Sziasztok tapasztaltabb társaság!
Volt közületek valakinek cisztája? Nekem még nem, de most, a hormonkezelés után lett, s nem tudom, hogy attól vannak-e a problémáim. Fáj a hasam és a derekam (még éjszaka is), s mire elaludnék, addig fel kell kelnem pisilni. Tegnap délután és ma reggel hánytam is. Csak azt nem tudom, hogy ez lehet-e a cisztától vagy pedig a gyógyszertől, vagy bízhatok a pénteki két csíkban?
Tegnap voltam terhesgondozáson, ahol elég negatív élményeket szereztem, de most nincs kedvem ezt bővebben kifejteni. Megkaptam a kiskönyvemet, ma megyek először UH-ra.
Szeretnék kérdezni tőletek valami fontosat. Ma reggel óta nagyon erős, sötétsárga folyásom van, és egy kicsit szúr a hasam. Ez vajon természetes, és a szúrú érzést a méh feszülése okozza, vagy valami gond van? A folyásról tudtok valamit? Azt hallottam, hogy terhesség alatt bővebb a folyás, de miért ilyen sötét színű, mintha bepisiltem volna? Tudtok nekem segíteni?
Sziasztok!
1000 éve nem jutottam hozzá a topichoz. Még nem sikerült bepótolnom a lemaradásomat, csak néhány napra visszamenőleg olvastam el a hozzászólásokat. De már ezekben is rengeteg örömhír! Így hát grarulálok az újdonsült kismamáknak+kispapáknak, és napsugaras, boldog életet kívánok a kisbabáknak!
A húsvét előtti héten voltam UH. Már előre szólt az orvosom, hogy ne ijedjek meg, nem ő lesz ott
Így is volt, másik dokibácsi végezte a vizsgálatot. De a lényeg a következő: direkt és nyomatékosan megkértem, hogy ne árulja el a baba nemét, szeretném, ha csak a születésekor derülne ki - olyan kevés igazi meglepi van az életben.
Mire ő: "Jó, nem mondom meg. De milyen érdekes, hogy most ebben a szobában csak olyanok vannak, akiknek eddig kisfia született.(ő és az asszisztensnő voltak még ott) És szerintem maga sem lesz ezzel másképp." Ezután még megmutatta, hogy miből gondolja, amit mondott. Egy szót sem tudtam szólni, először olyan dühös lettem. Aztán mi mást tehettem volna, belenyugodtam. Azóta persze egyre jobb érzés, hogy a "Kicsi Fiamhoz" tudok szólni.
Quizas, gratulálok!
Susok, a kajabevitel nálunk is mindig nagy mocorgást vált ki. :-) Most a Dalma és Petra neveknél tartunk. Én egyébként valahogy "reálisabbnak" érzem őket, hogy tudjuk a nemüket. Persze időnként figyelmeztetem magam, hogy ez nem 100%. Bár, ha Noáékat nézem, akár tekinthetem annak is. :-)
Nemrég jöttünk haza a kórházi előadásról, ami most fantasztikus volt, sok videofelvétellel illusztrálva. A cím alternatív szülés volt, bár azzal is kezdte a doki, hogy nem szívesen használja ezt a kifejezést, és ez mindössze annyit kíván jelenteni, hogy a kismama maga dönthesse el mi az a magatartás, testhelyzet, ami jó neki. (Természetesen, ha nincs szükség beavatkozásra.) . Ha a hanyattfekvés, akkor az . Az ő álláspontjuk (ami a beszélgetésünkhöz is kapcsolódik): megadni a maximális intimitást a párnak, de ha bármilyen gond van, akkor "vége az emberi jogoknak" (mármint ami az anyukát illeti) nincs mese, el kell végezni a szükséges beavatkozást. Ez az az álláspont, ami számomra maximálisan megnyugtató.
Végül is ez történt eddig is: a terhességem elején mondta is a doki, hogy ő nem akar utasításokat adni, hogy így vagy úgy viselkedjek, ahogy én érzem, de ahogy probléma volt, közölte, hogy márpedig most ezt és ezt kell tenni és cselekedett is, mégpedig villámgyorsan. Nagyon megnyugtató volt.
