Tudom velem van a baj, de azért nekem elég furcsa, hogy a Gödöllői Hírek mindössze annyit tudott írni a Belvárosi napokról hogy elloptak két táskát. Semmi többet. Holott több ezren futottak, rengeteg kutya volt, voltak koncertek, civil utca, koncertek, színház. Talán két mondatot azért lehetne írni, hogy van élet Gödöllőn. Ha egy nem gödöllői ezt olvassa akkor azonnal az jön be neki tessék tolvajok vannak ne menjünk oda. Csak azért is rosszat kell híresztelni a városról? Ez a tematika?
Kérdezd meg a 14 éves fiúkat és lányokat, hogy érdekli e őket? Anno te 14 évesen az alkotmányt olvastad? Nem hiszem. Majd lesz amikor érdekelni fogja. Én elolvastam. Igaz nem is vagyok már 14 éves. Sajnos.
Én arra emlékszem, hogy azt mondták ez az alkotmány örök és senki meg nem változtatja.
De akkor nekem is lenne kérdésem.
Az unokám amikor elballagott megkapta az alkotmányt. (az egy más kérdés, hogy nem is érdekelte, mint ahogy azt hiszem egyik 8. gyereket sem). No de akkor az az alkotmány például már nem érvényes, mert azóta vagy háromszor változtatták.
Elnézést, nem gödöllői vonatkozású a hsz-em, de...
De tanácstalan vagyok az alkotmányt illetően. Magyarázza már meg valaki mit jelent, ha egy gránitszilárdságú alkotmányt röpke másfél év alatt ötször módosítanak?
Azért itt kutakodok, mert az alkotmány készítésének idején ITT éles vita folyt, tényekkel érveltek, öröm volt a szívnek látni a magabiztosságot.
Én megértem és együtt érzek, de a Szabadság Napi rendezvény egy évben egy nap. Azért az talán elviselhető. Tudom vannak más fesztiválok is és nem költözhet mindenki Besnyőre, de általában este 11-re mindig vége a rendezvényeknek.
Persze tudom, hogy akit közvetlenül érint annak ez is zavaró lehet.
De Besnyőn azért mint tudjuk az éjjeli cigány zene üvöltése hajnalig igen gyakori. Annak tényleg nincs vége 11-kor. Akkor inkább Szabadság napja
A város vezetőinek üzenem, hogy este 1:40-kor biztos, hogy CSENRENDELET! van érvényben...!!! Jó lenne, ha ez a kib*sott rendezvényükre is érvényesnek tekintenék. És ez már nem először fordul elő...!!!
Az említésre se méltó cikkek mellett megtudtam, hogy valaha Gödöllőn vadászott Ciano gróf, Mussolini, a német birodalmi külügyminiszter és Gömbös Gyula. Remek névsor...A cikk végéről lemaradt, hogy erről is Gémesi tehet, de a következő számban még pótolhatják! :))
Egyet értek a cikkel. És mint megismétlem a döntéssel is.
Lehet-e szobra egy versnek?
Nemcsak lehet, hanem lesz is. Információink szerint Gödöllő legújabb köztéri szobra József Attila Altató című versének állít majd emléket. Nem véletlenül.
A döntés nem olyan meghökkentő, mint első hangzásra tűnik. A vers ugyanis kötődik Gödöllőhöz. A mindenki által ismert versben szereplő gyermek nem más, mint Gellér Balázs, a gödöllői zeneszerző, Ottó Ferenc unokaöccse. Ottó Ferenc 1904-ben született Valkón, és Gödöllőn halt meg 1976-ban. A zeneszerző 1935-ben egyszer barátjával, József Attilával látogatta meg betegeskedő húgát. A emlékezések szerint a költő nézte a szobában alvó pár hónapos csecsemőt, és azt mondta a betegágyban fekvő édesanyának: „Milyen ritka, szép név ez a Balázs.”
Így kezdődött, és nemsokára megszületett a vers a halhatatlan refrénnel: Aludj el szépen, kis Balázs.
"Három nap múlva a költő és nagybátyám együtt hozták el hozzánk a vers kéziratát. Feri bácsi erősködött, hogy Attila ajánlja neki a verset, ő majd megzenésíti. Hát úgy is lett" – mesélte később Gellér Zsuzsa a bátyjának írt vers történetét.
Gellér Balázs később Kanadába költözött, és ott is halt meg 1996-ban.
Az ügyet közelről ismerő – név nélkül nyilatkozó – informátorunk elmondta, hogy amennyiben a szobor elkészül, azt Gödöllő a városmarketing részének fogja tekinteni. Kiadványokkal, tájékoztató anyagokkal, „legendagyártással” fogja a város segíteni a vershez kapcsolódó mítoszt, hogy ezzel is növelje a helyi látványosságok számát.
Az általunk megkérdezett városlakók egyöntetűen támogatták a kezdeményezést. Nemcsak azért, mert szokatlan és újszerű, de azért is, mert – mint egyikük elmondta – „elegem van már a politikusok és nagyemberek szobraiból”.
Kíváncsian várjuk, hogyan sikerül szoborba önteni a magyar költészet egyik legismertebb versét?
Grassalkovich Antalnak a kastéllyal szemben lesz szobra idén. Többször is írt már róla az újság. Én a te esszédből (lehet az én hibám és akkor elnézést is kérek), de szinte csak Horthyt olvasom ki. Többször visszatérsz rá. Anno Takácsinak írtam talán, hogy Horthy kerüljön a kastélyba a fia szobra mellé, de ne a főtérre. Egy olyan embert talán ne kelljen látnom, akinek "köszönhetően" az egész családom megyilkolták. A kastélyban tőlem tisztelegjenek előtte hívei, maximum arra a részre nem fogok sétálni a jövőben. A fiát egyébként magam is tisztelem, hiszen ő mindvégig ellentétben az apjával a németek ellen volt és az angolok mellé akart állni. Ezért is gyilkolhatták meg.
Kipiri, ugyan nem szavaztam (lemaradtam), de írtam jobbító ötletként, hogy a főtérre - szerintem legalábbis - egy tisztelhető, mindenki által elfogadott, ismert alak szobra illene.
Szerintem Grassalkovich Antal, például, teljesen OK lehetne. Illene a kastély köré felépített arculatba is.
Ahogy olvasom semmi konkrét dolgot nem mondtál. Egy elmélkedés aminek nincs vége. Számomra nem derül ki melyik jelölést tartottad jónak. Nem tudom te küldtél e be jelölést mert ha nem akkor ne szidd azokat akik ezt megtették és a választást se. Könnyű kritizálni külsősként. A jelölések közül egyedül Horthynak nem örültem volna. Szerencsére volt esze a választóknak. Szóval tehát ha megkérdezhetem a kritikán kívűl tudsz bármit is hozzá tenni? Mert azt a lekönnyebb kritizálni.
Örülök hogy olyan szobor kerül a főtérre ami mindenkinek szól elsősorban a gyerekeknek. És örülök hogy nem egy náci barátnak emelnek szobrot aki több százezer ember köztük a teljes családom kiírtását támogatta.
Most olvastam a szolgálatban hogy az Altató szoborral indul pályázaton a város. Örülök hogy egy kisfiúnak és persze nem mellesleg az egyik legismertebb magyar versnek állít szobrot a város.
