(Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy rendszerint én is főzöm, pedig nagyon nem tudok, de más a sütésre-főzésre sem hajlandó annyi időt szánni. :D Tesóim lustaságból, anyám pedig azzal a címszóval, hogy minek megfőzni és megsütni mindent, együk meg nyersen. (Aztán meg naponta háromszor az eszünkbe juttatja, milyen egészségtelenül táplálkozunk, hogy a rizshez sajtot eszem...) Jó, mi? :P
"báttya neked nincs segítséged?" - Két felnőttkor küszöbe körül járó tesóm sztrájkol, hogy "ők nem lesznek parasztok". :D Szóval nagyobb öcsém számítógépezik egész nap, húgom meg vagy nincs itthon, vagy a tükör előtt billegeti magát. Édesanyám értelemszerűen azt csinálja, ami fizikailag a könnyebb, mert a régi sok munkában megfájdultak az ízületei. Szóval ő legeltet, ami a legidőigényesebb, bár akármit lehet mellette csinálni, olvasni, írni, álmodozni, kézimunkázni, amit lehet egy helyben. A két kistestvérem még általános iskolás, őket egyelőre még nem akarom a bonyolult dolgok közelébe engedni, mert az eredmény olyan is lenne. :D De hétvégente és a nyáron ők legeltetnek többet, akkor édesanyámnak több ideje van. Mondjuk a paradicsomkötözést azért nem bízhatom rá, mert nem hajlandó kacsozni, mert úristen, leamortizálja a paradicsomot, meg letöri a majdani terméseket. Nem hajlandó rendesen fát metszeni sem, hasonló okokból, meg zöldségsorokat egyelni vagy gyümölcstermést ritkítani sem. (Aztán ha megcsinálom, mindig le vagyok szúrva miatta.) Az ágyásokat kénytelen vagyok egészen kialakítani, a sorokat és tőtávolságot pontosan kijelölni, mert egyébként girbegurba lesz a kert. És persze minden büdös, fizikailag nehéz maradékmunka nekem marad, mert senki más nem hajlandó vastagon trágyaszagúnak lenni, én meg, mondják, amúgy is az vagyok a fejéskori kecskebirkózás miatt :D. Öcsém is inkább elmegy konditerembe, minthogy tolja a földes talicskát.
Úgyhogy nekem se ünnepnap, de hétvége - hát ha egyszer az állatoknak ilyen nincs, nekem hogyan legyen -, se családi élet, és minden társasági életemet a neten élem. Mindezt, hogy a rám magasról fütyülő testvéreim jól ellegyenek... De nem bánom, a két kicsiért megteszem.
Ami itthon van az a Cannabis sativa, THC-tartalma szinte nincs is. A marijuanás az a Cannabis indica, amihez nálunk kicsi a páratartalom és kevés a napsütéses órák száma, szabadtéren is megterem, csak nem lesz jó minőségű. Általában a Sativa és Indica hibridjeit használják a kábítósok. :) Ami a kertekben van növény annyi érdekessége van, hogy ennek a növénynek a legnagyobbak a rostjai, lásd: kendermadzag. Ezernyi dologra használják még.
Nem tudom, mennyi ideje áll neki vízben, de én mindenesetre biztosan megpróbáltam volna árkokat ásni, ami összegyűjti a vizet, hogy ne a gyökereknél álljon. Azon kívül ha megszikkad a föld, és még él a paprika, vasvillával érdemes meglazítani alatta, hogy kapjon oxigént a gyökérzet.
Az európai vadkender nem ugyanaz, mint az indiai, amiből a cigarettát sodorják. Az európainak is van THC-tartalma, de nagyon alacsony, nagyjából mint a rostkendernek. A munkahelyem környékén is sok van, helyenként úgy, mint a búzatábla, aratni lehetne.
Tegnap végre kisütött a nap és terepszemlét tarthattam a kertben. Az előző egésznapos csendes eső valóságos ingoványt csinált a kert egyes részeiből.
Az egy héttel ezelőtt kiültetett káposztafélék semmit sem fejlődtek. A közepe mindnek tetves volt :( Actarat kaptak. Minden egyes levél alját is ellenőriztem, befújtam kézi porlasztóval, mert a permetező porlasztója nem az igazi
A sok esőtöl az a kevés meggy, ami az idén termett mind szét repedt. Több helyen is. A friss hajtásokat a fán fekete tetvek lepték el.
