Ugyan teljesen nem Hammond ügy, de mivel engem ő vezetett gyerek korban a jazz utcájára, emlékezzünk a hazai "dixi-professzorra", a kedden elhunyt BENKÓ SÁNDORRA!
Tényleg kár hogy ilyet nem hallani már. '86-ban Győrben volt a Richards dunaparti (azóta már rom) csónak-kocsmaházban egy orgonista. Kétmanuálos Vermonával. Dobgép nélkül. Hát akkorát játszott, hogy gyakran a részeg közönség is elcsöndesedett magától, sőt a végén többször nagy ovációval meg is tapsolta. A Volt egyszer egy vadnyugat zenéjét Morricone-tól pl?
Más. Daisuke Kawai hatalmasat játszik egyedül. A végén még komoly showt is csinál.
Sajnálom, hogy a jó orgonisták (is) kiszorultak a hagyományos (értsd: régi) vendéglátóegységekből. Nosztalgia ide vagy oda, a minőségi zene nagyon hiányzik a 8888-as tipusu éttermekből, kocsmákból. Sajnos csak a H.Kovácsok maradtak meg. Moldova után szabadon...
Ez a számomra ismeretlen Úr, a régi évek hangulatát árasztja olyan kellemesen, lazán, nyuggeresen.
Egyszerű. 1, látványelemként, mert még mindig van a helyszíni és videót visszanéző közönségben kb. 20% akinek nem mindegy hogy nápolyi vagy faszekrény látható a színpadon. 2, gondolom néhány jellegzetesebb futamot jobban esik a zenésznek eljátszani az igazi hanxerrel mint a pótlékkal.
Ekkora koncerteken igazából nem oszt-szoroz még egy hanxernek a színpadra állítása.
Érdemesebb inkább klub bulikat keresni ahol az igazi Hammond csak a klón állványának szerepét tölti be! Na arra kíváncsi volnék :-DDD
Ezzel egyetértek, csak akkor minek visz egy orgonát a színpadra, csak hangszerállványnak? Mert abból is olyan van már mint egy lift, hogy magától beáll és fütyül is. (:
Visszatérve kicsit Emerson játékára, bár nem hallgattam végig a felvételt, a From the beginning Moog szólója egészen elképesztő - rossz értelemben véve. Lake hangja sem a régi :).
A konzol orgona - Hammond Console azt jelenti mint a síposoknál hogy van a néma játszóasztal (B3, C3) és valahol másutt szól. A gyár természetesen a saját HR, JR... atívboxaira értette, de végülis a lezli is egy hasonló aktívbox.
Emerson elég magas, fönt sokkal jobban kézreáll neki az a Korg mint alatta az a két manuál. Régebben sokat görnyedt a C3 mögött de úgylátszik mostanság már nem bírja, akarja a derekával. Teljesen érthető módon. Keresett egy különben elfogadható hammondos hanxínt amely ha kissé vékonyabb is, de gyakorlatilag úgy szól mint az elvárt hangzás. A játékáról meg inkább ne beszéljünk.
Wright meg gyakorlatilag csak szőnyegezik az orgonán. Ahhoz végképp felesleges kicipelni egy igazi B3-ast. Nála is jól látható hogy kényelmi okai vannak. Van előtte kényelmesen egy sor billentyűzet és azon megold mindent. Egyébként elég szép a Kurcveil lezlije is.
Az orgonistáknak is van a többi emberrel hasonló tulajdonsága, az idő nekik is ketyeg. Amit megcsodáltunk soknál huszon-harminconéves korukban, azt a fizikai állóképességet nem várhatjuk el ötvenen-hatvanon túl. Gondolom érthető okokból. És gyakran nem is csak a kor, erőnlét miatt. Egész egyszerűen, mert bölcsebbek, befutottak, nem akarják, mert így is megy nekik, megtehetik.
Szembeállítanám a példaként bemutatott rokkereket az igazi hammondos jazz művészekkel. Ha a kor előrehaladtával kissé árnyaltabban is játszanak, a lényegét tekintve ugyanazt az élvezetet nyújtják hetven körül mint harminconévesen. Akik mindig is zsebrevágták a föntieket. Jimmy Smith, Rhoda Scott, Brian Auger pl. Javaslom inkább ezen kevésbé sztárolt, általában nem sportarénás koncertek hallgatását.
Ezt illusztrálja a vicc is ami az öreg és fiatal bika fent a hegyen és lent a völgyben a búgatandó tehenek viszonyáról szól. :-)
Ja! Még annyi, hogy Lerch Pista is Charlienál kalimpírozott anno és egyszer megkérdeztem, hogy miért nem Hammondot használ a szólóihoz. Akkor kapott az Intermusicatól reklám gyanánt egy RD500-as stage pianot puszira, meg volt egy D50-e is és azt mondta, pontosan olyan jól szól az RD500-ban is a Hammond preset, mint a T vagy M100-asába (talán az volt neki, én már akkor nem láttam a színpadon). Akkor zöldfülűként is akkorát csalódtam ebben a kijelentésben, hogy nem akartam elhinni, de folytatta: szerinte a digitális technika sokkal előrébb viszi a hangszerek hangját rövid időn belül.
