A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A fogalmak nem mindig tükrözik a legjobban a dolgot.
Az elméleti felírásban úgy látszik, mintha létezne, de valójában közvetlen nem detektálhatók a virtuális közvetítő részecskék. Igen, átmenetiek. És nem egyértelmű, hogy létezik, vagy nem létezik. Valahol a kettő között van. (mezsgyén)
Közvetlen nem érzékelhető (közvetve pedig a kölcsönhatás által, amit éppen létesít).
A virtuális foton élettartama nagyon hosszú is lehet. Ez asszem a valódi részecske tömegparméterétől függ. A fotoné nulla => akár igen hosszú élettartam, a W- és Z-bozon nagy tömegű => igen rövid élettartam.
"Igen, "látszólagos", vagyis nem látható inkább, mert a folyamatban keletkezik és utána el is tűnik."
Itt valami össze van keverve. A "virtuális" az, ami látható, de valójában nem létezik. Vagyis úgy látszik, mintha létezne, de mégsem létezik.
Ha a W bozon nem látható, de mégis létezik, akkor azt "ideiglenes" részecskének lehetne nevezni, vagy időlegesnek, vagy átmenetinek, de nem virtuálisnak.
"Nem indikálható köztes részecske."
Ha nem indikálható, akkor honnan lehet tudni, hogy valóban létezik, még ha átmenetileg is?
"Az ilyen közvetíti az alapvető elemi kölcsönhatást."
Tehát egy olyan részecske, ami nem érzékelhető, és csak nagyon rövid ideig létezik?
"Itt a virtuális W-bozon úgy tűnik el, hogy két valódi részecske keletkezik belőle..."
Igen, "látszólagos", vagyis nem látható inkább, mert a folyamatban keletkezik és utána el is tűnik. Nem indikálható köztes részecske. Az ilyen közvetíti az alapvető elemi kölcsönhatást. (kivéve gravitáció..)
Itt a virtuális W-bozon úgy tűnik el, hogy két valódi részecske keletkezik belőle, a végső elektron és neutrínó (asszem anti).
És úgy keletkezik, hogy a kezdeti neutronból proton és virtuális W¯-bozon lesz.
Ott hagytuk abba, hogy az anyagnak két formája van:
- a részecskékből felépülő anyagi testek
- fizikai mezők
Tehát az új fizika a fizikai mezőket is az anyagnak tekinti, pontosabban az anyag egy másik formájának.
Fizikai mezőből jelenleg hármat ismerünk, a gravitációs, a villamos, és a mágneses mezőt.
A fizikai mezők közös jellemzője:
háromdimenziós térbeli kiterjedésű
minden pontban mérhető erőssége és iránya van
erőhatásokat közvetít
nem atomos-molekuláris felépítésű
nem látható, nem tapintható
nincs keménysége
a fizikai testek hozzák létre maguk körül, mintha a test láthatatlan meghosszabbítása lenne
Egy nagyon érdekes kérdés, hogy a három fizikai mező kapcsolódik-e egymáshoz?
Azt már tudjuk, hogy a villamos és a mágneses mező elég szoros kapcsolatban vannak.
De vajon hogy viszonyul hozzájuk a gravitációs mező?
Van olyan vélemény, hogy sehogyan sem.
De vannak olyanok is, akik szerint az elsődleges mező a gravitációs mező, és ennek a villamosan polarizált fajtája a villamos mező, a mágnesesen polarizált fajtája pedig a mágneses mező.
Természetesen ez azt is jelenti, hogy az anyag mozgása során létrejövő jelenségeket nem tekintjük anyagnak. Például a fény maga nem anyag, csak az anyag mozgása által létrejövő jelenség.
Ott hagytuk abba az új fizika ismertetését, hogy az anyagnak két formája van:
- a részecskékből felépülő anyagi testek
- fizikai mezők
Fizikai mezőből jelenleg hármat ismerünk, a gravitációs, a villamos, és a mágneses mezőt.
A fizikai mezők közös jellemzője:
háromdimenziós térbeli kiterjedésű
minden pontban mérhető erőssége és iránya van
erőhatásokat közvetít
nem atomos-molekuláris felépítésű
nem látható, nem tapintható
nincs keménysége
a fizikai testek hozzák létre maguk körül, mintha a test láthatatlan meghosszabbítása lenne
Egy nagyon érdekes kérdés, hogy a három fizikai mező kapcsolódik-e egymáshoz?
Azt már tudjuk, hogy a villamos és a mágneses mező elég szoros kapcsolatban vannak.
De vajon hogy viszonyul hozzájuk a gravitációs mező?
Van olyan vélemény, hogy sehogyan sem.
De vannak olyanok is, akik szerint az elsődleges mező a gravitációs mező, és ennek a villamosan polarizált fajtája a villamos mező, a mágnesesen polarizált fajtája pedig a mágneses mező.
Én nagyon is pontosan le tudnám irni, de minek? Már az általánosban is tanulják a nebulók, mit jelent két ellenkezö elöjelü eleltromos töltésü találkozása, ha a Planck állandó közbejátszik.
Te NEM tudod? Persze hogy NEM!
Hát akkor hogy az Istenben akarsz te Szuperfizikát csinálni?
