A kert másik felében lesznek a paradicsomok kiscsoportokban szétültetve. A burgonyát egy eléggé kieső helyre tettem. Jó morzsalékos földbe, hosszú csikban a kerités melletti sávba. A szomszéd mellette tavasszal éget, később pedig kaszál. Majd meglátjuk...
A múlt évben elég későn édes burgonyát ültettem. Ráadásul közel a paradicsomokhoz. 2 gumóm volt, amit a boltban vettem étkezési céllal, de aztán inkább elültettem. A növény szép zöld volt mindvégig és szép kis vetőburgonyákat hozott, igy most 7 gumót fogok ültetni.
Nem az enyém, apámé. :) Amúgy nagyon jó föld, imádják a növények, ha néha normális a nyári időjárás, és nem egyben jön le a féléves esőadag, akkor világbajnok terményeink vannak.
Persze, persze. Ha ott nagy területen homokos - mert ugye a szőlő gyökerének nagyobb része a felső 60 centiben nagyon szélesen terül el -, akár meg is maradhat. (De a növekedési erély kétséges.) A filoxéra azért szenyó dolog, mert ha éppen a hatodik-hetedik évben irtja ki a növényt, akkor hat-hét év gondos ápolgatása ment veszendőbe. :) Nincs garancia sem a fertőzésre, sem annak elkerülésére, vagy a fertőzés időpontjára.
Ja, nekem csak a motor új, az alja egy ősrégi KF (szentkirályi), nem akartam rá költeni, akkor még nem csináltam ilyen komolyan a mezőgazdaságot. Persze azóta már kellett hozzá venni egy csomó mindent, meg a hajtóműházról lelógó és levehető dolgokat 90%-ban én gyártottam, mert vagy rossz volt, vagy rossz konstrukció. (Pl. az egész csoroszlyarendszert, plusz kapatagokat, a szarv állítható felfogatórendszerét, ami most eszembe jut.) Meg a sorhúzó ekét. Csináltam egy körmös kereket is, csak nincs megfelelő cső, hogy átalakítsam ehhez (de majd esztergáltatok már). A másik géppel be is tudtam takarni a krumplit, a két sor között elmenve, legfeljebb igazítani kellett kézzel. Most viszont a megfordított kapákkal húzatom az egét.
Én szerintem ilyen telken megpróbálnék minél hamarabb túladni. :D Szenvedne vele a halál. A mienken is túladnék legszívesebben, csak ezen itt van a félkész házunk, amit előbb be kéne még fejezni, ~15 milla hiányzik :D
A fitoftóra nem csak a gumót fertőzi, hanem a lombot is - ahonnan átterjedhet paradicsomra, sőt, ez szokott lenni az egyik legfőbb fertőzési góc -, de amúgy a csávázás csak a kezdeti stádiumban véd meg a gumófitoftórától. Utána már a külső kezelés és a növényfajta tulajdonságai határozzák meg a további sorsát.
A szőlők a kert fölső részén vannak, homokon. De mint írtam, ezek oltványok, a többi csak játék, ha megmarad, és terem, nyereség, ha nem, hát nem. Nagyon nem élem bele magam, mert tavaly a bodza dugványaim is mind kihajtottak, de végül nyolcból egy maradt meg. Igaz, hogy közben mindet lerágták a csigák.
Az enyém föld meg messze van, a régi falunkban, és nem vagyok ott, hogy locsoljam, csak a legfontosabbak kapnak vizet 2-3 hetente, pár éve, előtte meg nem volt kút. Sajnos, az ország egyik legaszályosabb faluja, nyaranta az országos esők is elkerülik, legfeljebb a felső 2-3 centi ázik át, de attól 2 óra múlva lehet kapálni. Tavaly vettem csepegtető locsolót, így triplájára elég ugyanannyi víz, csak a kapálás kínos.
A cimkére az van irva, hogy csávázott tiabenazollal és imazalillal. Feltételezem, hogy majd csak a bogarakra kell figyelni.
Azért vettem vetőmagburgonyát, mert azt a keveset, amit primőrnek szánunk nem szeretnénk a termés során vegyszerezni. Kiváncsian várom, hogy milyen lesz majd az eredmény.
Ne is kísérletezz a te földeden, mert idővel úgyis filoxérás lesz, ha nem oltványt ültetsz. (Az én földemen lehetne, mert ez a rovar csak a nagy kvarctartalmú talajban, azaz a homokban nem él meg.) A Teréz csak betegségekkel szemben toleráns (közepesen rezisztens), nem ezzel szemben. Így szívták meg anno a nagy szőlősgazdák is, mikor Amerikából behozták a filoxérát, ami kinyírta a szőlőültetvények 2/3-át... De szerencsére legalább a filoxéra-rezisztens amerikai dísszőlőkkön hozták, amik kiválóak alanynak.
Szóval végy oltványt, vagy csinálj magad! :) Hiszen ha amerikai szőlőt szaporítasz, vagy eleve van, akkor arra könnyen lehet oltani tavasszal. Csak venni mégis egyszerűbb.
