Az amerikai szenátus 52-42 arányban megszavazta Colleen Bradley Bell televíziós producer budapesti nagykövetté történő kinevezését.
Mindenközben csúnyát mondtak Orbán Viktorra, ami miatt külpolitikai botrány van folyamatban.
Nyílt levél Colleen Bell amerikai nagykövet asszonynak
E petició a 2015.10.28.i amerikai nagykövet beszédére a válasz a Magyar emberektől!
Tisztelt Coleen Bell Nagykövet asszony!
Felső Bernadett vagyok, egyszerű Magyar állampolgár, aki most Önhöz fordul.Megrökönyödve és felháborodva állok ahhoz a nyilatkozatához, amit a Covinus egyetemen előadott.
Asszonyom, Önnek nem az a feladata itt ebben az országban, hogy a kormányt és annak intézkedéseit kritizálja, hanem az, hogy a saját országát képviselje. Magyarország és az Államok közt fenn álló barátságot és üzleti kapcsolatokat ápolja, előresegítse. Ezt a kormányt demokratikusan, többséggel (Az érvényes szavazatok száma: 4.936.032, ebből a Fideszre szavazók száma: 2.706.292 FŐ) megszavaztuk. Aki azt mondja, hogy Magyarországon nincs demokrácia, sajnos ki kell mondanom, azt, hogy hazudik. Hogy lehetne a melegeknek felvonulniuk, ha nem lenne demokrácia?!Kérem, ne keverjék össze a demokráciát a liberalizmussal és az anarchiával!
A sajtószabadságról is ejtett szót, ezzel kapcsolatban is lenne néhány észrevételem. A Magyar narancs című hetilapot talán ismeri, ott abban a lapban hozták le Orbán Viktor miniszterelnök Urat Hitlerként ábrázolva. Szégyenletes, de mind e mellett a sajtószabadságot hivatott bizonyítani. Barack Obama hasonló ábrázolása milyen következményekkel járna Önöknél?! Talán a legenyhébb a börtön lenne, jól mondom? Tudom, tudom, amit lehet a Jupiternek, azt nem lehet a kis ökörnek. De miért nem? Lehet, hogy nem is szeretném tudni a választ.
Bizonyára, ha már nálunk nagykövet, biztosan ismeri a történelmünket részletesen, mivel ez a minimum, amit meglehet követelni egy nagykövettől. Akkor azt is tudja, hogy amikor a Kárpát-medencében már a kultúra virágzott az önök országát még fel sem fedezték és a bennszülöttek ágyékkötőben tengették napjaikat. "Demokráciájuk" indiánok 100 ezreinek kiirtására épül,tehát már az alapok is hamisak.
Mostanra az Amerikai Egyesült Államok a legbefolyásosabb és a leggazdagabb ország. Mégis egy kerítés és rengeteg fegyveres választja el Mexikótól, Kubáról nem is beszélve. Számon kérem önt, hogy miért nem engedik be az említett országok lakóit az Államokba? Miért lőhetik le őket, ha át akarnak menni? Engedje meg, hogy idézzek öntől: "Minden szuverén államnak joga van megvédeni saját határait. Ugyanakkor a nemzetközi közösség tagjaként minden államnak alapvető kötelessége megsegíteni a biztonságot kereső menekülteket." Önök miért nem teszik ezt? Önök miért küldenek fegyverszállítmányokat Libanonba, miért érdekük fenn tartani a háborús állapotokat, ezt miért tehetik meg Önök? Nem várok választ, pusztán szeretnék rávilágítani arra, hogy először a saját háza táján sepregessen, majd azután mondja meg egy ország vezetőjének, hogyan is vezessen egy országot.
Majd, ha Ön vezetett egy országot és azt felvirágoztatta, akkor szívesen vesszük mi, a Magyar nép, a tanácsait. Addig tisztelettel kérjük Önt, hogy szorítkozzon a munkájában foglaltakra. Amennyiben a munkaköri kötelessége és az Államok érdeke az, hogy befeketítse Magyarországot és annak vezetőjét, úgy sok kérdés vetődik fel az irányba, hogy milyen szándéka van velünk az önök elnökének.
Mi nem vagyunk az Államok része, mi nem vagyunk egy országnak sem a része. Mi egy szuverén ország vagyunk, mi egy demokratikus és konzervatív nép vagyunk, akik nem fogják hagyni, míg élnek, hogy eltapossák őket.
