" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A káki érési fiziológiája egészen hasonló a kiviéhez. Az utóbbi időszak visszafogott hőmérsékletei és rengeteg csapadék mellett a "hagyományos" gyümölcsfajok közül nemigen viselkedne egyik sem így. A kákik szemmel láthatóan sárgulnak rendületlenül.
Nyár elején egy amerikai fügés fórumban "Season is starting in Hungary" címmel topicot nyitottam, amelybe beraktam egy halom fotót az érésben lévő gyümölcsökkel teli nagy fügefáimról. Rengeteg "lájkot" és elismerést kaptam.
Most nyitottam egy másikat "Season has ended in Hungary" címmel, amelybe az alábbi fotókból raktam be párat.
A következő reakció érkezett, többek között:
" Your fotos always make me start daydreams of how it could look in my place sometimes, Nino!"
Mostantól pedig már semmi érdemi nem történik a növényen hagyott termésekkel. Az őszi időszakban bekövetkező nagyobb lehűlés, hosszabban tartó borús, esős időszak ("rossz idő") jelentősen gyorsítja a kivigyümölcs érését. Tulajdonképpen azzal, hogy a növény élettani folyamatait lelassítja, a gyümölcsök állapotát közelíti ahhoz, mintha már nem is lenne kapcsolatuk a növénnyel, azaz elindítja az utóérést. Ezzel szemben a hosszan tartó nyáriasan meleg ősz nyári vegetációban tartja a növényt, paradox módon gátolva/lassítva a gyümölcsök utóérési folyamatait. Ezért alakult ki az a téves feltételezés a fogyasztók részéről az olasz kivire vonatkozóan, hogy azt "idő előtt, éretlenül" szüretelik", azért marad savanyú utóérés után is. Pedig Olaszországban az ültetvényekben tilos(!) egy meghatározott idő előtt betakarítani a kivit. Ez az időpont pedig mindig jóval az után van, amikor nálunk már jó pár gyümölcs a növényen megpuhulva, megédesedve fogyaszthatóvá (az olasz kivinél sokkal finomabbá) válik.
nalam is van egy "tesco brillante" magonc, meghagyom en is egyelore, majd meglatom mi lesz belole. A lotus magoncokhoz kepest viszont sokkal kevesebbet fejlodott ugyanabban a kornyezetben.
Kikel természetesen. Magonc lesz belőle, tehát nem lehet tudni hogy mit fog teremni. Fagytűrése hasonló a szüleiéhez. Kérdés, hogy porzós , vagy termős lesz-e, avagy netán partenocarp.
Próbáld valahogy elspajzolni, például tedd kissé nedves földbe és tartsd hűvös 3-4°C-os környezetben, hogy még ne keljen ki, mert, ha most elindul , akkor fel fog nyurgulni és el fog pusztulni.
Néhány darabot mindig hagyunk a fákon ezeknek a vendégeknek. Így korrekt, ha már ez egy ilyen utóérő faj, amihez egyébként fogyasztható állapotban nem férhetnének hozzá.
igaz, a másik három Sharon lehet! A Sharon fruit-ot (amúgy is) használják szinonímaként (Pl. Tesco-s kiírásnál) a "persimmon" helyett, helytelenül, vagy legalábbis megtévesztően, hiszen pl. a Rojo Brillante spanyol eredetű, a Sharon fajta meg izraeli, úgyhogy ez így nem túl kóser... :)
Lidl-ben kapható káki: tegnap én is beugrottam a szombathelyi "egységbe" megnézni a felhozatalt.
Gránátalma és kaki 150 Ft/db.
A kaki dobozra tényleg Rojo Brillante volt írva, de mint a fotódon is látható, különféle formájúak. Tehát csak a hosszúkásabb a Rojo, a lapított "szögletes" az biztosan nem az, talán Hana Fuyu. Összekeverték, nem probléma az nekik, a vásárló meg örül, ha meg tudja különböztetni a paradicsomtól :) Az érdekes az, hogy a ládára (nagy valószínűséggel) a matricát Spanyolországban tették, így elvileg ott nem keverhették össze... Vagy amikor az üzemben dioxinnal kezelték, akkor lett összkutyulva? Vagy inkább a Lidl "vette a fáradtságot", hogy egy kis mixet hozzon létre? A vásárlónak majdnem mindegy, így még válogathat is - mint Gombóc Artúr - hogy a szögleteset vagy a kereket szereti-e...
Köszönöm Floo , Gumihal és János hogy megosztottátok tapasztalatotokat.
Nálam csak két igen késői ,talán július végi szemzés maradt meg.
/ Közben számítogép törlés volt , azért vagyok kissé bizonytalan az időben , jegyzeteim eltüntek !/
Floo írod, hogy figyelni kell az oltóvesszökre , a nagy növekedésű vesszők nem fásodnak megfelelően , erre még sohasem gondoltam , sőt azt hittem , hogy a nagyobb vesszők alkalmasabbak az oltásra, szemzésre.