A videofelvételek csodálatosak voltak, nehezen tartottam vissza a könnyeimet, de ahogy láttam, többen is így voltak vele. Egész más látni ilyet (még ha videón is), mint olvasni róla. Eszembe jutottak az amerikai filmek, ahol mindig irtózatos üvöltözés és "ágyrácshajlítgatás" zajlik, hát úgy tűnik, a valóság szerencsére más. Persze nagyon nehéz, de más.
A végén mutattak egy kisbabát, aki "hagyományos" módon született, jól a szemébe is világítottak a műtőlámpával, de aztán odafektették az anyukája hasára. Először összeszorította a szemeit, aztán elkezdte óvatosan nyitogatni, egyre nagyobbra és nagyobbra, majd grimmaszolgatott, nyitogatta a kezecskéjét . Csodálatos volt, ahogy ismerkedett ezzel a világgal. Ilyen élményeket mindannyiunknak! :-)
A vastablettáról: a sógornőmnek mindkét terhességénél kellett volna szednie, de olyan rosszul volt tőle (hányás stb.), hogy abba kellett hagynia. Azt tanácsolta neki a doki és a védőnő, hogy egyen meg naponta egy-két szem dióbelet, vagy egyen spenótot és májat. Nem szereti a spenótot, a májjal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, igy végül csak dióbelet evett.
Bocsanat a rendelkezsre szo kimaradt. Rendelkezesre all es ujsagban olvastam. Nem ezen van a hangsuly, hanem azon, hogy szerintem otthon nincsenek meg a megfelelo feltetelek. Persze nem kell mindenben egyeterteni.
Zsuzso,
Koszi szepen!
Csepp,
Bemasolom Neked amit Dr Spock valaszolt nekem az internetton. Ime:
Szeretnem megkerdezni, hogy lehetseges e, hogy a vastablettanak van ilyen hatasa?
Igen. Sot, eleg sok terhes mama van, akiknel a vastabletta kulonbozo kellemetlen mellekhatast hoz letre.
A "koldokon felul" egy "jo jel", hogy nem a babaval/terhesseggel van valami baj, de azert jelentsd az orvosodnak amennyire hamar csak lehet. Kozben ne szedd a vastablettat, de szedd a vitamint.
Ezen kivul felhivtam a dokimat o a kovetkezo mondta: lehetnek ezek a tunetek a vastol. Vannak nok akik nem tudjak a vasat szajon at beszedni, mert ilyen eros mellektunetek jelentkeznek. O azt mondta, hogy azert probaljoam meg szedni, talan elmulnak ha nem akkor hagyjam abba es talalunk mas megoldast.
Bocsánat, hogy belekotyogok,
de ez a vastabletta - hasfájás dolog engem is érint.
(28. hét, múlt héten kaptam a receptet vasra enyhe vérszegénység miatt),
és tegnaptól nekem is nagyon fáj mindenem,
mármint a hasam, de lejjebb is:(
Neked csak a hasad fájt,
egyéb tüneteid nem voltak?
Susok,
próbálok pozitív lenni, ami néha ugyan elég nehezen megy, főleg, amikor éjjel közepén ébredek gyötrő fájdalomra, de ilyenkor eszembe jut, hogy végülis már közelít a nagy pillanat, amikor a pici gyermekünk itt lesz velünk és akkor valamivel könnyebb.
Ma még ultrahang, vérvétel és ilyesmik lesznek.
És továbbra is bármi lehet, de mi még egyben vagyunk - kezdek azt hiszem a lista csúcsára törni :-))
A szomszéd babával nekünk 4 hónap különbség van, és csak az elején tudtam neki ruhát adni kb 68-as méretig. Az utána lévő ruhákat már hosszabb ideig tudja hordani a baba.
Zsuzsó vagyok a többi babás topickban szoktam előfordulni, Titekek csak olvaslak, de örülök mindig az új sikereknek.
