Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
A M.-e. jobbodalán álló negyes áramsürüség nem határozható meg a klasszikus fizika alapján, de meghatározható az atomisztikus fizikában, mint valószinüségsürüség, ahol az elemi részecsék helye és sebessége soha NEM határozhatò meg pontosan.
Na itt jön be a rezgésszámok meghatározási lehetösége a fizikába, a Planck állandó segítségével.
Te NEM vagy fizikus, Mert te NEM tudod a fizikai jelenségeket képletekbe önteni, ami nem fejtelen osztás-szozás, haben tudatos és precíz feljegyzés, amit mások is kommentár nélkül megértenek.
Az én képleteim sok prognózist jelentenek a fizikában, az elsö az, hogy a testek szabadesése NEM egyetemes. Ez onnan jön ki, hogy elöször határoztam meg a tömeg és a gravitáció összefüggését helyt állóan.
És az is kijött, hogy a gravitációs mezö nem befolyásolja az elektromágneses mezöt. Ez is neked a lovasparipád, mert nem interpretálod a fizikai jelenségeket helytállóan.
Te ta imníthatatlam bunkó vagy, akivel NEM érdemes tovább foglalkozni.
Maxwell idejében még az atomot oszthatatlannak hitték, még nem léteztek atommodellek, amelyek az atom belső szerkezetét írták volna le. Tehát az atom fénykibocsátásáról Maxwellnek semmiféle ismerete nem lehetett.
1902-ben jelent meg Thomson mazsolás puding modellje, majd 1911-ben Rutherford bolygó-modellje, és 1913-ban Bohr modellje. Maxwell pedig már 1879-ben meghalt.
Az írásod többi része nem az atom fénysugárzásáról szól. Megint mellébeszélsz, szokásod szerint.
Elöször is a M.-e. a kisugárzott elektromágneses mezönek (a fénynek) c sebességet ad, függetlenül a kisugárzó test sebességétöl. Ezt az MM kísérlet is alátámasztja. Az e.m.-mezö c-vel történö sebessêgét (vákuumban) tehát nem Einstein találta ki (mint ahogyan te ezt állítod). Ez áll a Maxwell-egyenlet baloldalán, ami az elektromágneses mezö négyesvektorja mozgását adja meg.
Aztán a M.-e. jobb odalán a töltések mozgása áll, mint négyes-áram valószinüségsürüség. Na ezt a fizika sohasem tudta helytállóan kiszámítani, mert nem tudta a töltéseket hordozó részecskék mozgását a nem-konzervatív elektromágneses mezöben meghatározni, kiszámítani. Én a www.atomsz.com honlapomon, levezettem a hatásintegrálbòl.
"Szerintem teljesen érthető, hogy beérkezik x frekivel, golyóként energiát ad át, majd y frekivel távozik."
És hogyan alakul át a hullám golyóvá? És a golyóból hogyan lesz hullám ismét?
Hogyan értelmezhető a foton-golyó frekvenciája? Sehogy.
De neked ez "teljesen érthető".
Nem értesz te ebből semmit, csak elhiszed, mert ezt sulykolja a wikipédia.
Szerintem itt az idő, hogy elkezdjél gondolkodni a saját fejeddel.
"...majd megpróbálod megnézni saját fénnyel, hogy melyik résen ment át a foton..."
Ez a zagyvalék mi a lófütyi? Az agyament fizikusok szerint a foton maga a fény. A fényt megnézed saját fénnyel? Ekkora sületlenséget is régen olvastam. És ez neked teljesen érthető.
Szerintem teljesen érthető, hogy beérkezik x frekivel, golyóként energiát ad át, majd y frekivel távozik. Ezt mutatja a kísérlet. Ugyanúgy verődik, mint egy biliárdgolyó. Hullám ezt nem tudja. A vízhullámban is a vízgolyók verődnek, nem a hullám. A hullám csak az energia terjedését mutatja. A vizgolyók nem mozognak, csak az energiát adják át egymásnak, ahogyan a hullám terjed.
Amikor a kétrésben mennek a fényhullámok, interferit okozva, majd megpróbálod megnézni saját fénnyel, hogy melyik résen ment át a foton, akkor már részecskeként fogod csak látni.
Már eltűnt az interferi a falon. Szerintem egyértelmű kísérlet. Az okát nem tudjuk, de látjuk a kettősséget.
A Maxwell-egyenlet leírja, hogy bocsátanak az atomok fényt ki és azt is mi a fény! Ezt már többször elmondtam, elmagyaráztam de te ezt nem érted, mert ostoba vagy a fizikához!
Honnan szàrmaznak az atomok rezgésszámai? Erre a fizikai kérdésre mi a válaszod?
Erre mondtam, hogy aki megmagyarázza ezt a kettősséget, élete végéig minden évben megkapja a Nobelt. De lehet, hogy ti is megkapjátok, ha tisztán hullámként magyarázzátok meg. A lehetőség bárki előtt adott.
Szerintem hullámként érkezik, golyóként verődik, aztán hullámként távozik.
Sokakat megzavar ez a kettősség, de már lassan én is kezdek vele megbarátkozni.
Semmi esélyed megtudni, hogy hogyan történik a hullám találkozása az elektron(burokkal-hullámmal). Mi történik ilyenkor? Átmennek golyóba és úgy ütköznek? Aztán megint hullámoznak?
"Compton bemutatta az elektron tömegével megegyező energiájú gamma szóródását fémen, ami csak fotonrészecskével magyarázható. "
Nem. A magyarázat hibás. Van hullámelméleti magyarázat.
"Le kell írni, meg kell mutatni más fizikusoknak.
Már próbáltam. Reszketnek az új gondolatoktól.
"Ha elég sokan egyetértenek az elmélettel, akkor leközlik."
Senki sem fog egyetérteni vele. El sem olvassák. (saját tapasztalat).
"A javasolt kísérleteket elvégzik."
Senki sem fogja elvégezni a kísérletet. Kérdezd meg Gyulát, hogy az ő ejtőkísérletét el merte-e végezni valaki? Nem merte.
Ha saját magad elvégzed a kísérletet (beleölsz időt és pénzt), akkor talán van némi esélyed, de ezzel magadra haragítod az összes hivatásos fizikust. Nagyon naiv vagy, ha azt gondolod, hogy segíteni fognak. Nem érdekük, sőt.
