Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Egyrészt valahol azt olvastam, hogy ennél a fajtánál december közepén lejár a mélynyugalom, itt meg a tavaszias időt szakítja meg néha egy kis enyhe tél.
Másrészt elkezdtem átoltani és amit ráraktam az teljesen normálisan viselkedik.
Azt minden modell nélkül kijelenthetjük, hogy tavaszig nem fog kitartani a 10-15 fok, biztos, hogy lesz közben lehűlés. Ennek az ideje és a mértéke még a jövő titka.
A következő két hét tavasz pont nem hiányzott volna. Utána pedig ,eddig úgy néz ki, lesz egy elég kemény lehűlés. Ha a tavasz eleje is ilyen lesz, akkor lehet baj.
Idén elég hideg volt a január, szerencsére nagyon alszik még a kajszi. Előző pár évben ilyenkor már ébredezett, ha jól emlékszem... nem mondom, hogy jó év lesz, mert ki tudja még. De kezdésnek nem rossz.
Az alanytól is függhet a kajszi fagytűrése 2022.01.31. Fotó: termeszettar.hu
Az alany befolyásolja a nemes fajta generatív és vegetatív teljesítőképességét, mint például a termőképességét, a termőre fordulását, a növekedési erélyét, a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát. Az alany számos tulajdonsága (pl. a kórokozókkal és a kártevőkkel szembeni tolerancia, vagy a talaj magas mésztartalmának tűrése) lehetővé teszi, hogy a nemes fajtát az igényeihez képest más körülmények közé telepíthessék.
A termelés magas kockázata miatt egyre égetőbb kérdés, hogy mely fajtákat mely alanyokon lehet sikeresen termeszteni.
Törpe növekedésű alanyokon nagyobb volt a fagykár
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének Ceglédi Kutatóállomása (és jogelődei) a több mint hetvenéves fennállása alatt 17 kajszibarackfajtát juttatott el a sikeres állami elismerésig. A kajszibarack (Prunus armeniaca) ökológiai adaptációs képessége rendkívül alacsony. Az eltelt évtizedekben megváltozott az alany- és fajtahasználat, a termelési rendszer. A klíma változékonysága újabb kihívások elé állítja a gyümölcsfákat mind ökológiai, mind növénykórtani szempontból.
A kajszi fenntartható termesztését nagyban veszélyeztetik a gyakori tavaszi fagyok.
Ez egyre jobban megnehezíti a gazdák életét, helyenként három-négy évből csak egyszer lehet teljes értékű termést betakarítani. Nagy kérdés, hogy az alanyok mennyire befolyásolják a kajszifajták fagytűrését.
Kedvezőtlen fekvésben
Kísérletünket a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Kutató Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézetének Ceglédi Kutatóállomásán telepített ültetvényekben végeztük. Az Alföld ezen része teljesen sík, helyenként 1-2 méteres szintkülönbséggel, a tengerszint fölötti magasság 96 méter. A terület nem optimális kajszitermesztésre, a magyarországi kajsziültetvények egyharmada mégis hasonló adottságú területeken helyezkedik el.
A kísérleti ültetvényt 2018 tavaszán telepítettük 5 méteres sor- és 3 méteres tőtávolsággal. A sorközöket természetes gyep borítja. Évente két metszésben és azt követő lombtrágyázásban részesül az ültetvény.
Korábban sokfelé használták itthon a Fehér besztercei-magoncokat, főleg ernyő koronaformák kialakítására, ám a gyakran fellépő inkompatibilitás miatt nem tudott elterjedni. A kutatásaink során általában vadkajszi alannyal dolgozunk: teljes mértékben összefér az összes nemes fajtával, erős növekedést és hosszú élettartamot biztosít. Az elmúlt évtizedekben előtérbe került a Myrobalan 29C, számos faiskola csak ezt használja kajsziszaporításra. Mostanában a Wavit is része a vizsgálatoknak, főleg a növekedés mérséklésének céljából. Az újratelepítéshez használatos alanyok, mint a Rootpac R és a Montclar szintén érdekesek lehetnek, főleg gyengébb talajokon.
