Hát igen, azt nem vettem észre, hogy a virágzásindítóra is rá van írva és abban is 0,20, a Wuxálban 0,15 gramm/kg, azért valamivel több. De azért talán mégis jobb a virágzásindítónál, annak számai: N 6.5, P 6.5, K 11.5, kevesebb jóval a nitrogén.
Lassan belehülyülök ezekbe a tápszerekbe, az igaz, hogy a leveleim színe sokkal szebb és kevesebb a sárguló, de a virágzás szerintem messze alulmaradt a tavalyitól, de én ezt inkább az időjárás számlájára írom.
Akkor lehet, hogy mostanában minden Vitaflora készíményre ezt írják "és a növény még zöldebb lesz", mert nekem van idén vett virágzásindító és balkonnövény tápszerem, és azokra is ez van írva. De mihez képest? nyilván a régebbi gyártású kotlyvalékajaikhoz képest.
Nem szeretném elterelni a leanderrák témát, nagyon izgalmas, bár félek, nem fogunk dűlőre jutni...
Csak úgy elmesélem, hogy tegnap valamilyen vaskészítményt kerestem egy üzletben, olyat nem találtam, de volt valami Vitaflóra3, amiben kétszeres vastartalom van, amúgy az összetétele N 10, P 6, K 8, a vastartalom 200, gondoltam, még így tél előtt úgysem a virágzásra kellene koncentrálni, hanem a levélzetre, hát használtam ma, meg talán még egyszer fogom, aztán befejezem. Valójában szobanövényre ajánlják, ami megmarad jó lesz a fikuszoknak és társaiknak.
Itt nem ír a rücskös kitüremkedésről, de bevallom, nekem is volt egy levélen kettő ilyen rücsök.
Amikor én voltam még nagyon tavasz volt, a növények igencsak lemetszve és bizony ott sem találtam nagyon tiszta hajtást, atkásak meg ilyenek voltak általában. De nagyon komolynak látszó dolgokat nem vettem észre, ezért bátorkodtam.
Hát a rücskök elég csanúsak, én rücsök nélküli sárga szélű sebekről írtam.
Nekem van egy könyvem, az ezt írja: a" megtámadott hajtásokat azonnal távolítsuk el és semmisítsük meg. A kiváltó ok ott lappang a növényben, ezért teljes gyógyulás nem lehetséges." Ennyi, de ebből azért arra következtethetnénk, hogy életben maradhat. Tünetek: "kerek, sárgásszélű levélfoltok (erre gondoltam), burjánzás, kéregfelpattogzás, torz virágok."
na jó, hogy épp most kukkantttam ide. Szerintem azért nem olyan bonyolult az analízis. Más sérülés nem csinál ilyen rücsköas kitrümkedést a levélen, nem? és sehol sem írják, hogy a felismeréssel bárm probléma lehet, mint mondjuk pld a gyilkos galócánál
Hát volt egy,két levél, amit leszedtem természetesen, mert nem volt szép, az a valami, amit annó fel is tettem a fórumba, egy levágott ágvégen lévő száraz bögöcske. Azt hiszem már kidobtam a képet, most meg nincs fényképező itthon.
Azért én is aggódtam, de lehet, hogy egy kicsit túlreagáljuk a dolgot néha, mondjuk Krampuszka képei nyílvánvalóak, azok a búrjánzások nem hagynak kétséget maguk után, de azt vettem észre, hogy minden sérülés, akár jégverés, vagy valami bogár által okozott seb ugyanolyan sárgás szélű sebet eredményez, én optimista vagyok, talán nem minden az, aminek látszik. Pl. a kis páréves magoncaimon is van néha ilyesmi, mégsem gondolhatom, hogy rákos lenne. Akik itt általában nagyon aggódnak, ők is ilyesmiket látnak többnyire, olyan meggyőző burjánzásokat nem.
Azt meg hogy rákos, gyógyíthatatlan, nagyon ferőző növényeket árulnak, azt végképp nem értem, nem lehet, hogy van valami gombabetegség, ami gyógyítható és azzal keverjük?
Amiket olvastál is idemásoltál, azok is csupa ellentmondás, gyilkoljuk, ne gyilkoljuk?
De ha még nincs a száron semmi elváltozás, csak 1 rücsök a levélen? És ha az egész növény csak egy hajtás? Akkor dobjuk ki az egészet? Én sajnáltam, ezért csak a rücskös levelet szedtem le. És msot várok
Mindenestre AI tapasztalata, ak még a rücskös levelet is rajta hagyta, azért bíztató. Bár lehet, hogy csak baromi nagy mázlija van, mert a tudomány szerint nagy valószínűséggel megfeertőződhetett volna az egész értékes tenyészete. Lehet, hogy ő a kivétel, ami erősíti a szabályt? Egyéb tapasztalatok? Ellenpélda valakitől?
