A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Möbel a gravitációs mezö is c-vel terjed, a g-mezö egy negyes vektormezö a Minkowski térben! De ez is egy nem-konzervatív mezö. www.atomsz.com,. Mint az elektromágneses mezö!
A gravitációs hatást a gravitációs töltésekre a g-mezö okozza, ez a hatás teremti elö AZT az "eröt" ami mozgatja a testeket, persze az e.m.-mezö hatása mellett! Lásdd a 7042-es hszt az atomisztikus fizika topicban!
Einstein által elkövetett hibákból okulva már körvonalazható, hogy miként fog fölépülni a jövő fizikája.
- a téridőt ki kell dobni, a lepedőakrobatikát el kell felejteni
- a gravitációs mező fizikailag létezik, amelyet a testek (égitestek) keltenek maguk körül
- a gravitációs mező közvetíti a testek vonzó hatását
- az univerzumban a gravitációs mező mindenütt jelen van
- egyetlen összefüggő gravitációs mező létezik, amely az egyes égitestek mezejének összege
- a gravitációs mező inhomogén szerkezetű, erőssége és iránya a hely függvényében változik
- mivel a mezőben a hatás pontról pontra adódik át (közelhatás), a gr. hatás sebessége véges érték
- a Riemann geometria szabályait a 3D-s mezőre kell alkalmazni
- a kutatásokat a gravitációs mezőre kell koncentrálni, a téridőt el kell felejteni
A jövő fizikájában a gravitáció visszakerül az őt megillető helyre, mivel az az univerzum legáltalánosabb jelensége. Nem helyettesíthető semmivel, főleg nem egy kitalált értelmetlen fogalommal, a téridővel.
"Az inhomogén gravitációs mezőben van értelme a "görbületnek", mert 3D-ben a homogén mezőtől való eltérés mértékét fejezi ki. A név kissé megtévesztő, de jelenleg nincs rá jobb szó."
Ahogy azt Móricka elképzeli.
A homogén mezőtől való eltérés mértékét senki se nevezi görbületnek.
"a görbület már 3D-s mátrix."
Ez is csak a te butaságod. A görbület nem mátrix, hanem tenzor. A különbség Ég és Föld!
A mátrix egy egyszerű számtáblázat. Például egy lineáris egyenletrendszer együtthatóinak táblázata. A tenzor viszont ettől sokkal általánosabb mennyiség, egy vonatkoztatási rendszertől független kovariáns objektum. Hasonlóan, ahogy egy háromdimenziós vektor se egyszerűen három valós szám, hanem egy magasabb rendű mennyiség. Olyan invariáns tulajdonságokkal (a hosszával és az irányával), amelyek nem függenek az épp használt koordinátareprezentációtól. A vektorok elsőrendű (egy indexes) tenzorok. A másodrendű (két indexes) tenzoroknak már jóval több invariáns tulajdonságuk van, a negyedrendűeknek (négy indexeseknek) még sokkal több. A Riemann geometria görbületi tenzora pedig ilyen negyedrendű mennyiség. Egy N dimenziós tér vektorainak koordinátareprezentációi N komponensűek, másodrendű tenzorai N2 komponensűek, a negyedrendűek pedig N4 komponensűek.
Ha a téridőt kidobjuk (úgy ahogyan Einstein tette), akkor mi marad vissza?
A gravitációs mező. De mi az a görbület?
A gravitációs mező leírására a Riemann geometria alkalmas, mégpedig a 3D-s változata.
A görbület kifejezés még az 1D-s vonal görbületből származik, ami az egyenestől való eltérés mértékét jelenti. Ezt általánosította Gauss 2D-s felületekre, ami a síktól való eltérés mértékét fejezte ki. Ez már irányfüggő mennyiség, ezért egy 2D-s mátrix írja le. A geometriát Riemann még tovább általánosította 3 és több dimenzióra, de fizikai értelme a gravitációs mező esetében csak a 3D-s változatnak van. Itt a görbület már 3D-s mátrix.
Az inhomogén gravitációs mezőben van értelme a "görbületnek", mert 3D-ben a homogén mezőtől való eltérés mértékét fejezi ki. A név kissé megtévesztő, de jelenleg nincs rá jobb szó.