Hát tény hogy a vannak előnyei a dolognak, de hogy autentikusabb modellezést nyújtanának, az ki van csukva!
Úgyhogy felfoghatatlan másik körben mivel magyarázzák hogy szintiznek mikor ott az analóg cucc is! Mert ha presetváltási problémák miatt volna, de itt ezzel sem bagyarázható semmi.
A "Hammond konzol" nem tudom jelen esetben itt mit takarhat(?), mert számomra pl. egy ilyet:
vagy méginkább 1 ilyet:
Az viszont tény, hogy derekas böszmeség egyrészt ilyen hírességektől hogy rendes hangszer mellett "papírtrombitán" játszanak. Téves az a közmondás szerintem ugyanis, hogy bármi jól szól ha jól játszanak rajta.
Mondjuk mélyebben vizsgálva a dolgot, a Korg Oasysban (ami egyébként belül egy PC + Linux!) benne van a CX3 virtuális orgona modellezése, s bár nem tudom a Goff orgonához mennyi köze van a hangjának, azért mégis egy bizsunak tekinthető a karátos gyémántok vitrinében, hogy azt mondjam, ízlésromboló valóban.
A Kurzweilről meg inkább nem nyilatkozom bővebben. KB3 modellezés ide vagy oda, az szinte a legviccesebb klónozás az összes eddigi közzül saját megítélésem szerint. A zenészaprón 160 fut most egy ősi VK7-es Roland, ami helyből leiskolázza ennyi év után is szerintem.
Szóval valóban én sem értem ezt a hasonlatképp "luxus Mercibe koszos gumicsizmával" kérdéskört!
Ott a Kék Nyúl! Nem milliomos sztárok és képesek Magyarországon eredeti Hammondot cipelni és azon is játszani a bulikon. Akkor előbbiek???
Bár nyilván van az a réteg is, aki technikailag absz. inkompetens és ha Casiot raknak a keze alá, neki az is "jó" lesz. Erről csak Halász Jani jut eszembe a Charlie Bandből. Évekig egy reménytelen Korg 01/W-n nyekergette a legborzasztóbb gyári szintetikus orgona presetet, pedig ilyen téren egy kis VK8m vagy az előző kis XM1 is esztétikusabb hangzást képviselt volna, nem megerőltető módon, hisz ott a cuccolást is roadok végzik már. De hát ki mennyit ad a külsőségekre...
Egy költői kérdést fogok feltenni, ami már régóta érdekel, és nem egyszer futottam bele.
Híres együttes a színpadon, a billentyűk között Hammond konzol. Vagy a tetején, vagy máshol szintetizátor. A billentyűs pedig ahelyett, ahol - egyébként hangsúlyosan - a Hammond szerepel, a szintetizátorból varázsolja a hangszínt, ami leslie-re sincs kötve.
Keith Emerson a csodálatos Korg Oasys-en saját leslie effektjével:
Richard Wright pedig a Breathe című számban a Kurzweilével hozza az orgonát (itt talán a gyors hangszínváltások miatt, meg hogy együtt szóljon a rhodes meg az orgona? De minek?)
Csak az jut eszembe, hogy "mé' kell eztet?" Vagy én nézek el valamit?
"Jimmy Smith, mikor először találkozott a Hammonddal, 2 hétig napi majd 24 órát nyúzta, mikor végülis megtalálta rajta saját soundját. Utána minden akadály elhárult előle."
Nem szerencsés Hammondon zongorázni...jut eszembe. Itt a Mecsek alján feltűnt, hogy azon korábbi ( 1950-es évek) zenészek, akik harmonikán kezdték jobb "Hammondosok lettek, mint a klasszikus zongora képzéssel indult társaik. Később mikor profi zenészként járták a világot, lemezeik jelentek meg akár "Hammond party" néven, szó nem érhette játékukat. Pedig fő profiljuk a zongora volt. Vagy ez csak kivétel??
Az a fura inkább, hogy pl. az énekes nőcik is régen is együtt hozták az esztétikumot a hozzájuk illő hanggal nagy többségben. Valahogy úgy voltak kitalálva a színpadra. Na nem Postássy Julira gondolok! :D
Ma már ott is vannak extremitások (Tóth Gabi, Vera...), de orgonistában kifejezetten kevés a női nem képviselője is azon felül.
vagy méginkább 1 ilyet: 
