Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
Tavasszal van a szaporodási idejük, ha jól tudom! Már inkább mennek telelni, petét nem igen hordasz most szét!
Ha pár napig halomban tudod a trágyát tartani, lehúzódnak az aljára a hideg miatt. Széthordásnál még valamennyit össze tudsz fogdosni (kicsikre is figyelj!), csak aztán büntiből nehogy élve ásd el őket! :-)))
A trágya aljából egy jó m3-t haggyál meg, jobban alatta maradnak, nem szélednek szét a kertben és majd tavasszal néha átforgatva, (a trágya hamarabb melegszik) megint jópárat foghatsz. A trágyakupac vonza őket így véded vele a kert többi részét is
Egybe tartva őket a vakondok is jobban besegítenek.
Én az Érdi kutatóban vettem, de nem a mellette lévő faiskolában, hanem bent az Anna majorban. Papírt kellett aláírni, hogy nem szaporítom nagyüzemileg. Most már láttam faiskolákban is.
A husángot a profik szeretik mert úgy alakítják a koronát ahogy nekik tetszik. Ne aggódj majd a gyümi elintézi ha teszel neki trágyát ,meg nyáron locsolod mikor kell.
Szerintem ennyire nem tragikus a dolog. Csak túlélnek.
Ha pl. a földre raksz egy halom trágyát, abba lesz vörös trágyagiliszta. Akkor is ha kilóméterekre nincs trágyahalom gilisztával. Gondolom ők is ott élnek azért a földben, de jobban érzik magukat a trágyában. Persze ez csak tipp.
Én jobban aggódnék a trágya másik hozadékától a lótetűtől. Most hoztam kb 20-30 mázsa trágyát és mikor raktam fel ott rohangált benne a lótetű. Amit tudtam kidobáltam, de a petéik....
Már azon agyalok hogy inkább komposztálom és csak később forgatom be.
Azt hiszem a komposztnál már írtam a tapasztalataimat.
Engem is be akartak hülyíteni velük, aztán a szerződéskötéskor semmi garanciát nem vállaltak az átvételre. Pilótajáték volt. A szomszédomtól kaptam 2-3 vödörrel, hogy lássam milyenek. Amikor átengedtem a földbe, szépen meghiztak. Vagy a földigiliszták jöttek oda? Nem tudom.
Ezeknek a gilisztáknak 90-es évek elején volt nagy keletjük. Szélhámosok /akik egy bizonyos csoporthoz tartoztak/ sajnos sok embert bepaliztak velük, eladták a trágya gilisztákat 1 Ft/db áron, és azzal érveltek, hogy a humuszt jó pénzért el lehet adni külföldre. Az újrakezdési kölcsönt felvetették a szerencsétlenekkel, mivel a humusz nem kellett senkinek így ráment a házuk, és az életük. Nekem szerencsém volt, mert nem hittem el a meséjüket.
Aki már vásárolt a szikert-től az méretben milyen fát kapott? Egy szálas husángokat postáznak az egyszerűség miatt vagy már normális kis fákat. Vásárolnék de ismerősöm csak akkor csatlakozna ha nem botokat postának. EGyedül nem kell annyi,hogy a posta megérje.
Rákerestem a trágyagilisztára. Kismillió talált volt, de majdnem mind a pecások szemszögéből tárgyalja. Azért kiszűrtem belőle, hogy egészen másmilyen, mint a nagy rózsaszin földigiliszta. Pl. sokkal mozgékonyabb, a kárász ezt szereti, tovább bírja a vízben és a dobozban moha között, stb.
Egy fél vedernyit (kb. 50-60 giliszta lehet benne) áttelepítettem a komposzt halomba és lefedtem friss trágyával. Remélem jól érzik majd magukat.
Azért az ültetőgödörbe kerültekt sajnálom, mert ha megeszik az összes trágyát az az érzésem éhen halnak.
Köszönöm szíves válaszaitokat és, hogy tapasztalataitokat megosztottátok.