Einstein tehát a következő hibákat követte el fiatal korában:
- a gravitációs mezőt megpróbálta helyettesíteni a téridővel
- 4D-ben számolt
- a tér és az idő koordinátákat összemosta
- a Minkowski féle matematikai trükköt fizikai valóságként kezelte
Persze idős korában rádöbbent a hibákra és azt írta, hogy a téridő nem fizikai valóság, csak a mező struktúrájaként (szerkezetének matematikai leírásaként) értelmezhető.
Ebben már igaza volt. De ha tovább akart volna lépni, akkor ki kellett volna dobnia a relativitáselméletet és helyes alapokon újraírni az egészet.
Ezt azonban nem tette meg. Helyette még értelmetlenebb munkába fogott. A gravitációs mezőt és a EM mezőt akarta egyesíteni egy közös térelméletben, ami persze csúfos kudarcba fulladt.
újszuper, áruld már, milyen új elfelejthetetlen fizikai elméletet fejlesztettél te ki,. aminek új prognózisai is voltak? Ellenörizted öket kisérletekkel?
NEM TUDSZ mondani egyet SEM, mert, nincs ilyen!!!!
Te CSAK plagizálsz, elhiszel mindent és AZT hiszed, fizikát csinálsz, ha csinálsz egyáltalán valamit.. Azt hiszed érted a fizikát? Pedig NEM!
Azt hiszed érted a természet müködését?
Mondd mi az anyag?
Mondd mi a tömeg? Mi a gravitáció? Mi a tömeg kapcsolata a gravitációval?
Hogyan bocsájtja ki az anyag a fényt?
Mi a kvantummechanika?
Hogyan bocsâtja ki az anyag a gravitációs hullámokat?
Mik a testek mozgásegyenletei reális körülmények között? Az e.m.- és a gravitációs mezöben?
Egyikre SEM tudsz a helyes választ adni!
Szégyeld magad, ülj le, egyes!
Az én ezekre mind megválaszoltam, az ATOMISZTIKUS fizika 7042-es hsz-a, meg a honlapom, www.atomsz.com
"A tényleges számításokat pedig valójában a 3D-s Riemann geometriával végezték"
Ezzel végleg leleplezted a tudatlanságodat!
Riemann geometriája tetszőleges számú dimenziót tartalmazhat.
Az sincs megkötve, hogy ezek mindegyike térszerű dimenzió legyen.
Az áltrel számításait történetesen éppen egy négydimenziós Riemann téridőben végezzük, aminek szignatúrája ugyanúgy (-,+,+,+) mint a Minkowski téridőé.
A Minkowski téridő pedig nem más, mint egy görbületlen Riemann téridő.
"A Riemann geometria azonban nem a relativitáselmélet része, ezt Marcell Grossmann vitte be a számításokba"
Ez se igaz. Hanem az alkalmazásában segített, mert Einstein kezdetben nem boldogult vele, noha ezzel az akkor még alig harminc éve kezdeményezett matematikával mindketten ugyanazon a kurzuson ismerkedtek meg a Zürichi Politechnikumban, csak Einsteint diákként még nem érdekelte, Grossmann pedig igen, és alapos jegyzeteket készített róla az előadásokon. A terület még annyira friss volt, hogy nem is létezett róla semmiféle monográfia, a legfontosabb felismeréseket is csak épp azokban az években hozták nyilvánosságra, például az olasz Ricci és tanítványa Levi-Civita, itt-ott megjelent tudományos publikációikban.
Te nem csak a fizikában és a matematikában vagy tájékozatlan, hanem még a tudománytörténeti ismereteid is felszínesek.
A Minkowski "geometria" 4 dimenziós. 3 tér + 1 idő koordináta.
A tényleges számításokat pedig valójában a 3D-s Riemann geometriával végezték, ami helyes eredményre vezet.
A Riemann geometria azonban nem a relativitáselmélet része, ezt Marcell Grossmann vitte be a számításokba, aki fiatalon meghalt, és Einstein gyorsan megfeledkezett róla. Még a temetésére sem ment el, pedig ami az áltrelben jó, azt mind Grossmann-nak köszönhette
"Az áltrel esetében például a számításokat nem a Minkowski féle geometriával végzik (amit az elmélet tartalmaz), hanem a Riemann geometriával. Vagyis becsapják a nagyközönséget."
Megint butaságokat beszélsz. A Minkowski geometria ugyanis a spec.rel-hez lett kitalálva. Az egy síkgeometria.