Petrakovács50: a hasfájásra azért figyelj oda. A vas tabletta okozhat, szorulást, puffadást. Ha erre utaló tüneteid voltak, elképzelhető hogy a vas tablettától van. De a dokinak mindenképpen említsd meg. Ha még előfordul, akkor mindenképpen soron kívül irány a doki. Nem akarlak ilyesztegetni, de inkább kérdezd Őt is meg ebben a dologban.
gyömbér emlitette pár hete az aquafitness-t. Én ma voltam először, 700 ft, 45 perc, és csak 4-n voltunk a medencében. Fantasztikusan jó volt, mindenkinek nagyon ajánlom, a hölgy aki tartotta azt mondta, kismamiknak is lehet, ahogyan gyömbér is irta, 6-7. hónapig.
Akit érdekelnek még részletek, csak irjon!
Teljesen feldobódtam:) Remélem nem voltam nagyon off:)
Előszőr is Quizasnak nagy gratula a kisfiúhoz! Jól belehúztatok, nem úgy volt, hogy csak májusban lesz a Nagy nap?
Estee- most jó sok alakítani valód van a szépséges táblicskuddal:))), bár az ilyen melónak mindenki örül:))
Gyömbér és a Fitt mama: látom Neked is tetszett az a sok "kismama-cipő" a pocakos néni lábán:), bár néhány oldallal arrébb szépen le volt írva, hogy olyat a kismamák inkább ne hordjanak... Engem igazán az zavar, hogy még nem tudtam eldönteni, kiknek szól. Mert ha korábban is aktívan sportoltál, normál esetben azt folytathatod, ha gond van, akkor úgy is a doki szava a döntő. Ha korábban "mozgásszegény" életmódot folytattál - remélem értékelitek a cizellált fogalmazást:)) - akkor nem a súlyzózást kell elkezdeni... És akkor nem szóltam a 36000 Ft-os szoknyáról...
Susok, én is csak elkeseríteni tudnálak... Bár lehet, hogy egy-két darabbal szerencsétek lesz!
Hadaramo, sajnos én nem tudok segíteni Neked az eltellt idő kérdésében. Remélem, mihamarább bejelented a zebraságodat!
1. A lábaim nekem is be voltak dagadva, bár az még nyáron történt. Először amikor Olaszországban voltunk nyaralni, gondolom a jóval páradúsabb levegő miatt? Aztán amikor volt az a rekkenő hőség (40-45 fok) és hiába ültem otthon a klimatizált házban, kezem-lábam olyan volt, mint egy-egy buci.
A dokim azt mondta, hogy magasabbra emelt lábbal amennyit csak tudok pihenjek, igyak kevesebb folyadékot (40 fok körül mást se kívántam, csak inni és inni), és a sót is kerüljem ha tudom (megköti a vizet). Azt ezzel így el is voltam egy ideig, reggelre szépen rendbejöttek a végtagjaim.
Aztán jött kb. az utolsó hónap és akkor már akármit csináltam nem múlt el reggelre se. Nagyon sok víz volt bennem és nagyon szenvedtem tőle. A szülés előtti napon pedig mint egy idűlt alkoholistának úgy fel volt püffedve az arcom.:))
Szóval pihenj sokat, tedd fel a lábad, ha lehet akkor is ha ülsz (tv-zés, olvasás, stb.), kerüld a sót meg ilyenek, de az orvosod és a védőnőd biztosan el mond majd mindent ezzel kapcsolatban.
2. Ruhaszámozás, hmmmm. Nem egyszerű a feladat.
A ruhán található számozás általában egy kalap szamócát sem ér. Mi egyetlen egy darabot vettünk, amiben hazahoztuk, a többi ruháját mind örököltük. Amit vettünk az 56-os méretű volt, amikor a hazajövetel napján felöltöztették szegénykémen lógott minden mint tehénen a gatya (Peti 53 cm-rel született), a rugi most már feszül, a kiskabát ujjahossza még mindig nagy. Az 56-os rucik most kezdenek el rajta "feszülgetni" (március 30-án volt ~60 cm), de a szűkebbeket oltásnál pl. még ráadom, mert jól tartja a borogatást.:)) Kaptun a Mamától néhány body-t aminek a számozásán 68!-as volt és most használjuk, pont jó, mire végetér a hosszúujjas időszak már nem is lesz jó rá. A Cora-ban vásároltam nemrég néhány ujjatlan és rövidujju bodyt annak a számozása is 68-as volt amit akkor ott szemre jónak találtam. Hazajöttünk, próba, lehet, hogy a nyár vége felé már nem lesz jó......