A szilva és az almafa is siralmas :(
A zöld tetvek kezdenek áttelepedni a bab leveleire, hajtásaira. Azt hiszem holnap ha nem esik ez is Actarát kap.
A paprika, a paradicsom szépen beállt. Mindent 50 cm körüli sor és tőtávolsággal ültettem, igy a szél körbe járhatja s bőségesen kap napot is, feltéve ha az kisüt.
A kapormező tetveit arányla elverte az eső, de a sok viztől és a sürü vetés miatt az alja felsárgult. Sem ritkitani sem gazolni nem lehet az ingoványon.
Az idén nem lesz uborkánk, ahogyan elnézem. Szegény növények küzdenek a sártengerben. A frissen vetett fuldoklik a sárban. Semmit sem lehet tenni értük. Itthon újra vetettem néhányat palántának.
A padlizsánok is vegetálnak. Égnek álló csukott leveleiken látszik, hogy nagyon fázhatnak. Mind felverte őket a sár. Közelebbről megnézve látszanak az oldalhajtáskezdemények. Törpikék maradnak, nem lesz rajtuk hely a termésnek.
Egyedül a burgonya virul igazán. A töltés egy részét ugyan elvitte az eső a lejtés miatt, de nem vészes. A vizmosásos helyekre frissen kaszált füvet tettem, hogy a lefolyó viz áramlását megtörjem.
:D Nahát ezt jól megmondtad! Magamra ismertem, ahogyan a maradék palántácskákkal a kezemben a kertben ide-oda szaladgálok. Amikor a negyven paradicsom helyett 120-at ültettem s átlagban 5 kg-ot termett...
Szerintem nála többszörösen rendkivüli helyzet áll fenn, amiről mi nem tudhatunk. Azt sem tudhatjuk, hogy a jelenlegi helyzetben egy kritikusabbnak tűnő megjegyzést ismeretlenül hogyan tud fogadni. Mindentől függetlenül én segitőkész szándékot látok a hozzászólásodban :)
Semmiképpen nem javasolnám a gyomirtózást a kulturnövények között. Az esős időjárás is beláthatalan következményeket okozhat.
Ennyi ágyás bizony nem kevés!
Egyetlen amit javasolnék ill. a helyedben tennék. Ha az ágyások közé be tudsz menni, , akkor a nagyobb ill. a tetvek által kedvelt gyomokat kapkodd ki. Aztán, ahogyan időd, erőd engedi gyomlálgass.
Szerintem is a sok viz lehet a baja. A levelek sérülése, vesztesége a kis növényeket mindig erősen befolyásolják. Az itthon pátyolgatott kis bicebócáimon én ezt látom.
Rég nem voltam, de visszaolvastam. Ha ki tudok már menni a kertbe, megpróbálom én is megmutatni a kelbimbót, karfiolt, leveleskelt. Bár azt még ki se ritkítottam, olyan sűrűn áll, hogy csuda. Valmikor hétvégén lelegeltem egy csomó borsót, azóta meg egyáltalán nem híznak újak. A földiepreket a sárból kellett kiszedni, szinte nem is látszott, igazán érettek-e már, de úgy voltam vele, szedem, mert úgyis odarohad. Ennyi vizet már a mi homokunk se bír elnyelni. A telkünk elején van egy szűk hektárnyi rész, az bekerítetlen, tavaly végig száraz volt, de nádas. Nem is estünk neki, a náddal nem lehet bírni, azt mondják, meg nem is győztük. Idén totál víz alatt áll. Ha nem kezd el száradni, nem fogunk tudni kijárni a tanyából. (holnap veszek 10 liter tejet, kenyeret meg úgyis magam sütöm, éhen nem veszünk).
Nekem a mángoldok voltak a legtetvesebbek, aztán a babok. 3-4 csigát már én is találtam , szerencsére többet nem.
