" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A kivi esetében az öntözés jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni.
A lugas gazdája minden tőle telhetőt megtett a nagy aszály idején a vízellátás érdekében. A második képen látható lugasrészlet területén jóval nagyobb árnyékhatás van, mint a lugas többi részén. Ugyanazon vízellátás mellett itt a termések 1,5-2-szer nagyobb tömegűek, mint odébb. Már az is ennyit jelentett, hogy itt korlátozottabb volt a párolgás.
Az a sok eltérő példa, amit a különböző talaj-, mikroklíma-, művelési és öntözési viszonyok mellett művelt kivi nyújt számunkra, tökéletesen körülírja mindazt, ami az ideális és optimális a faj számára. Ha szisztematikus a megfigyelés, ez a heterogeneitás sokkal több tapasztalattal gazdagít bennünket, mintha csupán előírás szerint művelt ültetvényeket követnénk nyomon.
Az a "valamire menés" azt jelenti, hogy ennyire aprók lesznek a gyümölcsök és csökevényesek a jövő évi termővesszők, de nagy gyökérzetű, idős növény lévén, már képes legalább túlélni. Ugyanakkor a fiatalabb növények öntözés nélkül életveszélyben vannak: vagy közvetlenül kiszáradnak, vagy "érthetetlen módon" akkor pusztulnak el, amikor a kiszáradás után megkapják az első nagyobb adag vizet, vagy télen "fagynak el", úgy, hogy kéregrepedést szenvednek, stb..
A képek egyben azt is bizonyítják, hogy adottságaink a kivitermesztés terén SEMMIBEN nem maradnak el az olasz és egyéb mediterrán térség termőhelyeitől. Azt csak halkan merem írni, hogy talán azokénál is jobbak!
Tavaly télen a magyarlakta szlovéniai Lendván tartottunk egy előadást a kivi termeszthetőségéről, metszéséről, műveléséről. Hangsúlyoztuk, hogy a termővesszőket nem szabad lemetszeni. Az eredményt az egyik helyen ma konstatálhattuk:
Az alma esetében azt kell megérteni, hogy a virágrügyek mindig a növekmények csúcsán vannak és a második évben differenciálódnak. Az egyes fajták metszése azért lehet eltérő, mert vannak olyanok, amelyek sok sarkantyút fejlesztenek és azokon hozzák a virágrügyeket, másokon ezek nincsenek, vagy csak alig. Az utóbbiak ágvégeinek visszavágása a virágoktól/terméstől való teljes megfosztást jelenti.
Almából olyan sok fajta van, hogy lehet adni általános tanácsot?
Sokáig metszetlen almás nálunk egyre apróbbakat termett. Ezután megmetszettem, és szép nagy almák lettek. Idén megfogadtam a tanácsod, és kihagytam a metszést, ez most éppen jó, sok van és kellemes a méret. Ha jövőre megint metszetlenül hagyom elkezd újra aprózódni.
Nem tudom, melyik lehet a leírt eset, miután rengeteg helyen adtam hasonló tanácsot. Úgy gondolom, azt is hozzátehettem, hogy az első normális termés a metszés elhagyását követő második éven várható, amint a mellékelt ábra is mutatja.
Kedves NINOVARGA , meg köszönöm a 2013 - as javaslatodat azzal kapcsolatban , hogy ne metsszük meg az almafát úgy teremni fog . Nagyon igazad lett mert az idén már bőségesen hozott termést. A többi almafánkkal viszont nincs ilyen gond , azok metszve is bőven teremnek . Még egyszer köszönjük a jó tanácsot . Remélem észre Veszed ezt a hozzászólást.
Kiviültetvény Emilia-Romagnában (Olaszország). Jól látható, hogy a kiviművelés nem csupán az egyéb kultúrák esetén rendkívül költséges növényvédelmet, de a gyommentesítés költségeit is meg tudja spórolni. A kivi, a folyamatos öntözésnek köszönhető, buja vegetációja jól beárnyékolja a növények alatti gyökérzónát, kontroll alatt tartva a gyepet.
Az immár hagyományosnak nevezhető pergoletta művelésmód ugyanolyan képet mutat, mint például a mi "baromfiudvari" kivink.
Opuntia ficus-indica termését még nem ettem, a magja gondolom, hasonlóan kemény mint a télállók magja. Szerintem az a "sárga" olyan szelekció, tehát ha puha akkor fogyasztható akár a lilás színűek!
Datolyaszilvák kiültetésénél milyen távolságra tegyem őket kb ? mekkora alapterületű lesz a koronája kb? (persze ha nem fog elfagyni majd sok sok éven keresztül) :)
lemaradt