Hááát ennyit a ruhaszámozásról, még lehetne sorolni, de azt hiszem, hogyha vásárolsz, akkor a szemedre hagyatkozz és ne a számozásra......
Peti decemberben született egyik rokonunk pedig május közepére várja a babáját, tehát nálunk is valamivel több mint 4 hónap lesz a két baba között, de csak a nagyon apró dolgokat tudtam neki átadni (néhány body, hálózsák, rugi), ezek talán 50-esek voltak, de sajnos akitől mi kaptuk kivágta a cimkéjét így nem tudom, hogy milyen méretűek voltak. Szerintem a 4,5 hónap korkülönbséggel nem sok ruha lesz átadható, de ez persze a babócák súlyától, hosszától, fejlődésük ütemétől nagyon függ!
h
PK:"Amugy Hollandiban valoban magas az otthonszules aranya, de ugy szulnek hogy egy TELJESEN felszeret mento all a haz elott ahol a szules folyik."
Honnét ez a (téves) info?
Gondolod, hogy ha egy anyuka 24-36 órát vajúdik (én pl. az első gyerekkel ezt követtem el), akkor egy kocsit ezért kivonnak a forgalomból?
Az infrastruktúrát arra írtam, hogy a szülésznő kapcsolatban áll a kórházzal, és ha úgy dönt, hogy mentőre van szükség, akkor a kocsi perceken belül rendelkezésre áll, és a kórház már felkészülten várja az anyukát.
Nekünk egyszer szükség volt mentőre, igaz nem szülés alkalmával, de az egyik gyerekhez. Valóban példátlan gyorsasággal jelentek meg.
Ezt otthon is meglehetNE valósítani, ha olyan lenne a kórházak hozzáállása. Mentőre sem kéne várni, mert G.Á. szirénával közlekedhet.
"Amugy nem tudom ki irta de azzal ertek egyet aki nem amellett van hogy OTTHON szulni, hanem hogy kellemes nyugodt stb kornyezetben szulni"
Én írtam, és most is fenntartom.
Ha a következő gyermekünket otthon szülném, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy annál az orvosnál szülném, akinél a másodikat -kórházban-, és a szülés után két órával hazamennénk. Mert erősen él bennem az, hogy amikor a kitolási szak volt, akkor ott óriási biztonságban éreztem magunkat. És nyilván ez sokat számít.
Ami az ilyen beszélgetések lényege, hogy otthon (Magyarországon) akkor lehet majd megvalósítani a háborítatlan szüléseket a kórházban, ha a babákat váró nők tájékozódnak (esetleg a topicokban :-) ), és mire a szülőszobára mennek, pontos elképzeléseik vannak arról, hogy mit hogyan szeretnének.
Szó volt már a jogokról. Ha az ilyen beszélgetésekkor tudomást szerzünk ezekről, és sikerül kiharcolnunk, hogy vegyék figyelembe ezeket, akkor talán van remény arra, hogy az orvosok is követni fogják a szülő nők igényeit.
(Jó, tudom, hogy ettől még messze van az otthoni helyzet.)
Gyömbér! Én is úgy gondolom, hogy találkozni fogunk a tanfolyamon. Jaj de jó:))) Azért mégse a szülőszobán vagy a rooming-in-ben ismerjük meg egymást!
A Fitt Mama első száma nekem is tetszett, de a másodikat még nem láttam. Majd belekukkantok.
Mosomasa! Nagyon szorítok nektek! Jó, hogy mindig ilyen pozitívan gondolkodsz! Minden rendben lesz! Könnyű lesz és gyors! Addig pedig türelem és pihenj sokat +++++++++++++
Noa és Mindenki! Maximálisan egyetértek veletek a cikkel kapcsolatban. Egyrészt én sem vagyok otthonszülés-párti, másrészt otthon azon izgulnám agyon magam, hogy nem adtam meg azt a biztonságot sem a babámnak sem magamnak (sem a családomnak, akik izgulnak mindannyiunkért), amit a kórházi technika és háttér adhat. Az orvosi szaktudás tegyük fel, hogy egyenlő (Geréb Ágnesről mindig csupa pozitívat írnak a betegei), bár adott esetben orvosi team nem áll rendelkezésre, sem steril műtő. Egyébként az én orvosom mintha említette volna az elején, amikor még farfekvéses volt a babócánk, hogy ha így marad, császár lesz (valószínűleg nem nagyon engedik manapság a babákat farral megszületni, mert meglehetősen veszélyes és sokkal fárasztóbb a mamának is, mivel a legvégére marad a fejecskéje).