Ezekre az alanyokra szemeztettünk 16 nemes fajtát számos ismétlésben, így minden nemest tudunk minden alanyon vizsgálni. A nemes fajták között megtalálhatók hagyományos magyar (Ceglédi óriás, Ceglédi szilárd, Gönci Magyar kajszi, Pannónia), francia (Bergeron, Bergarouge, LadyCot, Pinkcot, Tardif de Valence), kanadai (Harogem), és Afganisztánból honosított (Roxana) fajták is.
Fajtánként és alanyonként 100-100 virágrügyet megvizsgálva ki tudjuk mutatni a megtermékenyítésre alkalmatlan virágok százalékos arányát.
Minden érték három ismétlés átlagából tevődik össze. Ezzel a módszerrel kiderül, mely alanyok vannak kedvező, illetve melyek hátrányos hatással az egyes fajták virágrügyeinek fagytűrésére.
Visszatérő fagyok után
2021 tavaszán a fővirágzás ideje március 24–30. közé esett a ceglédi ültetvényekben. A virágzást megelőző időszak időjárása rendkívül változatosan alakult (1. ábra). Március első hete elég hideg volt, a fagyos hajnalok mínusz 4 és mínusz 7 °C-ot hoztak, de plusz 4 °C is előfordult. A második hét még keményebb fagyokkal érkezett: mínusz 9 °C-ot mértünk az ültetvényben a hét közepén, majd kissé melegedett a hét második felében, több nap is 4 °C volt a hőmérséklet. A harmadik héten megint visszaesés következett, szintén mínusz 4 °C és mínusz 7 °C volt a legalacsonyabb mért érték. A hónap utolsó hete kevésbé volt zord, ennek ellenére több kisebb mértékű fagy is előfordult a virágzás ideje alatt.
Amint a 2. ábrán is látszik,
a különböző alanyfajták eltérő toleranciát tesznek lehetővé a virágzás környékén fellépő fagyok ellen.
Tavaly a fagykár 34% volt az összes minta átlagában, minden alanyfajtán kimutatható volt a virágrügyek fagykára. A legalacsonyabb károsodást a vadkajszi esetében mértük (24%) a 16 nemes fajta átlagában. Ez az egyetlen érték, ami a főátlagnál jobb volt. A két vizsgált szilva fajú alanyon (a Waviton és a Fehér besztercein) 35-35% fagykárt szenvedtek a virágrügyek. A Myrobalan 29C 37%, a Montclar és a Rootpac R 38-38% károsodást jelentett a nemes fajták számára. Ezek voltak a legérzékenyebbek a tavaszi fagyokra.
A fagyokat a vizsgált évben a vadkajszi viselte a legjobban, minden más alany számottevően rosszabb volt. A többi alany esetében az látható, hogy minél erősebb növekedési habitusú, annál nagyobb a fagykár mértéke. A leggyengébb növekedésű Wavit és Fehér besztercei alanyok keringése korán beindul tavasszal, ezért is következhetett be rajtuk 43 és 44%-kal nagyobb kár, mint a vadkajszi alanyon álló fákon. A Myrobalan 29C hasonló növekedési erélyű, mint a standard alanyfajtánk, mégis 51%-kal több károsodott rügyet tudtunk kimutatni ebben az esetben.
A legkevésbé vadkajszi alanyon károsodtak a fajták
A Montclar (őszibarack) és a Rootpac R (mirobalán × mandula fajhibrid) alanyok valóban erős növekedésűek, a később fejlődött virágrügyeknek nincs elég idejük teljes mértékben beérni. Mindkét alanyfajtánál 55%-kal nagyobb fagykárt mértünk, mint a vadkajszinál.