Jövőre máskép csinálom , kecskelábbal és Chippel próbálkozom.
Amig vékony volt az alany ékoltással kisérleteztem , kézivel és omega fogóval
értem el ilyen szerény eredményeket.
Hol lehet házi körülmények között +1 fokon tartani a vesszőt ?
A kinti pincében kb. +12 fok van. Csak valaniféle hütőben lehetséges.
A viz megvolt nálam , naponta locsoltam , a héj igen jól adta magát mindig .
Persze kákinál még olyannal nem találkoztam , hogy a héj nem vált volna el nagyon könnyen.
Van már három / nem tudom milyen tipusú , csak úgy vettem , hogy datolyaszilva / termő kákim .
Összesen van vagy 150 gyümölcs rajtuk.
Kettő már a múlt évben is termett , az egyik az idén előszőr hoz vagy húsz darabot.
Hatalmas nagy gyümölcsök vannak rajtuk , most kezdenek sárgulni.
Szedéskor majd próbálom beazonosítani.
Ezekről szednék oltóanyagot. Biztosan nem egyformák .
Én azt tapasztaltam, hogy a káki oltásánál nagyon fontos, hogy minél később oltsunk.
A gesztenyénél és a diónál jellemző, hogy márciusi-április oltásnál nem forrad, május közepe után már igen.
Sőt, júniusban is ideális.
A kákinál is ez a helyzet.
Pláne akkor kicsi az esély, ha az oltás után hetekig vacak idő van.
Viszont március-áprilisban akkor sem sikerül feltétlenül az oltás, ha enyhe idő jön utána.
A káki esetében későn indul a kalluszosodás.
Ha mondjuk április közepén be van oltva, akkor lehet hogy a beoltott nemesnek 1 hónapot ki kell bírnia az alanyban amíg elkezd összeforrni.
Amennyiben elég nedves az alany, (volt sok eső tavasszal, meg tudta magát szívni), abban az esetben kibírhatja az egy hónapot a nemes.
Ha nem, akkor elszárad mire elindulna a forradás.
Sőt, sok esetben tapasztalható az olasz oltásoknál, hogy kitörnek az oltásnál, és a törésnél látni hogy a fa fele nem forradt össze, csak a másik fele tartja.
Ez azért is lehet, mert a nemes egy része kiszáradt, mire elkezdett összeforrni és az alany adott neki annyi nedvességet, hogy elkezdett nőni.
Évek múlva persze összeforr és körbenövi, nem törik ki, de ha fiatal korban az ilyen kevésbé forradt kap egy nagy szelet, akkor kitörhet.
Sok esetben jobb korábban oltani nedves alanyba, mint később száraz alanyba.
Tehát összefoglalva: minél később minél nedvesebb alanyba kell oltani.
Ha nincs eső, az oltás előtt 2-3 héten át rommá kell öntözni az alanyt.
Persze a nemest el kell tartani sokáig ehhez, ahhoz pedig a +1 fokon való tartás a legjobb.
Figyelni kell az oltóág szedésnél is, a nagy növekedésű vesszők nem fásodnak megfelelően, ezért a szemek megfagyhatnak.
Ha vastag a törzs, a kecskeláb oltás és a héj alá oltás a legjobb, de a leginkább az ékoltás működik, persze ahhoz vékony alany kell.
Több évig én is szinte semmi eredményt nem értem el a káki oltásaimmal... jó 1-2 sikerült azért... :-)
Érdekes ez a káki... :-)
Én még igazán most sem értem...
Amit nagy mű gonddal oltottam, mértem, figyeltem az nem hajtott ki amit csak úgy "odadobtam" nem kihajtot?? :-)
Mondjuk én szinte csak angolnyelves párosítással oltok
Vastagabb alanyba jó megoldás a kecskeláb ékezés... nálam bevált.... az öreg alanyoknál...
Az én saját tapasztalatom az hogy az alanyt cserépben meghajtatom/kb jan vége február eleje/ meleg helyen/egérfüles állapotig/ és ebbe oltom az "alvó" nemest
És fontos a kiszáradás elleni védelem... /parafinozás/ pl....
Nekem ez jött be...
Ezzel a módszerrel kb 80% arányt tudok összehozni...
Ami nekem már jó...
Ha vissza olvasol ezekről már sok hsz van én is ezeket másoltam a magam módján...
Több éve kisérletezgetek én is káki oltással párosítással vagy nyelves párosítással oltottam,de ritkán sikerrel.
Ebben az évben váltottam és Chip-szemzést próbáltam tavasszal,nagyon jó eredménnyel.Az alany már szép leveles,de a nemes hűtve tárolt nyugalomban lévő oltáskor.
