A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„a kötési energia a Lagrange multlikator, h0= h/387-töl fugg,”
Az meg mitől függ, hogy kialakuljon egy Lagrange multiplikátor, mondjuk a h0? Gondolom, hogy a környezettől. További kérdés, hogy mekkora energiasűrűségű környezettől?
Ha éppen tudni akarod, a kötési energia a Lagrange multlikator, h0= h/387-töl fugg, a részecskêk közotti távolság is. Prognoses of Composite Particles www.atomsz.com
„A neutronban proton-elektron távolságban 0.703x10-13,cm-es vannak egymástöl”
A kérdésem még egyszer. Két elemi részecske kötési energiája mitől függ? Az egymástól való távolságuktól, vagyis a térben elfoglalt helyüktől, vagy az egymáshoz viszonyított sebességüktől? Az határozza meg a kötési energiát, hogy milyen távolságon vannak egymáshoz, vagy az egymáshoz viszonyított sebességük? Vagy az egyforma nagyságú sebességük? Vagy az egymáshoz kritikus távolságon lévő két részecske töltései? Mi adja ki a kötési energiát két részecske között?
Mar ezerszer is megmondtam, hogyan keletkezik a hidrogen atomban az elektron nyugalmi állapota és hogyan keletkezik a stabil neutron, mint a proton elektron rendszer egy további nyugalmi állapota.
AZT is elmondtam hogy külsö e.m.-es zavarás (gyújtó szikra) kell ahhoz hogy az elektron el tudja hagyni a hidrogén atomban a nyugalmi pályáját és a ,Coulomb erö hatása alatt közelegni TUD a proton felé
Ha a hidrogénatomnak stabil neutronná való átalakulásakor energia szabadulna fel, akkor ennek spontán módon is végbe kellene mennie a természetben. De nem tudok róla, hogy végbemenne.
Gyula meg tudod mondani, hogy mivel lehet kiváltani az átalakulást, ha az spontán módon nem indul be?
Nekem az a gondom Gyulával, hogy ha a hidrogénatomnak stabil neutronná való átalakulásakor energia szabadulna fel, akkor ennek spontán módon is végbe kellene mennie a természetben.
De nem tudok róla, hogy végbemenne.
Gyula azt sem tudja megmondani, hogy mivel lehet kiváltani az átalakulást, ha az spontán módon nem indul be.
Nekem az a gondom Gyulával, hogy ha a hidrogénatomnak protonná való átalakulásakor energia szabadulna fel, akkor ennek spontán módon is végbe kellene mennie a természetben.
De nem tudok róla, hogy végbemenne.
Gyula azt sem tudja megmondani, hogy mivel lehet kiváltani az átalakulást, ha az spontán módon nem indul be.
"Egy protonbol és egy elektronból vagy egy hidrogen atom, vagy egy neutron alkulhat, attol függöen mekkora a kötési energia."
Két elemi részecske kötési energiája mitől függ? Az egymástól való távolságuktól, vagyis a térben elfoglalt helyüktől, vagy az egymáshoz viszonyított sebességüktől?
"A Maxwell egyenletek egyáltalán nem invariánsak a Lorentz trafóval szemben, de nem is lehetnek, mert a Lorentz trafót később találták fel."
Az egyszerű matematikai igazság, hogy a Maxwell egyenletek Lorentz invariánsak. Az ilyesmit ostobaság lehazudni.
Az "érved" viszont még ennél is nagyobb szamárság. Az hogy később találták fel, nem akadályozhatja meg egy korábban megalkotott egyenletre való érvényességét.
