Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
"Csupán" annyi köze van hozzá, hogy ha az bizonyosodna be, hogy a magyar nyelv létezett a KM-ben a honfoglalás előtt is, akkor a BALATON szó oda is kapcsolható, illetve ősibb annál, mint amit a mai tudomány---- bár tudományosan teszi, de ez önmaga korlátja----- csak annak ÍRÁSOS MEGJELENÉSÉTŐL vesz róla gyakorlatilag tudomást, előéletére vonatkozóan viszont egyértelműen a SZLÁVot hozza alapnak, mintha a KM életterét csak és kizárólag a szláv nyelv folytonossága töltötte volna be.... Nos ebben látom a hibás megközelítést és a szelektív látásmódot...
"provó: A nagy szláv testvér megtollasodott pribékjei azonban itt maradtak s ma ők vezetik az országot, ők határozzák meg a kulturpolitikát és az indexben velünk vitatkozók alapállását."
Koszonom a kedves szavakat. Mint aki megszolitva erzi magat ehhez csak annyit teszek hozza:
Nem vagyok senkinek a megtollasodott pribekje, es en is magyar embernek erzem es tartom magamat. Csak ellentetben veletek, en nem gondolom, hogy mi szartuk az egesz vilagot, hanem realisan gondolkodom, es nem az egekben (Sziriuszban) jarok. Be kene latnunk, hogy a Balaton az egy mocsaras to volt, aminek semmi de semmi jelentosege, se szakralis, se gazdasagi nem volt evszazadokon keresztul, es tobbszor le akartak csapolni. Az egy dolog, hogy nekunk magyaroknak kedves, de attol meg nem lesz Bel isten szentelye... Az itteni szlavok nagyon helyesen, (ha nem is fantaziadusan) a talalo "mocsar" nevet adtak neki, ami aztan rankhagyomanyozodott. En itt most kiszalltam, majd ha leer a bilibe a kezetek, beszelhetunk. Na csa, terrigena
Ha visszapörgetsz a hozzászólásokban, bizony láthatod, hogy úgy tartották....
".....A Pilis (ezen történetileg mind a Visegrádi hegység mind a sz?kebb értelemben vett Pilis értend?) a középkorban a király személyes tulajdona volt. Az általánosan elfogadott, bár konkrétan bizonyíthatatlan és némileg roskatag elmélet szerint úgy került oda, hogy 1000 körül, amikor a magyar királyság létrejött, a király egyszer?en kisajátított minden olyan területet, amely lakatlan volt, közöttük a nagyobb erd?ségeket is. Szerte az országban találhatunk ilyen területeket, amelyek aztán valamikor 1200 el?tt "erd?ispánságokká" alakultak......"
Emiatt is van jópár település a Visegrádi hegységben, ami PILIS+ kezdetű...
"
..r.v. paled, palˇing, pales To enclose with pales; fence in.
Idiom: beyond the pale Irrevocably unacceptable or unreasonable: behavior that was quite beyond the pale.
[Middle English, from Old French pal, from Latin pa_lus. See pag- in Indo-European Roots.
A palóc nyelvterület nyugatabbra kezdődik. Nem kell mindenütt szlávot keresni. (Szilvás)váradról még senki sem akarta a szláv eredetet bizonyítani, míg a szomszédos (Nagy)visnyó talán nem kétséges. Anonymus tanúsítja, mennyire vegyes nevű terület van errefelé. Árpád vezér a Hejő (magyar) mellett táborozva adományoz birtokot Bors apjának Tapolcától (szláv) a Sajóig (magyar). Arrafelé a pilises terület galya.
1-6. kerdesed (vagy ellenerved) nem ertem, hogy passzol a temahoz, a Balatonhoz. Mennyiben relevans, hogy hany nyelven beszeltek a honfoglalok, vagy hogy voltak-e harcok? Ha az aranyok a fontosak, akkor miert kell rogton az egesz nepvandorlast megtargyalni? Jo hogy nem a teremtestol kezded (vagy az osrobbanastol).
