A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Az elektronból és a protonból álló részecske rendszerek, a hidrogén atom és a stabil neutron. Ezek csak abban különbóznek, hogy a kötési energiájuk egyszer 13.6 eV, és máskor meg 2.04 MeV. A hidrogén atom nagysága kb 10-8 cm, ez a stabil neutron keletkezésénél 0.703x10-13 cm-re kisebbedik!
Ha az (e,P) rendszer kisugározza az összes energiáját, ami kb 1 GeV, akkor az anyag alapállapota kitevöjével állunk szemben, Ekkor az (e,P) részecske rendszer kB 10-16 cm kicsi.
Na, ezt NEM találjátok egy "kvantumelméletnek" nevezett könyvben SEM!
És ezt az atomisztikus fizika jósolta meg! Ez már egy Nobel-dijat megérdemel.
Egy másik Nobel-dij az ejtökiséretemet illeti, amire a Stuttgarti fizika prof. az autógyár fejlesztési igazgatójának írta, hogy mivel az atomisztikust fizika alapvetö, a kiépítöjét 10, szavakban tiz, Nobel dij is
megihlet.
Ez NEM dicsekvés, ez az új atomisztikus fizika elismerése!
Hogy ez hazaküldte Einsteint, az már más lapra tartozik!
És hogy ez újszupernek nagyon fáj, az is. De NEM tehetek róla, ez így van!
"A semleges testeknek (H atom, neutrínó) nincsen ilyen láthatatlan meghosszabbítása?"
De van, nagyon is van. Minden részecskét (és tömeggel rendelkező testet) gravitációs mező vesz körül, ami a közvetlen közelében együtt mozog vele. Ez nagyon kicsi egy részecske esetében, de létezik.
A villamos töltéssel rendelkező testeket emellett még villamos mező is körülveszi.
A régi fizika szerint egyenesvonalú egyenletes mozgáshoz nem kell erő.
Ezzel csak az a baj, hogy ilyen nem létezik a természetben.
A gravitációs erő minden testre hat, mivel a gravitáció nem kikapcsolható. Így erőmentes mozgás nem létezik a természetben. A valóságban a testek görbevonalú és egyenetlen mozgást végeznek, a gravitáció és más erők hatására. A tehetetlenségi rendszer (inerciarendszer) csak fikció.
Még Einstein szerint is: "Nem ismerünk olyan módszert, amellyel inerciarendszert találhatnánk."
„A tehetetlenségi mozgáshoz nem kell semmiféle ok.
Az erőktől nem befolyásolt testek örökké ilyen tehetetlenségi pályákon mozognak.”
Szerintem bármiféle mozgáshoz kell ok. Még akkor is, ha nem ismerhető fel.
Erőktől nem befolyásolt testek nem létezhetnek, ha minden testre hatnak az EM és GR mezők. Ezek 42 nagyságrendű különbsége meg egy testen belül is hat, az EM javára.
Faraday vezette be a mágneses mező és a villamos mező fogalmát, ami után már ezeket a hatásokat közelhatásnak tekintették. Erővonalakkal ki is mutatta a mezők szerkezetét.
Ezután változott meg a gravitáció megítélése is, és a gravitációt is közelhatásként kezelték. Így vonult be a tudományba a gravitációs mező fogalma.
A gravitációs mező az anyag egyik fajtája, ezért fizikai tulajdonságokkal rendelkezik:
háromdimenziós térbeli kiterjedésű
minden pontban mérhető erőssége és iránya van
erőhatásokat közvetít
nem atomos-molekuláris felépítésű
nem látható, nem tapintható
nincs keménysége
a fizikai testek hozzák létre maguk körül, mintha a test láthatatlan meghosszabbítása lenne
Tehát hiányoznak a részecskékből felépülő anyagra jellemző sajátosságok (láthatóság, keménység, stb.). A szokványos atomos felépítésű anyagfajtával való kölcsönhatása erőhatás formájában nyilvánul meg.