Vannak nekem is már saját gyártású kombi fáim, ezek almák. Én is idősebb fák egy-egy ágaiba szemeztem más-más fajtát. Amelyik már terem, az valóban megtartotta a fajta tulajdonságait. Mint lentebb írtam ebben az esetben a csúcshajtást szeretném átoltani, hogy a fa teljes koronája más legyen. Ezek szerin akkor nem kell aggódnom, kísérletezek bátran,
Helo lacy63 ! Ne aggodalmaskodj, tulajdonképpen semmi gond nincs a kombifákkal. Nekem is van több. Korai és közép időben érő, aztán három különböző, időben majdnem egyszerre érő, sőt meggy-cseresznye kombi is. Nem tapasztalom, hogy befolyással lennének egymásra. A lombhullásban van különbség és ugye a termés is lényegesen eltér a fajtának megfelelően. A fajtatulajdonságokat (íz, szín, keménység,...növekedési erély, vesszővastagság, termőrügy-berakódottság, izköz, levélalak,...) megtartják.
Biztosan hatnak valamennyire egymásra (a korai pár nappal később érik, meg fordítva), de alapvető gond nem lesz. Sok embernek van kombifája, ha gond lenne belőle, már legalább a fél fórum tudna róla. Nekem is van egy kombi cseresznyefám, egy nagyon korai és félkorai fajta, az is jól műxik. (Az mondjuk áganként van átoltva, mert már jókora fa volt a magonc alany, mire rájöttem, hogy nem érdemes megtartani. Csak azért volt addig is, mert pont ott kelt ki, ahová ültetni akartam volna a sorban következő fát.)
Pontosan így gongoltam. De még az izgat igazán, ha a korai az alsó szint, és megérlelte a termését, meg fogja-e érlelni a következő ágszinten lévő későbbi érésű gyümölcsöt is. Nem vált-e a vegetáció olyan irányba, hogy csak az ágakat és a gyökereket neveli tovább a szezon hátra levő részében és a fentebb még éretlen gyümölcsről "elfeledkezik".
Ha pl. ez az alul-felül dolog úgy értelmezhető, hogy egyiket beleoltani az alanyba, és annak a csúcshajtására a másikat, akkor az erős legyen alul, a gyenge felül, mert a csúcshajtás mindig erősebben fejlődik. Az erősből meg megcsinálni az első ágszintet.
Én mondjuk a Germersdorfit sem permeteztem még soha rovarölővel. Talán 1-2 év volt, amikor előfordultak kukacok. Valamiért nálam nem szeretik. Talán van valami (nekik) jobb a közelben.
Előre szerintem senki sem tudja megmondani, hogy évek alatt, hogyan viselkednek majd a fák, hiszen ezek egyedi példányok, ki kell próbálni.
Én, spec. az előttem szólóval értenék egyet. Egy fába közel azonos érési idejű fákat tennék megtoldva, hogy a habitusra, fejlődési intenzitásra is figyelnék. Nehéz egyben tartani a fát, ha az egyik fele terülő, a másik meg égbe törő. Valamint a tenyészidőbeli különbségre is érdemes ránézni. A fa egyik fele már leveles, a másikon még esetleg semmi. Persze ha csak úgy egymásra "dobálod" a fajtákat, akkor is működik valameddig de ezek az "apróságok" nagyban befolyásolhatják a fád élettartamát, én így tapasztaltam.
Igazat adok neked, a növényvédelmet illetően. Jelenleg egy 30 éves germersdorfim van, én a virágzás elején és végén permetezek monília ellen. Utána nem szoktam permeteznni, hanem sárgalapot rakok rá több hullámban. Ha elhibázom a kezdést, nézhetem az úszkáló kukacokat. Az idén elcsíptem, az utolsó szem is kukac nélkül hullott le a fáról. Fokozható a sárgalap hatása a korona alá szórt talajfertőtlenítővel.