Én is azt olvasom még, hogy a vágási felületet - a dudor alatt jóval elmetszve az ágat - fertőtleníteni kell akár hipós oldattal, hogy onnan ne szóródjanak a bacik, és egyébként "teljes életet" élhetnek a megfertőződött példányok is.
A karantén átmeneti (a szó is az oalsz 40-ből ered, assezm velencei találmány). De kinek van akkora birtoka, hogy képes legyen külön tartani, ha a szerles esőben, szomszédtól, stb is terjedhet?
Ráolvastam egy kicsit 1-2 tudományos site-ra, és azt mondják, hogy valóban cseppferőzéssel terjedhet. , ezt elősegítheti eső, locsolás is. Különösen könnyen megfertőződhetn ek a sérült növények. megelőzni úgy lehet, hogy a metszést lehetőleg száraz évszakban v. időszakban végezzük (1 érv az őszi, behurcolás előtti metszés mellett!), és a metszés helyét, sérüléseket kezeljük le. Ez az oldal (University of Nebraska department of plant Pathology) casak akkor javasolja a növény kidobását, hogy ha nem lehet úgy megmetszen rendesen, hogy ne maradjon rajta betegség.
A University of Califronia at santa Barbara " Coastal Gardener " nevű newslettere szerint Különösen a tavaszi esős időszakban tenyészik a vírus, és a szélfútta easő is terjesztheti. gyógymód hasonló, de ez azt is javaslja, hogy miután a fertőzött hajtást eltávolítjuk, réztartalmú gombaölővel permetezzük a növényt. Így is akár több évig tarthat a kór kiirtása. HaÉs ha a szomszédnál is megjelent a kór, és nem védekezik, akkor sajnos a mi kűzdelmünk is hatástalan marad
A neve bizonyára a gyógyíthatatlanságára utal - bár szeretném hinni, hogy a közvélekedés változik a rákos megbetegedést illetően, mert nem feltétlenül halálos ítélet egy ilyen diagnózis és mert az ebben szenvedő embertársainknak sok reményre, erőre és őszinte támogatásra van szükségük a gyógyuláshoz! -, bár a dudorok is a sejtburjánzásra emlékeztetnek. Azt olvastam, hogy magától nem terjed a baktérium más növényre, ha azon nincsenek sérülések. Hasadékokon, vágásfelületeken jut be a keringésébe vízzel, vágószerszámmal, illetve a már itt említett, beteg növényről szedett dugványnak valók hordozók.
Én annyi különbséget látok a "hazai pettyek ", és ezek között, hogy amit itthon láttam, kivétel nélkül, szinte még a pötty megjelenése előtt , kb. 90 fokban deformálja a levelet, és leginkább a főér mentén következik be a derékszögű levélelhajlás.
Ezeken a betegeken nem észleltem ezt a jelenséget, szinte minden beteg levél éppúgy egyenesen áll, mint az egészségesek. Legalábbis addig, amig a sejtburjánzás miatti többlet súly el nem húzza.
Lehet, hogy nem is az, vagyis nem ez az, amit annak tartunk ?
Tény, hogy a nevét nem véletlenül kapta.................
Két éve Olaszországból én is hoztam haza néhány gyanúsnak mondható hajtást, szépen növögetnek, semmi bajuk, a göböcske akkora maradt amekkora volt, bevallom, le sem vágtam, erről tudom, hogy honnan származik.
"Ugyan nem bölcs a tanácsom, de tudományosan megalapozott. Az általad leírt rákosodás szerű betegséget egy Pseudomonas nevű baktérium okozza, amelyik a leanderben szisztemizálódik, az egész növényben benne van, minden részében, attól föggetlenül, hogy a rákosodás hol jelenik meg. Tehát olyan növényről, melyen bárhol feketés rákosodás látható, tilos dugványt szedni. Ez a baktérium elsősorban a dugvánnyal terjed. Ha már fellépett, nem tudjuk a növényt kigyógyítani a tudomány jelenlegi ismeretei szerint. Amit tenni lehet: Ezeket a növényeket tedd külön, ne kezeld együtt a tünetmentesekkel. A kórokozó a vágáskor a késre tapadva vagy kézzel is tovább vihető. Tehát szaporításkor a vágó eszközt hipós oldatba kell mártogatni 20-30 másodpercre, utána leöblíteni tiszta vízben és a következőt csak ilyen fertőtlenített késsel vágni. Tehát a betegséget csak megelőzni lehet, illetve a terjedését kell megakadályozni"
Lehet, h. összekebvertem, vírus, és nem gonda. mindenestre az biztos, hogycsak a neve rák. Sztem azokra a kszinte vadon élő özterületi bokrokra nem cseppfeertőzéssel, metszőollóval, stb terjedhetett el a kór.