Itt nálunk a faiskolában is szokott lenni, tényleg nem drága és biztos jobb, mint a dugvány. A cserepes egyébként pont annyi idő után kezdett teremni, mint az oltványaink, úgyhogy lehet, hogy megéri így tartani, ami a kertbe már nem fér. Nyilván nem lesz hosszú életű, de könnyen pótolható.
Én direkt nem vettem ilyet, mert előtte voltam egy szervízben, és az öreg nagyon szidta. Mutatott is egy garanciális gépet, aminek a dugattyú kiütötte az oldalát...
Ezt muszáj nedvesen rotálni, mert akkor jó porhanyós, meg később poros lesz, enélkül meg meg összeáll. Tavaly tavasszal elmaradt a tavaszi rotálás, nem voltam itthon másfél hónapig, csak traktor tárcsázta, és olyan volt a telek, mint egy kavicsbánya, palántázni is csak munkavédelmi kesztyűben tudtam, mert 5 perc alatt kivérezte a kezem. Nyáron meg egy nagyobb eső után meg a repedések közötti rész egy darabba áll, a késői karalábét úgy ültetem, hogy ásóval körülások 4 oldalról egy kézilabdányi darabot, kiemelem, aztán a lyukba port húzok. A kiásott darabot eldobhatom 5 méterre, nem törik el.
Én is így vagyok, még lenne 2 napi metszés és faültetés, ehelyett ma még semmi értelmeset nem csináltam, csak a városban mászkáltam, anyagbeszerzés címszó alatt. :(
Igen, Honda. :) Akkoriban (vagy 7 éve) a Briggs-eken és a nagyonbóvlikon kívül csak ez volt. Briggs-et nem akartam, mert a 4 lovasat is kínszenvedés volt berángatni, ez meg 5,5-ös, de női felhasználóknak van gyártva a berántószerkezete. :) Másrészt meg az amerikaiak (Briggs) az angolszász lóerőt használják, a japánok (Honda) meg az európait, a váltószám 0,8 körül van, így egy 5,5-ös Briggs olyan erős, mint egy 4,5-ös Honda. Ami rosszat hallottam róla, az annyi, hogy nem bírja az UV-t, a kollégám sógora egy előtető alatt tartotta az új gépét, egész évben érte a nap, és mikor a következő tavasszal megpróbálta beindítani, az összes műanyag burkolata apró darabokra hullott, mint a szélvédőüveg.
A fokhagyma eladásra megy jórészt, bár már nincs olyan sok, mint régen, nagyapám idejében 10 mázsa körül volt évente. Ágyások nekünk mindig is csak az otthoni kiskertben voltak, ám ahol termelés folyik, ott nem, csak régen sűrűbben voltak a sorok. A Robi is így tud elmenni a sorok között, ágyások nélkül, és az így is fellazítja a felső réteget.
Tudom, hogy van szőlős topik, de azt nem szoktam olvasni, egy kérdésért nem nagyon érdemes csatlakozni. Összesen 5 tövünk van, meg a cserepes. Eredetileg oltványokat vettünk, a cserepes gyökereztetett metszési hulladékból van. Tulajdonképpen több nem is fér, a dugványozás inkább csak játék, de azért örülnék, ha megmaradna. Aztán lehet, hogy ezek is maradnak cserépben, a meglévőn tavaly termett 5 jó nagy fürt. Dugdostam egyébként a kertben is, azzal nincs gond, ha megmarad, futhat a kerítésre. Ez egyébként Teréz fajta, erős növekedésű, strapabíró.
Aki ért a szőlő dugványozáshoz, segítsen! Késő ősszel visszavágtam a cserepes szőlőmet, hogy mozdítható legyen. A levágott vesszőket bedugtam egy vödör földbe és a teleltetőben tartottam. Biztonság kedvéért kaptak gyökereztető port is. Most már erősen duzzadnak rajtuk a rügyek. Nem tudom, van-e gyökerük. 7 szál van egy keskeny vödörben. Mikor kellene ezeket szétültetni?
109k volt 1 évvel ezelőtt házhozszállítással, ajándék olajjal az 5,5 lovas Marci 55, 6 kapataggal. Tescosat meg ilyenből nem veszünk. Mondjuk az van 50k-tól...
Csak tudod, mi a gond a boltokban kapható burgonyával: permetezni kell. Ennyi. :) Én most veszek a Mirából, és anélkül, hogy burgonyaágyásom lenne, elteszek vagy 50-60 tövet a kertben, ide-oda, ahol van egy kis hely neki. Mert nem gond, ha rászáll a fáról a permet, de őt meg nem kell lenyomni mással, ha egyéb zöldségek fölé nyúlik. Tehát jól ki lehet vele használni a maradék teret. Persze ez egyelőre csak remény és számítás, mert most fogom első ízben kipróbálni.