Tisztelettel meg kérem Önt én és a Magyar nép többsége, hogy nyilatkozatai legyenek kemények, de ne sértőek és degradálóak.
Leaglább pro forma aggódhatnának kicsit emiatt is, az nagyon megy nekik, az aggódás életük jelentős alkotóeleme. Persze az se jó ha túlzásba viszik, mert puszta aggodalomból porig bombáztak már jópár országot. Most onnan jönnek a betolakodók.
Az hagyján, de miközben a szaudiak az Iszlám Állam ellen nem tesznek semmit, cserébe Jemen déli részén gyakorlatozik a királyság, egy Irán által támogatott lázadó húszi csoportot támadnak. Ennek keretében Szaúd-Arábia sikeresen lebombázott egy esküvőt. Persze ezzel semmi gond, annyira, hogy a lakájmédia nem győz kussolni erről.
égképp kiderült a naivak számára is: nincs változás az amerikai hozzáállásban, ugyanazt a sötét, gyalázatos játékot játsszák, mint Bell előtt. A történet úgy indult, hogy a 2010 előtti, baloldali kormányok olyan „ajándékot” kértek és kaptak az IMF-től, hogy abba majdnem belerokkant az ország. Az IMF-et az Orbán-kormánynak aztán nem kevés áldozat és szabadságharc árán sikerült „elzavarni” az országból, de azt persze senki sem hihette, hogy a csata ezzel véget is ért. Hiszen hogy jön ahhoz egy kis ország, hogy kikosarazzon a táncból egy ilyen jó nevű kérőt, mint a valutaalap! Az amerikaiak másik nagy pofára esése Paks. Milyen jó üzlet lett volna az nekik is! Ehelyett a magyar kormány képes, és az oroszokkal építteti meg az új atomerőművet. Az oroszokkal, akiket akkoriban – és azóta is – fő ellenségének kiáltott ki az Egyesült Államok. Dehogy érdekli Amerikát a demokrácia, a fékek meg ellensúlyok blablája mögött a nyers hatalmi, üzleti érdekeket találjuk mindig. Hiszen egyébként valószínűleg már rég porig bombázták volna mondjuk Szaúd-Arábiát…
Engem, magyar állampolgárként a hideg ráz attól, ha egy másik állam képviselője úgy érzi, kioktathat bennünket arról, miként kellene élni, itt, a mi országunkban. Különösen hányingert keltő, ha ezt egy olyan állam képviselője teszi, amelyiknek semmiféle erkölcsi alapja nincs arra, hogy másokat akármiért is megszóljon. Különösen irtóztató, ha ezt úgy teszi, hogy a tények a legkevésbé sem zavarják.
Mindenesetre komikus, hogy egy olyan ország kritizálja a magyar Alkotmánybíróság működését, ahol nincs is ilyen intézmény, az e funkciót nagyjából betöltő Legfelsőbb Bíróság tagjait pedig a mindenkori elnök nevezi ki, nem kilenc évre, hanem életfogytig, s természetesen olyanokat, akik az adott elnökhöz és pártjához igen csak közel állnak. Vagy mit kezdjünk a bevándorlással kapcsolatos kritikákkal attól az országtól, amelyik vonakodik befogadni a menekülteket azokból az országokból, amelyeket nagyjából ő bombázott szét, vagy tett élhetetlenné, s amúgy meg a déli határán akkora falat húzott fel, hogy a kínai császárok is megirigyelnék, s ráadásul határőreik nem haboznak használni fegyvereiket, hisz tűzparancsuk van. Szóval a nagykövetnek lehet véleménye, el is mondhatja, de azért illő szerénységgel kellene mindezt tennie. A hosszú amerikai hallgatás után újra felmelegített vádak azt a gyanút erősítik, hogy nem véletlen ennek a beszédnek az időzítése. Tudjuk, az USA jelenlegi adminisztrációja Soros György nyomán azt szeretné, ha Európa minél több bevándorlót befogadna, s ennek a törekvésnek jelenleg egyik legnagyobb akadálya a magyar kormány, Orbán Viktor. Akinek egyébként egyre több követője akad szerte Európában. Gondoljunk csak a lengyel választásokra! Ez nagyon fájhat most Soroséknak. S ha nekik fáj, úgy fáj az amerikai „demokratáknak” is. Régóta köztudott ugyanis, hogy például az egyelőre legesélyesebb demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton egyik fő támogatója George Soros. És persze a Clinton-alapítványon keresztül Norvégia is, de az már egy másik történet.