Primera és Quizas!
Micsoda nap ez az április14! Sok szeretettel gratulálok mindkettőtöknek a kisfiúkhoz, és nagyon sok boldogságot, kellemes babázást kívánok:)))))))))))))))))))
Berku! Nagyon örülök, hogy jól vagytok mindannyian:))) Nálunk is nagy a mozgolódás:) Szerintem kis zabagép lesz, rögtön beindul, ha eszem valamit. Reggel pedig szinte egyszerre ébredünk! Legutóbb azt írtad, valószínűleg kislányok lesznek. Találtatok már neveket?
Vomitné! A második, kellemes élményű szülésed ahhoz a dokihoz kapcsolódik, aki nekem a magzatvízvizsgálatot csinálta? Akkor mindent értek:-) Ezek szerint a SOTE-n ilyen klassz körülmények vannak? Nem gondoltam volna, mert úgy első ránézésre eléggé "lelakott" egy épület.
Kedves Gyakorló Anyukák! 2 kérdésem lenne:
1. Szombaton a bal bokám totál bedagadt (különösebb ok nélkül), szerintetek ez már előfordulhat a 25. héten? Létezik, hogy csak az egyik, legalábbis szembetűnően? Mit lehet vele ill. ellene tenni?
2. Sógornőm kisbabája 4,5 hónappal lesz idősebb a mienknél. Szerintetek ez elég korkülönbség ahhoz, hogy ruhákat tudjunk tőlük örökölni? Le tudnátok írni, hogy inkább átlagos, vagy picit kisebb babáknál, ezek a számozások (56, 62, 68 stb.), mely életkornak felelnek nagyjából meg?
Eloszor is gratula az ujdonsult anyukaknak!! Primera and Quizas, nagy nagy GRATULA!!!!
Mosomasa,
Az en ferjem is velem virrasztott szombat ejjel, szinten hasfajas a gond csak az, hogy mi nem a 38 hanem a 14heten vagyunk :-((
Gyomber,
Nem tudom en meglepit szeretnek. Az anyusom nem erti miert nem akarjuk tudni, ha egyszer lehet tudni. Mert nem es kesz. Talan meggyozott amikor anyukak irtak, hogy nagyobb volt a meglepi amikor nem tudtak a gyerek nemet. Rengeteg unisex ruha van, a kek es rozsaszin korszaknak mar vege. De ettol fuggetlenul lehet, hogy meg megvaltozik a velemenyunk.
Fitmama: nekem az nem tetszik, hogy ram csak mindig egy pici resze vonatkozik egy ujsagnak. A tobbi most nem kell, es ketlem, hogy majd egy ev mulva eloveszem ezeket megint.
noa2, Balletje es tobbiek
Bar nem olvastam a cikket es nem is vagyok profi az otthonszules temakoreben par szot en is hozzaszolnek. Nem szulnek otthon, de ettol fuggetlenul nem itelem el ha valaki otthon szul pl HOLLANDIABAN de nem MAGYARORSZAGON. Tobb helyen is olvastam, hogy az otthonszuleshez Mo-on MEG nincsenek meg a feltetelek. Ez persze valtozni fog, szerencsere. Amugy Hollandiban valoban magas az otthonszules aranya, de ugy szulnek hogy egy TELJESEN felszeret mento all a haz elott ahol a szules folyik.