Örülj annak a javított agyagnak! :D Azt legalább ha meglocsolod, még jó lesz. A porózus homoknál hasonló a helyzet, csak éppen hiába jön újabb eső, az átfolyik néhány repedésen, és a felső 20 centi gyakran száraz marad. Pont, ahol a zöldségek vannak... Úgyhogy ilyenkor tavasszal kell elkapni, és takargatni, óvni a kiszáradástól. Tavaly a paprika-, paradicsom-, cukkini- és kukoricaágyást a tavaszi aszály miatt nem tudtam az ültetésig/vetésig folyton locsolni. Három héttel előtte el kellett kezdeni locsolni, naponta háromszor tudtam a kútból. Minden alkalom után át kellett kapálni az egészet, hogy a nedves homok összekeveredjen az alsóbb száraz homokkal, különben esélytelen lett volna! :D Egyszerűen a víz talál magának néhány kis kapillárist, ahol a mélybe szivárog, kikerülve a vizet szinte taszító homokot. Ráadásul a homok rettentő könnyen kiszárad. Ma volt is eső, de már néhol öt centi sivatagot kellett átnedvesítenie. A tengerparton van csak különb.
A föld meg dettó... kiszárad aztán over... amíg újabb eső nem jön. De most volt jócskán. Kemira GrowHow Fertilizer 15-30-15 már olvad a talajban. Kiváncsi vagyok mit fog kiadni.
Egyébként azt olvastam, hogy ezeket a földeket rotálni nem igazán szabadna, csak trakesszal könnyű fogas meg simítózás, mert a forgatástól, csak még jobban elporlad és kiszárad... minden esetre és mielőtt vetek mindig rotálok, mert csak így laza a föld. Nem tehetek róla...
na fene, esik ma :( pedig szabadnapos vagyok, egész nap tudtam volna a kertben dolgozni, új ágyásokat kialakítani, de legalább a spenótnak és a borsónak jót tesz ez a kis eső... nekem meg marad a takarítás mára :))
Nálam a kertből kb. 500 négyszögöl van szántva, és ezzel a géppel szoktam tavasszal elmunkálni. Ennél a végletekig feljavított szürke agyagnál (ami alatt 40-60 centire vízzáró sárga agyag van) fontos a minél előbbi veteményezés, mert ha kiszárad, akkor vége mindennek, ami nem elég fejlett ahhoz, hogy az alsó rétegekből némi párát szedjen össze. Ezért 15-e táján el kell kezdeni a veteményezést, idén 12-én kezdtük, és pár nappal előbb felrotáltam az első darabot. Már a szántott rész 3/4-e be van ültetve. Csak ennyi kép lett értékelhető (telefonosak):
Olvastam a burgonyáról szóló irásokat is. Sőt az interneten is nézelődtem. De örülök, hogy az általam elérhető üzletek egyikében ezt az 1 korai, látszatra is igéretes vetőburgonyát találtam 1150 ft-ért.
Most már csak azon töröm a fejem, hogy ennyit hová ültessek. Bálint gazdának éppen most jelent meg ezzel kapcsolatosan egy jó cikke, ami nem csupán a kezdőknek megszivlelendő.
"Csak annyit, amennyit megeszünk Néhány megfontolandó alapelv: sokféle zöldséget termeljünk, de mindenből csak annyit, amennyit a család elfogyaszt. Ha kevés a hely, akkor azokat részesítsük előnyben, amelyeket a család különösen kedvel és amire a házasszonynak gyakran van szüksége. Ilyen pl. a levélpetrezselyem, a metélőhagyma, a sárgarépa, a fokhagyma, a kapor. Feltétlenül szorítsunk helyet a fűszernövényeknek is.
Tartsuk szem előtt a növények igényeit Nagy tenyészterületet igénylő burgonyát, fejeskáposztát, sütőtököt, görögdinnyét csak nagy kertben érdemes termelni. Azt termeljük, amely számára legkedvezőbbek az adottságok. Ahol nincs öntözési lehetőség, ott nem érdemes étkezési paprikával, uborkával, tojásgyümölccsel bajlódni!...."
Crystalheart, korábban emlitetted, hogy a helyi bácsikák a szokások, hagyományok betartásával termelnek s a kertjük hozama elég szerény a Tiédhez képest.
Eszembe jutott anyám kertje. Mindig azon mérgelődtem, hogy abban a dzsumbujban olyan silány a termés. Egymás hegyére hátára ültetett mindent, pedig valami szakirányú végzettsége is lehetett. Soha nem kérdeztem rá, hogy mi, mert a kertészkedéshez semmi kedvem nem volt. Akkoriban csak a kapálást és a növények között hasalást láttam, melynek eredménye nem tudott lelkesiteni. Ma persze már sok mindent másképpen látok s igy a jelenségekre is megtalálom az aránylag megfelelő magyarázatot.
Arról már nem is beszélve, hogy ma az internettel annyi minden elérhető ahhoz, hogy az ember ne csak a helyi hagyományokat tartsa szemelőtt.
Nekem sajnos elképzelhetetlen ennyi hely a krumpliknak. :( Majd ha kizöldül, mutatok a blogomon képeket, és meglátjátok, miért. Pedig jó lenne, bár fene tudja, tudnék-e még ennyit egyáltalán locsolni? A kutam kapacitása is határt szab a vetemény méretének, és az elmúlt években nyáron igencsak szűkösnek bizonyult.
