Caramel egy rendkívüli előadó, ez a dala az olyan emberek himnusza lehetne, aki szeretnek (és tudnak is) olyan dolgokért harcolni, amiket fontosnak tartanak...
:) Én sokat hallgatom Révészt, a Piramist vagy az Omegát, No.-t, Sziámit.... Pressert, Ákost, Rózsit... Persze nem azért mondom..., de azért is... Nekem itt kezdődik a zene. Külföldi előadóknál pl. a Queen, Doors (Ezeknek a könyvben kiadott dalszövegeit is gyűjtöm, elolvasom.)
Hmm. Ezt vajon miért nem hallom soha rádióban?
Persze a városban autózva, irodában meghallgatom a "dümdüm limonádét" is. Hiszen az folyik mindenhonnan, de azok élvezeti értékét részemről ne firtassuk. :))
Az olasz kirándulóhajó balesete kapcsán, illetve az ott dolgozó magyar zenészekről éppen a napokban jutott eszembe Révész; a Piramis után ő is elment külföldre pénzt keresni, a nyolcvanas évek elején. Azután csinálta meg az 1985-ös albumát, részben Presserékkel.
Révész Sándor - Porto Morellos (Micky Von Henko, Révész Sándor)
Révész Sándor - Sose repülj az angyalokkal (Sztevanovity Dusán, Presser Gábor)
"Szerencsére úgy gondolkodok, hogy minden rosszban van valami jó, és ez fordítva is igaz :) "
Vagyis "nincsen rózsa tövis nélkül"...
Az első nézőpont azért inkább pozitív, és inkább optimista szemléletű. Every cloud has a silver lining. Állítólag, aki így nézi a világot, tovább él. De legalábbis boldogabban. :)
***
Ez már nem annyira pozitív, viszont ez is "holdas" kicsit. :)
"All bets are off, lay your cards on the table, Draw down the Moon. All bets are off, cause I know you’re not able, And everything will be ending soon. I don’t speak, I don’t feel, Cause I know that it’s over. But this hurt is unreal, So I’m holding on. I don’t speak, I don’t feel, But I know what it takes, This is how it feels when a heart breaks."
"I was happy, to be free Didn’t think I’d give myself so easily.
Guilty feelings in the night As I wonder is it wrong to feel so right.
Now that it’s gone too far to call for a halt, I’ll blame it on the Moon ‘Cause it’s not my fault; I didn’t think that this would happen so soon So I’ll blame it on the Moon"
Mostanában sokat gondolkodok, hogy vajon véletlen-e az, ami történik velünk, vagy valahol meg van írva előre. Ez azért van, mert hónapok óta a gyerekkori agyonhallgatott dalok jönnek elő sorra, meg azok a filmek, műsorok, amiket nagyon szerettem, mintha megéreztem volna már gyerekként, ami történni fog velem...
Azért ez egy kicsit ijesztő...
Szerencsére úgy gondolkodok, hogy minden rosszban van valami jó, és ez fordítva is igaz :)
Mert a dolgokat többféle oldalról lehet nézni, attól függően, hogy kit hogyan és hová rakott le a sorsa. Meg hogy ő maga milyen. Meg úgy általában... Az élet olyan bonyi. :)
