A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Tekintsük át, hogy mik lehetnek a jövő fizikájának az alapjai!
A fénytanban
- a fény méteres hullámdarabokból (vézerekből) áll (fotonok nem léteznek)
- a fény közegben terjed
- a fénysebesség nem állandó, hely szerint változik az univerzumban
- a fénysebesség átléphető
A gravitáció területén
- a gravitáció nem "téridő görbület" hanem tömegvonzás
- a testek közötti vonzóerő valóságos erő, amelyet a gravitációs mező közvetít egyik testtől a másikig
- a vonzó hatás sebessége véges (de egyelőre nem tudjuk, hogy mennyi)
- a gravitációs mező 3D-s vektormező
- a gravitációs mező szerkezete 3D-s Riemann geometriával írható le
Gravitációs optika
- inhomogén gravitációs mezőben a fénysugár pályája elgörbül
- az égitestek gömbszimmetrikus inhomogén gravitációs mezeje úgy viselkedik, mint egy optikai lencse
- a lencsehatás változatos alakú és színű virtuális képeket vetít az égre
- a lencsehatás eredményezi csillagok galaxisok képének megtöbbszöröződését, látszólagos íveket, egyes változó fényű csillagok fényváltozását, a planetáris ködöket, a kvazárokat és kvazókat, különböző felvillanásokat, stb.
Szuperlumináris fizika
- a fénysebesség túlléphető, létezik egy fénysebesség feletti világ
- a fénysebesség felett hasonlóan érdekes jelenségeket találunk, mint hangsebesség felett, csk sokkal látványosabbat
- ez a fizikának egy teljesen új ága, amelyet én dolgoztam ki
Nyilván ez csak egy része a fizikának, de mégis teljesen új alapokat jelent a tudomány számára.
Megújulhat a fizika, a csillagászat, amely hatással lesz a tudomány egészére is.
Azt, hogy nagyon nem mindegy, milyen referenciatesthez viszonyítjuk. Csak akkor lesz inerciális (tehetetlenségi) a mozgása, ha egy külső erőktől mentes testhez képest egyenesvonalú és egyenletes. Erről az erőmentességről gondoskodni kell. Ezt állítja elő közelítőleg a legegyszerűbb iskolai demonstrációknál is a vízszintes sín vagy asztal, ami alátámasztással kikompenzálja a függőleges gravitációs erőt, meg az alulról befújt levegővel, ami légpárnára emeli a szánokat, s ezzel nagyon lecsökkenti a súrlódási erőket is. A elektromágneses erők kiküszöbölésére megszüntetik a sztatikus feltöltődéseket, és nem mágnesezhető anyagból készítenek minden alkatrészt.
Az inerciális mozgás komolyabb közelítéseinél persze sokkal kifinomultabban kell gondoskodni a külső erők kizárásáról.
Tök marhaságokat beszélsz. És még te akarod megmondani, hogy hol a hiba az Mx-egyenletek Lorentz-invarianciájának levezetésében. Asszem felesleges kínlódnom a bepötyögésével, mert ahhoz túl hosszú, hogy feleslegesen fáradjak vele...
"Ha létezik a valóságban, (a görbülés mentes téridőben) egyenes vonalú egyenletes sebességű mozgás, akkor az természeti állandónak számít? Ki lehet mutatni ilyen mozgást kísérletileg?(persze nem 100 méteren belül)"
Még elméletileg sem lehet kimutatni.
A mai fizika szerint a mozgás csakis relatív lehet, vagyis a "modern" fizika szerint nincs abszolút mozgás. A mozgást mindig viszonyítani kell valamihez.
Így egy test egyenesvonalú mozgásának nincs értelme, mert az egyik viszonyító testhez képest egyenesvonalú a mozgása, a másikhoz képest meg görbevonalú.
Például, ha kiejtesz egy követ a mozgó vonat ablakából, akkor annak a pályája a vonathoz viszonyítva egyenesvonalú, de a Földhöz viszonyítva parabola.
A speciális relativitáselmélet egyik ordító belső ellentmondása, hogy folyton egyenesvonalú mozgásról beszél, miközben ilyen a relativitás miatt eleve nem létezhet.
„A termeszeti állandokat azêrt hivják "állandoknak" mert NEM változnak!”
Ha létezik a valóságban, (a görbülés mentes téridőben) egyenes vonalú egyenletes sebességű mozgás, akkor az természeti állandónak számít? Ki lehet mutatni ilyen mozgást kísérletileg?(persze nem 100 méteren belül)