Telepítés előtt gondoljunk rá
Az ültetvényekben gyakran fellépő tavaszi fagyok okozta terméskiesés csökkentése rendkívül nagy terhet ró a termesztőkre, ezért mindent megtesznek a kockázatok csökkentése érdekében. A különböző technológiákra alapozott ültetvényfűtés (gyertya, légkeverés, direkt fűtés), a klasszikus füstölés, a növénykondicionáló szerek kijuttatása mellett előtérbe kerül a nemes kajszifajták fagytűrése is.
Egy jó fagytűrő fajtát könnyebb megvédeni a tavaszi fagyoktól, és ritkábban is kell, mint az érzékenyeket.
Ugyanez igaz az alanyfajtára is. Egy jól megválasztott alanyfajta csökkentheti a vállalt kockázatot, míg egy kedvezőtlen tulajdonságú növelheti a védekezésre fordított költségeket. Könnyebb megelőzni a bajt, mint orvosolni, ezért már az ültetvény tervezésénél el kell kezdeni a fagyvédelmet.
Flavor cot fajta megjegyzem nekem nincs ez a fajta ,de figyelemre méltó kajszi a 2023 évi beszámolók alapján elég jól viselte a fagyokat borsod megyében ez is öntermékeny ,felfelé törekvő hajtásrendszerrel,középérésű ,nagyon nagy termöképességű,ovális gyümölcse sötétnarancs színű .Kiváló cukortartalmának és sav tartalmának köszönhetően az egyik legfinomabb kajszibarack szállítást tárolást jól bírja ismeretségi körömben sokan tervezik nagyobb arányú telepítését nagyon jó tulajdonságai miatt.
Az íze nem a magyar jellemzőkkel bír melyik fajtához hasonlít legjobban ezt így nem merném konkrétan kijelenteni az biztos, hogy harmonikus a cukor ill sav arány ezért szerintem kifejezetten friss fogyasztásra ajánlott a (goldrich -től zamatosabb) színe nem mondanám ,hogy halványsárga sötétebb sárga piros fedőszíne nincs .Ágrendszere felfelé törekvő nem úgy mint a sweet rednél ezáltal terhelhetőbb ,korszerű korona forma kialakítható nála 6-8 váz ág kialakítása indokolt “kehely forma’
gyümölcsritkítás szükséges mert nagyon produktív fajta túlterhelés esetén az íze jellegtelen lesz nem érzékeny a moníliára és magház környéki barnulásra sem gyümölcse repedésre hullásra nem hajlamos mindez természetesen gondos növényvédelem esetén értendő.A tardif de valence fellelhető Bányai faiskola Nyíregyháza .
Az USA-ban a novenyi szabadalmak 20 evre szolnak, utana szabadforgalmuva valik a fajta. Az EU-ban altalaban 25 evre osztjak, de ettol lehet valamekkora elteres. Ez a fajta tulajdonjogara vonatkozik, es a szaporitasa utan kapott jogdijra.
Egy masik oltalmazasi fajta a vedjegy, ami kvazi orokke szol. Ez azt jelenti, hogy az altalad levedett vedjegykent nem forgalmazhato az engedelyed nelkul a fajta, akar oltalmazott, akar szabadforgalmu. Ezert van nemelyik fajtaknak tobb neve is, pl a Pink Lady almanev vedjegykent vedett, es nem forgalmazhato a tulajdonos engedelye nelkul (sem a novenyanyag, sem a gyumolcs), ugyanakkor az eredeti, nem vedett Cripps Pink neven barkinek, barhol elerheto.
Tardif de valence főbb jellemzői : öntermékeny, az egyik legkésőbben virágzó fajta emiatt kifejezetten jó a fagytűrése ,pusztulásra kevésbé hajlamos ,fája közepesen erős növekedésü.Gyümölcse nagy ,hosszúkás alakú,zamatos .Színe olyan sárga kb mint a goldrich.
