" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nálam a Rosseyanka fekete pöttyös minden évben, és nagyon apró leveleket hoz eleinte. Aztán mindig összeszedi magát. Idén hamarabb kezdett egészséges leveleket hozni.
A Nikitámon hajtó rügyeket látok, most már egyértelmű hogy nem fog idén virágozni. nem is bánom, így jobban erősödik.
Nem arról van szó hogy csak oda, hanem arról, hogy egyszerre nem kell minden fórumba ugyanazt beírni, mert látjuk bárhova írod. Aki tud segíteni, az válaszolni fog.
Egyébként sajnos az nagyon hajtásrügynek néz ki, de ami késik nem múlik, legkésőbb jövőre biztos lesz már rajta virágod és ha az Úr is úgy akarja akkor termésed is!
Y alakú hosszú vezérsudarat nem szabad hagyni, mert ha mindkettő erőteljesen fejlődik, akkor később egy erős termés ketté fogja szakítani a fát. Tehát az Y egyik ágát nagyon rövidre vissza kell vágni, hogy ne legyen szimmetrikus az Y. A tavalyi másodlagos ágvégeket ha visszavágod, akkor az idei termést már előre leszüreteled.
Nagyjából meglett metszve a hétvégén a kháki: De lehet, hogy kicsit bátortalanul, így utólag ránézve.
Első kérdésem az lenne, a sudarat tényleg érdemes visszavágni? Az még érintetlen, az elfagyott rügyek alulról indulva kezdtek el alvó rügyről pótlódni, ezért a csúcsban még alig kezdeményezett a fa: mennyire érdemes visszavágni? Korábban írtam, hogy 2 ág erőteljesen versenybe kezdett a vezér középső törzs ággal. Ezeket lehet, hogy még lejjebb kéne megmetszeni? Ezt a jó irányba növő oldalágat túl hosszúra hagytam meg (kép bal alsó sarka)?:
Bocsánat! Másoltam másik fórumból, és megint elfelejtettem, hogy a képeket így kihagyja!
Nagyjából meglett metszve a hétvégén a kháki: De lehet, hogy kicsit bátortalanul, így utólag ránézve.
Első kérdésem az lenne, a sudarat tényleg érdemes visszavágni? Az még érintetlen, az elfagyott rügyek alulról indulva kezdtek el alvó rügyről pótlódni, ezért a csúcsban még alig kezdeményezett a fa: mennyire érdemes visszavágni? Korábban írtam, hogy 2 ág erőteljesen versenybe kezdett a vezér középső törzs ággal. Ezeket lehet, hogy még lejjebb kéne megmetszeni? Ezt a jó irányba növő oldalágat túl hosszúra hagytam meg (kép bal alsó sarka)?:
Lehet hogy van 10-14 nap előny, de nem biztos hogy előnyt jelent. Nálam a márciusi fagyok minden rügyet vittek. mindegy volt ,hogy kivi,káki mini kivi schihandra . Mostanában kezdenek helyre rázódni amennyire tudnak. A kiviken már vannak szép új hajtások , igaz elég hézagosan,akad rajtuk itt ott bimbó is. Ugyan biztosan sokkal kevesebb mint a fagy előtt lett volna,de nézzük a pozitív oldalát. Egy kevés így is lesz és a tapasztalattal amit megéltem,hogy mit tud produkálnia kivi egy ilyen szélsőséges tavasz után,az sem lesz semmi.
Nagyon szép a tied. de ha június 2.-án virágzott tavaly, nem lehet hogy az enyémen a pici pöttyök mégis virágrügy kezdemények, és 1 hónap múlva kinyílnak? :))
Átültetés: Én nyáron 35-40 fokban vittem át a kert másik végébe fákat, a lehető legnagyobb földlabdával (ketten raktuk a talicskába :-) ), s azután bőségesen öntözve túlélték.
De lehet, hogy kicsit bátortalanul, így utólag ránézve.
mennyire érdemes visszavágni? Korábban írtam, hogy 2 ág erőteljesen versenybe kezdett a vezér középső törzs ággal. Ezeket lehet, hogy még lejjebb kéne megmetszeni?
Ezt a jó irányba növő oldalágat túl hosszúra hagytam meg (kép bal alsó sarka)?:
