Ha elkerülte a figyelmed, akkor egy könyvből idéztem, s onnan szó szerint szoktak. Vajta Gábor írta le így a nevét. A személyes ismerősök Terunak hívják. Lásd a könyvének 134. oldalán.
Olvastad vagy a lényegi dolgok nem érdekelnek?
Tényleg ennyire gyermetegen szeretnél belém kötni?
„Pár tucat, alig kialakult, kémcsőben fejlődő sejt jogainak védelmét fontosabbnak tartjuk, mint egy ötéves gyermek, húszéves fiatal, harmincötéves családfenntartó felnőtt megmentését. Közben a világ legtöbb országában a nők elidegeníthetetlen jogának tekintik megölni a bennük fejlődő három hónapos, szervekkel és emberi formával rendelkező magzatot.”
Egy bő negyedszázados kiadásom van belőle, az akkor frissnek számított. Néha ma is előveszem, ha szervezettani mankó kell a mol.biol. mellé.
A tiéd mikori és hanyadik?
Egyébként jobb ötletem nincs. Sok tea, kevés fekvés, és ütemezés, hogy ne ragadj le mellékes fejezetrészeknél.
Így legalább annyit megjegyezhetsz, hogy ha sikerült átmenni a vizsgán, akkor lesz valamicske rálátásod, nagyjából sejteni fogod, hogy mit, hol kell majd keresni benne, amikor később komolyan szükséged lesz rá, nemcsak a kreditért.
vagy az akarja jelenteni, h az egyetemisták mindig a legkisebb ellenállás irányába mennek?
ez igy van. Jó egyetem, kemény egyetem az, amelyik mindíg sokat követel. Ki az a hülye aki nem ugrik rá a potyakreditre?
A túlélésre játszunk. Mert a legkönnyebb vizsga is kemény.
Legalábbis számomra. Mehettem volna bölcsésznek vagy bohócközgazdásznak is valamelyik felkapott főiskolára, de szerintem abba kell belefogni (mivel nekem is egy életem van) ami kőkemény.
Meglehetősen buta és ignoráns válasz.
A kapkodó, igénytelen, hibás és félreérthető fogalmazás és a stílus elég messze vannak egymástól. Egyfajta önarckép-festés, amit valaki a fogalmazásán keresztül gyakorol. A fórumokon gyakori műbunkóság az esetek túlnyomó többségében valódi sötétséget takar.
Én nem vagyok megértő az egyetemistákkal szemben. Sokszor jelentősebb teljesítőképességgel rendelkeznek (persze tanulni ’fájdalmas’), mint a tanáraik, akik megértően elnézik az álbukdácsolásaik.
Off:
[Elképesztő érzékkel választod ki valamiből a helyzethez illő jelentéktelent. Amit Vajta Gábor szóvá tett az a kutatókra máig és sok helyen jellemző feudális viszonyokra példa. Lásd még Szabó Csaba hazatelepülését majd távozásának körülményeit. Nem tartozik ide újra, amit felvetsz, de – mint szokásunk – nem is értünk egyet. Más karakterkészletből való átírás mindig problematikus. Lásd hasonlóan a cirilbetűs nevek árírásait. Ha mindez nemzeti kiejtéssel és karakterkészlettel történik, akkor egy ’szerencsétlen’ orosznak vagy japánnak sokféle neve lehet, s azonosítása a tudományban (közjogilag is) szinte lehetetlen lenne. Hogy miként fonetizálják a neveiket mégis csak az ő dolguk. Ha az angol a világ nyelve, akkor én nem erőltetném a kiejtés alapján történő magyar fonetikus átírást.]
"... növényi genetikából csöpp kis glosszáriumokat írsz ide, ha kérik, ha nem. "
Nem vettem észre, hogy kéretlenül (vagy szükségtelenül) ilyet írtam volna, de szólj, ha legközelebb ilyet tapasztalsz tőlem.
"Ha hárman vagytok egyáltalán,..."
Csak a magam nevében nyilatkozhatok: én egy az egyben megfeleltethető vagyok magammal. Nem vagyok "team munka" (több személy ugyanazzal a nickkel) és nem vagyok skizofrén sem (egy személy több nickkel). Vacuoláról és Rorimackról sincs okom ilyesmit feltételezni, elfogadom őket annak, aminek mondják magukat.
Pl. Vacuolát valószínűleg azért értem jól, mert igyekszem úgy viszonyulni hozzá, mint ifjú biológus egyetemistához. Szerintem ennyire egyszerű.