"Mindenesetre eddig te semmilyen komolyan vehető érvet nem tudtál felhozni. "
En nem akartam semmit ervelni, mert ervelni vakhittel szemben nem erdemes. En csak felhivtam figyelmedet nehany sulyos nyelvi - targyi tevedesedre.
"A Szíriusz emlegetése csupán a te szegénységi bizonyítványod."
A ti ervrendszeretekrol nekem Grespik jutott eszembe. O emlegette a Sziriuszi szarmazast. Vagy tole ti is elhatarolodtok? Ha igen, elnezest kerek...
"Finnugrista paneleket sorolsz fel, amelyenek a fele sem igaz."
Bocs, de mar az elejen kikotottem, hogy nem szallok bele sumer - finnugor vitaba. Kizarolag a Balaton szorol akartam beszelni. A Balaton nem finnugor szo, ezt egyik hozzaszolasomban sem allitottam. :-)))
"Zalavár sem volt Pribina székhelye. "
Ebben latod megfogtal. Pribina szekhelye Blatni Grad volt (ciril betuvel irva), illetve frankul Morseburg. Zalavar kesobbi elnevezes.
Szerintem ha nem Balaton lenne a neve, hanem bármi más, meggyőződésem, hogy akkoris lehetne a szláv nyelvből hozni olyan szót, amiből kifacsarva kijönne az aktuális magyar falunév....ilyetén a BLATNO-ból is...
Tehát, ha a PILIS-re visszanézünk, abból az következne, hogy a szlávok minden mocsaras területet és a mellette lévő települést BLATNO-nak kellett volna elnevezniük, mint ahogy a PILIS esetén tették.... Ebben az esetben vajon miért csak kettő helyen fordul elő ?
Ráadásul a mai Heves megyei Balaton elnevezés vajon hogyan alakult Balatonná egy PALÓC nyelvjárási környezetben , míg a tó- Balaton is egy teljesen más nyelvjárási környezetben jött létre....
Hát, nem is nevezik Pilisnek az egész Dunazugot. A mai földrajzi beosztásban Pilis hegység a Vörösvári-árok és a Szentkereszti-Szentléleki-völgy közötti mészkővonulat, a klasszikus Pilis pedig a Pilis-tető - Fekete-hegy. Ennek meredek, sziklás oldalai nem valószínű, hogy zárt erdővel borítottak voltak bármikor is. Mi van a másik Pilissel?
"Magyarországon a Honfoglalás korában és előtte semmilyen régészeti adat nem igazolja a szlávok jelenlétét a Kárpát- medencében. "Morávia"? Szintén mese. Nem létezett."
Aha. Tehat csak ugy itt termettek kesobb. Talan a horvat allamot is tagadod, amely mar a 6. szazadban allt?
Kedves dzsaffar2, kerlek, mielott vitatkozol velem, olvass bele a magyar helysegnevek etimologiai szotaraba. Meg fogsz lepodni.
Ezzel egyetemben a szláv nyelvben létezhetett ennek értelmezésére a PLES, viszont önmagából erre hivatkozóan , számtalan települést és majdhogynem egy hatalmas tájegységet így nevezni ----, vagyis ebből levezetve magyarázni -- merő abszurditás, mint már kifejtettem. Már csak annak ismeretében is, hogy egy egész Dunazug nem lehet KOPASZ és SIVÁR.....( mint ahogy az erdőségek történeténél már szó volt róla...)