Amugy nem tudom ki irta de azzal ertek egyet aki nem amellett van hogy OTTHON szulni, hanem hogy kellemes nyugodt stb kornyezetben szulni. Nem az otthoni 4 falhoz kell ragaszkodni szerintem. En teljesen elegedett vagyok a korhazzal (tudom en nem otthon szulok) es szerintem szuperek az igyen feltetelek.
csendben olvaslak benneteket, csak hozzászólni nem nagyon van időm, Noának írtam egyszer, és azóta örömmel látom, hogy jól van, és a babák is szépen gyarapodnak, gratulálok hozzájuk :-), és persze a többieknek is, akik szerencsére egyre többen vannak itt a babavárban :-)).
Szóval az otthonszülés miatt emelnék szót, anélkül, hogy elvinném a topicot más irányba, tudom, hogy erről a témáról számos más fórum is van. Nagyon közeli barátnőm szült a Születésházban, és én is gondolkoztam rajta a második baba születése előtt. De nem mertem belevágni, és nem magamat féltettem, hanem a babát. Az első szülésem viszont nagyon is kórházi volt, és nagyon nem tetszett. Nem csak a szülés, inkább utána a gyermekágyas osztály. Benjáminnal megtaláltam azt az orvost, aki mindenben támogatott, így kórházban szülhettem "otthon". Kettesben a párommal, csendben, vízben, félhomályban, halk zenével, vizsgálatok, beavatkozások nélkül. Nagyon nagy élmény volt, és mégis biztonságban, orvos és műtő mellett. És két órával a szülés után haza lehetett menni. És ez Magyarországon volt. Szóval szerintem érdemes a lehetőségeket megkeresni és a jogainkért harcolni, mert a szülés nem betegség, nem kell, hogy műtősruhába öltözött emberek műszerekkel zörögve vezényszavakat harsogjanak. És a két gyerek között igenis érzékelhető a különbség, úgyhogy mamák ne adjátok fel az elképzeléseiteket, szerintem érdemes :-). És néha elég csak rákérdezni pl. lehet-e enni, inni a szülőszobán és kiderül, hogy semmi akadálya csak rá kellett kérdezni.
Elnézést az off-ért, de ez a téma mindig érzékenyen érint, mindenkinek további jó babavárást és babázást
sziasztok
Engedjétek meg, hogy egy üzenetet továbbítsak Quizastól:
2001. április 14-én szombaton 3300 gr-os, 56 centis egészséges kisfiunk született, Bulcsú. A magzatburok repedése után 5 órával jött világra, a 3. napon haza is engedtek, de mivel besárgult a kicsi, elég keserves volt eddig etetni, ezért csak most tudtam üzenni.
A részletekről később beszámolok, amint rendeződik kicsit az időbeosztásunk.
Ti már tapasztaltabb kismamák vagytok, mint én, meg tudnátok esetleg mondani, hogy a terhesgondozáson első alkalommal milyen vizsgálatokat végeznek? Pl. elküldenek vérvételre, vagy az mikor szokás? Ja, és tudom, hogy írtatok már róla, de mégegyszer felvetném azt a témát, hogy milyen támogatásokat lehet megigényelni és mikor. Sajna, elkövettem egy jó nagy baklövést, mert belementem abba, hogy nem jelentettek be a munkahelyemen. Szóval, én még mint pályakezdő munkanélküli vagyok nyilvántartva. Hova kell most fordulnom? Gondolom, akkor most a munkanélküli után fog járni a Gyes. Látszik, hogy elég tájékozatlan vagyok, segítsetek.
Berku, egyetértünk.
Annyit tennék hozzá, hogy minket nem foglalkoztatott az otthonszülés gondolata egészen addig, amíg nem volt alkalmunk kipróbálni kétszer a kórházit. És nagyon-nagyon hangsúlyoznám, hogy nem az orvosokkal volt gondunk!
Valamint -és ez fontos- ha a kórházi hozzáállás más lenne, akkor Geréb Ágnes tevékenysége legális lenne.
Érdemes azon is gondolkozni, hogy miért húzódik rétes módjára, hogy G.Á. Érden végre műtővel is felszerelt születésházban dolgozhasson, és hogy a Szt Imre Kórházban miért nem lehetett kialakítani az eltervezett alternatív szülészetet? (Nem ez volt a pontos neve.)