Továbbra is sántít az érvelésed. Nyilvánvalóan látszik, hogy csak a levegőbe puffogtatsz tények nélkül és a saját elképzeléseid próbálod tényként beállítani. Majd ha a licence tulajdonosa azt mondja, hogy ettől fogva nem kér licence díjat valamire, akkor rendben van. Addig ez viszont jogsértés. Kár ezen tovább rugózni :-)
Persze, had lopjanak ők is. Végülis ma Magyarországon ez elfogadott minden szinten. Az hogy oltóvesszőt cserélnek egymás közt az sincsen rendben royaltis fajtáknál. De hogy ezt kereskedelmi szinten csinálják, átnevezve a fajtát, ez már bőven jogi kategória.
ahol van a hangyaboly az körbelocsolod az illóolajjal :)
Én a fák törzsére 2 oldalas ragasztószalagot rakok fel és működik , a hangyák nem tudnak átmenni rajta ... gyorsabb felrakni mint permetezni... sok fát...
Egy egész üveg illóolajat összekeversz egy pohárban legalább ugyan annyi, vagy egy kicsit több
mosogatószerrel. (Vagy samponnal, folyékony szappannal, de a legjobb a mosogatószer).
Villával addig kevered, amíg teljesen összekeverednek, és egy opálos színű de homogén elegyet kapsz. Ez legalább 2-3 perc intenzív kézi keverést igényel.
Ha kész, beleöntöd kb. 8- max. 10 liter langyos vízbe.
Sajnos ezt is kevegetni kell 2-3 percig intenzíven, vagy ~4 percig ha lassabban.
És kész a permetszered.
A mosogatószer komponenst nem lehet elhagyni belőle, mert az illóolajok többsége vízben e nélkül nem oldódik.
Viszont rakhatsz hozzá más összetevőket is, amik már nem kötelezőek:
ilyen pld. az ecet. Fokozza a hangyariasztó hatását, és tartósabbá is teszi.
Permetezni a gyümölcsfa törzsére kell körbe, legalább 30-40 cm széles vonalon belül.
Ha akarsz az ágakra is permetezhetsz, de a levelekre már nem szükséges.
Sőt a levelekre csak akkor szabad, ha előtte pár nappal próbát teszel, nem perzseli -e az oldat a leveleket.
De a leveleket nem is kell, a törzsre is elég, így kevesebb oldat is kell.
Nagyon hamar el fognak tünni a hangyák.
Sajnos 4-5 naponta ismételned kell, mert az illóolaj is elpárolog ám.
De ártalmatlan, akár a permetezés után is ehetsz a gyümölcsből, nem lesz semmi bajod.
A hangyák szagnyomokon járnak, ezzel elveszed a tájékozódási lehetőségüket, és hamarosan eltévednek, vagy összezavarodnak, mindenesetre nem tudják szervezetten támadni a fát.
De itt nem csak sima riasztásról, vagy összezavarásról van szó néha. A hangyák ugyanis ferronomok alapján azonosítják a boly tagjait. Egyes illóolajok (pld a szegfűszegolaj, de lehet mások is) semlegesíthetik ezeket a ferronomokat, és később a fészekben ezeket a hangyákat megtámadhatják a társaik.
Ezért van nagyonsok „hivatalos” hangyaírtó vagy riasztó szerben szegfűszegolaj.
Azt nem tudom hogy a szegfűszeg fűszer főzetével is működik -e a dolog, ki kellene próbálni.
Sajnos ez -főleg a 4-5 naponta ismételjük- lépés miatt inkább csak háztáji védekezés lehet.
Ha csak egy fád van, elég lehet egy pohár víz, meg egy spriccoló flakon, és azányosan kevesebb illóolaj és mosogatószer.
Ja igen: az illóolaj veszélyes lehet, töményen maró, használj szemüveget, meg ha érzékeny a bőröd kesztyűt is, és a végén ne felejsd el a poharat alaposan kimosni!!
Talán ezért nem is találtam egyértelmű leírást a neten, de azt sokfelé írják, hogy használtak már ilyen oldatot, és sikeres volt.