Mindenestre bíztató, hogy nálad nem terjedt el és nem jelentkezett újra . lehet, hogy ha idejekorán észrevesszük,az elég? Amikor már szemmel látható a kor, még nem késő a beavatkozás?
A karanténnak azért lehet értelme, hogy kiderüljön az új jövevényekről, betegek-e, és ha minden rendben - ami mennyi idő alatt is mutatkozik meg? - lehet örülni egymásnak. Mi a vírus pontos neve?
Szerintem ez nem gomba, hanem valami virusosnak mondják... Ezeket a képeket közterületen csináltam, ahol kb. 40-50 db emberméretű növény volt ültetve sorban. Nem volt mindegyik beteg ! Még ! Magánházaknál nem láttam beteg növényt................
Én úgy tudom, hogy "cseppfertőzéssel" terjed, nem a szél viszi, vagy nem úgy, hogy összeérnek pl. a levelek. De azért nem vagyok benne biztos ! Tehát leginkább a metszőolló, vagy szedett , adott hajtás által...
És ha el nem is dobja az ember az ollót, minimum gázlángban kell jó alaposan sterilizálni.
Ezeket a pöttyöket seperc alatt fel lehet ismerni, mégis ott vannak a különböző kertészetekben , nagyáruházakban is a beteg növények....................
Fogalmam sincs, mennyi lehet a "lappangási idő ", és hogy van-e értelme a karanténnak ?
Általában nincs szive az embernek azonnal tűzrevetni a beteget, nekem is van olyan növényem, amit évekkel ezelőtt ( én az egész hajtást levágtam, nem csak a levelet ) vettem, azóta sincs vele semmi probléma. Persze lehet, hogy szerencsém volt, vagy nem is az volt........nem tudom.
Hát ez elég csúf. Érdekese, hogy az, amit nem támad meg a gomba, tök egészségesnek látszik, hiába bvan tele vel szinte az egész növény.ű Brrrrrrr.
Mivel sajnos lehet, hogy én is behurcoltam egy hajtáson (Ráadásul mér nem tudom melyik dugványt találtam gyanúsnak, mert egyszer a vihar szétfújta az összes palántát, és így az egészségesek összekeveredtek az elkülönítőben lévőkkel), lenne néhány kérdésem:
- ha már 1 apró dudor megjelent a levélen (ami rögtön eltávolításra került), de több nem lett , mekkora a valószínűsége, hogy a későbbiekben a gomba elszaporodik? Mennyi lehet a lappangási idő? (2 hónapja nem jött ki emmi új csúnyaság?) - Hogyan terjed ez a gomba? Csak cseppfertőzéssel (metszőollón keresztül pld), értinkezéssel,vagy a levegőben is a szél is viszi a gombát, és így relatíve messziről is fertőzhet? - Ha amúgy sem gyógyítható, akkor mi értelme a karanténnak? nem kéne inkább egyből kidobni a növényt? vagy mégsem? ha nem is gyógyíítható a dolog, magától elmúlhat?
Sehol nem találtam rendes irományt erről a betegségről, mindenhol csak annyi van, hogy kidobni a metszőollót, stb
Én is így voltam a szabadságból visszajőve, csak nekem idén a szárazságtól potyogtak le a levelek. Elég elkeserítő látvány volt, pedig megkértem vkit, hogy locsolja őket. Tavaly túllocsolták, pedig a leát igen nehéz.
Én visszavágtam az ágakat még ott is, ahol voltak bimbók, és már nőnek az új hajtások a levelek helyén, + a tőnél. Jövőre később borulunk virágba mint a többiek, de ez van. Remélem nem az a tanulság, hogy jövőre ne menjünk el nyaralni?!:)))
Kár, hogy nem tudjuk a távolság miatt megszervezni egymásnál a szakszerű locsolást, amíg távol vagyunk:((( Nem tudom, más hogy oldja meg, én akár fizetek érte, akár virágot adok cserébe, 1 alkalmat leszámítva eddig így jártam.