Itt azért merek az otthonszülésre gondolni, mert más az infrastruktúra, a hozzáállás. Otthon szinte balhé van abból, ha a kórházban kiderül, hogy otthonszülésnek indult szüléssel kerül kórházba a kismama, itt a szülésznő folyamatosan kapcsolatban van a kórházzal (és a kórház két saroknyira van tőlünk).
Na, egy utolsó gondolat. Az otthonszülők többségének nem az a legfontosabb, hogy a babája otthon szülessen meg, hanem az, hogy háborítatlanul. Ez tökéletesen megvalósítható lenne minden kórházban. Idővel valószínűleg nem is lesz akadálya. 10 évvel ezelőtt még kuriózum volt, hogy a Párom velem maradt a szülőszobán. Ma ez már természetes. Bízzunk abban, hogy a háborítatlan szülés is szépen lassan elterjed majd. (Nekünk a másodiknál igazából sikerült, nem akkor volt gondunk a kórházzal.)
Primera, sok szeretettel gratulálok a babátokhoz!! Olyan jó volt olvasni a beszámolódat!:-)
Mosomasa, kitartást kívánok neked az elkövetkezendő napokra!
Az otthonszülést illetően - bárcsak már ezen kellene gondolkoznom - maximálisan egyetértek Noaval.
Primera, gratula a babához, és minél többet az élményekből légyszi.
mosomasa, még egy kis kitartás, aztán várjuk a beszámolót
Az otthonszülésnek én sem vagyok hive, én biztosan nem tennék ilyet. Akármennyire mondják, hogy a babának mennyire megrázó élménye van a szülés utáni pillanatokban, mert ütik, dobáljék stb, még soha nem hallottam olyan lelki sérült emberről, akinek ide vezethetők vissza a problémái. Ha viszont egy anya ennyire önző, hogy csak az a fontos neki, hogy neki mi a jó, ő hogy érzi magát, az hosszútávon a gyerekben mélyebb nyomokat fog hagyni.
Én az anyám részéről éreztem egyfajta rossdzallást, hogy ha arra kerül sor, akkor esetleg epidurálást fogok kérni, mintha én ettől kevesebb ember lennék, hogy nem birom fájdalomcsillapitás nélkül hősiesen -úgy mint ő- a szülési fájdalmakat???!!!
Azt akartam kérdezni, hogy nektek mi a véleményetek a Fitt Mama cimű ijságról. mert én megmondom őszintén, az első szám az tetszett, de ez a második már szerintem elég gázos. Néha olyan hülyeségeket irkálnak benne, na és azok a cicababa fotók!! Megnézném azt a kismamát, aki tűsarkú papucsban libeg nagy pocakkal. Vagy éehet, hogy csak öreg vagyok már hozzá?? Szakmailag is érdekel a véleményetek, de amiatt is, hogy csak én vagyok-e ilyen negativ??
Én is olvastam ezt az otthon szüléses cikket. Az a véleményem, hogy igen nagy bátorság vállalni a kórházon kívüli szülést. Én nem tenném, de nyilvánvaló, hogy mindenki csak a saját esetében dönthet, ahhoz nincs semmi közöm, hogy más mit választ. Mondjuk az én Anyukám sem kórházban született, de ez ötvenpár éve volt. Én azt vallom, hogy most amikor nagyon komoly felszerelés, technika áll rendelkezésre a kórházban azért, hogy ha bármi probléma lenne a babával vagy az anyukával segíteni tudjanak, olyankor is amikor minden másodperc számít, talán ma már tényleg felelőtlenség nem közelében lenni (a kórházban) mindennek.
Egy távoli ismerősöm otthon szült, és áradozva mesélt arról, hogy milyen jól tette. Én meg magamban azt kérdeztem, hogy mi lett volna akkor, ha bármi váratlan esemény történik?! Egy másik ismerősöm is otthon akart szülni, Ő is G.Á. segítségével tette volna. Vele az történt, hogy kb. két napig vajudott és addigra teljesen kimerült így a doktornő azt javasolta, hogy menjenek kórházba, mert otthon ez már nem fog menni.
Ennyi. Én nagyobb biztonságot érzek a kórházi szüléssel kapcsolatban, tehát én a magam részéről erre szavazok.