Ha a latin értelmezését is megnéznénk, akkor éppen az a lényege, hogy a HAJ kivágása a fejtetőn egy adott rendhez való tartozás jele, a világi hiúságról való lemondás JELE.... ( Ha a JUNG féle pszichológiai megközelítést használjuk, mondhatnánk: keleti ősi hagyományok alkalmazása, akár a hunok, magyarok stb. szokásainak átvételeként.... Hogy ezt alátámasszam, elég csak a pápák tiarájának történetét, illetve formáját végigkövetni: pillanatnyilag nem tudom bemásolni, de talán a 7-8. századig a pápáknak cukorsüveg alakú /mágus/ fejfedőjük van....)
latin TONSOR = borbély
De az általad említett TONZURA egyházi alkalmazásáról meglehetősen kései:
1387, "shaving of the head or part of it as a religious rite," from Anglo-Fr. tonsure (1351), from O.Fr. tonsure (14c.), from L. tonsura "a shearing, clipping," from tonsus, pp. of tondere "to shear, shave," from PIE *tend-, from base *tem- "to cut" (see tome). The verb is attested from 1793.
amit régen erődnek és védtoronynak építettek ( egy-egy közösség oda menekült a támadások elől...) , az utókor szépen kibővítette lakóhelyiségekkel, majd később ---- mint ahogy Egervár / Zala megye, a vas megyei Győrvár mellett/ esete bizonyítja: úgy maradhatott meg a Habsburg várrombolásból, hogy egyik falát kibontották, és ezáltal kastéllyá minősült...---- állandó főúri központtá szerveződött...
Ha visszafelé olvasnál a hozzászólásokban, láthatnád
litván "PILIS" = ancient : fortress / erőd, erődítmény, mai értelemben: vár (castle) , esetleg palota ( PALACE ------ ( = PLC ) na itt van megint egy kicsi hangváltozással és kibővült fogalommal !!!!.... )
Már megbocsáss, de legalább Magyarország földrajzát nem kellene átírni! Veszprém legalább 20 kilométerre van a Balaton partjától, kell némi fantázia azt vízpermnek látni. Balaton község pedig Heves megyében van, mintegy 80 km-re Kazincbarcikától. Ott van a közelében Bélháromkút (Apátfalva), Mónosbél, meg a Bélkő, miért nem jó az? :)
-------------
Én ugyan megbocsátok és nincs gondom mivel idézetet adtam. Ettől függetlenül illene megmagyarázni a Balaton szó jelentését A Balaton község miatt.
Útban Cegléd felé, a 4-es út mentén. Első okleveles említése 1326-ból maradt fenn. Ott is van tengelyvég? Más. Ha beírod a keresőbe a Pilist, rengeteg litván oldal jön fel. Ott mit jelent?
Már csak nevében maradt meg a PILIS magyarul, vagy éppen ( F ---> P esetén PILIS (PLS) = FALAS ( FLS) ? / FÁból épített ?/, és akkor vajon miért ne kövessük az "F"-es kezdetűeket a FALANX-szal, ez is katonai szó,)
Már megbocsáss, de legalább Magyarország földrajzát nem kellene átírni! Veszprém legalább 20 kilométerre van a Balaton partjától, kell némi fantázia azt vízpermnek látni. Balaton község pedig Heves megyében van, mintegy 80 km-re Kazincbarcikától. Ott van a közelében Bélháromkút (Apátfalva), Mónosbél, meg a Bélkő, miért nem jó az? :)
A POLIS és a FALU genetikusan összefügg. Mindkettő szárnazhat BÁL/BÉL isten nevéből - mert az ő (FAL-lal körülvett, szakrális jelentőségű) települése volt a mérce.
Igen , igen..... Magam is afelé hajlok, miszerint a szláv PLES / KOPASZság nem inkább a hegyi vegetáció szerint ment be a köztudatba, hanem inkább a szkíta típusú népek ELÖL-KOPASZ mivoltában.....
Ha csak megnézzük a különböző nyelvekben, milyen fogalmakkal is kerül kapcsolatba ennek a szónak a hangzata, akkor valamennyi valamilyen közvetett kapcsolatban áll a steppei népek misztikus voltával:
latin : LOCUPLES = opulent = fényűző, gazdag, dús, bőséges, bő, pazar
latin : LOCUS = place, location, situation.... jely, helyzet....
latin : PILUS = "a single hair" / "a trifle"
Havaii : PILIS = "horse lover", / női név/
litván: POLIS --> PILKAL---> PILIS (= fortress) / város, erőd, erődítmény/