Nagyapám mióta eszemet tudom, méhészkedett, hordták a Mátrába a méheket, ha már Szeged környékén levirágzott az akác, mentek fel. Imádtuk a pergetést, a lépesméz rágicsálást, és tata mindig győzködött, hogy a méhcsípés nagyon egészséges. És mindig füstszagú volt és nádbugával füstölt... Ja, és most tudtam meg tőletek, hogy a selyemfűméz a vaddohányból van (amivel nyakig-dugig tele van a környékünk és nem győzöm kihúzgálni a veteményesemből). Amúgy meg valami isteni illatú a virága! Egyébként tavaly megfigyeltem, hogy az egész Alföld hihetetlenül tele van vaddohánnyal. Figyeltem, mert nem tudtam, mi az a szép és nagon illatos virág, és nagyon szerettem volna legalább egy tövet a kertembe (akkor még Pesten laktunk). Nna, minden kívánságom így teljesüljön, most aztán van több ezer is a telken, nem győzöm irtani... :-)
És egy kérdés: bár a kamasz fiaim jót poénkodnak vele (tavaly, mikor leköltöztünk, még fotózkodtak is velük), de ugye az itteni vadkendernek semmi köze az indiaihoz vagy "mittomén", amiből a "fű" van? Merthogy azzal is tele van a telek.
És ugye hogy az is számított a talajnak, hogy pl. tavaly sok tonnányi alma potyogott és rohadt bele a földbe? Merthogy most ott lett a veteményesem.
Andus, merre vagy Csongrádmegyében? Mert én Balástya és Szatymaz között. :-)
Az eső nyomán tegnap megint beállt a múltkori rekordvízállás a kertemben. Kicsit mára már apadt, csak a negyede van víz alatt. Az alacsonyabb növények nem látszanak ki a vízből. Múltkor 1 hét után még élve bukkantak fel a víz alól, pedig a gyökerük már hetek óta talajvízben áll. A most elöntött területen tél óta nincs 40 centinél mélyebben a talajvíz, az idő felében 20 centin volt, egy hónapja meg talajszinten vagy afölött. Főleg a fenyőket és a gyümölcsfákat féltem, elhal a gyökerük. Egy almafa már kidőlt a laza talajból.
A kapos és a sió találkozásánál olyan víz van kis túlzással, amit annak idején otthon a Tisza és a Zagyva találkozásánál láttam. Egyik duzzasztja a másikat.
A földön még nem áll a víz, de az udvarba nem lehetne kocsival beállni.
Szerencsére a veteményesem úgy ahogy elvan. Bár a paprika az már sárgul elfelé, ahogy Il is írta. A krumpli viszont ha nevetni tudna szerintem nem lehetne aludni a kacajtól meg a jókedvtől :D
Ez nem olyan rettenetes mennyiség, hétvégére jó idő mondanak, homok gyorsan szárad, 2 délelőtt alatt végzel vele. Jövő hétre esetleg egy kis szépítgetés marad, az apróbb gyomok kihúzgálása. A gyomirtót elsodorja a szél, fél méterre is csak kimondott ellenszélben lehet megközelíteni vele a haszonnövényt.
Sajnos azt tapasztaltam, hogy az ilyen paprika már menthetetlen. Három- négy nap ennyi vízállás után majd elkezd sárgulni, levele lehullik és vége. Bezabált.
Bár mondjuk tavaly pont ez mentette meg a növényeimet. A gaz akkora lett, hogy takarta a hasznos növényeket. Nagyon szép volt mind. Másnak meg megsült a napon.
Idén teljesen más a dolog. Nagyon odatettük magunkat és ez látszik is. Szinte nincs gyom a hasznos növények körül.
A hülye csirkéket meg sem említettem - hülye az értelmi képességeiket jellemzi -, a kecskékhez képest annyira jelentéktelen a rájuk fordított idő :D Egy nap mondjuk fenn vagyok 18 órát, ebből 1-2-t eszek, meg elvagyoka napi cuccokkal, 1-et netezek (programozó létemre rengeteg...), a maradék 15-16-ból meg 10-et elszórakozok sajttal, fejéssel, karámszereléssel, trágyázással, legeltetéssel, kaszálással, akácszedéssel, meg ami éppen van. A kertre örülök, ha jut egyáltalán valamicske idő. :) Akkor lesz majd jó, amikor a paradicsomokat és uborkákat napi több órában kötözni kell majd...
Nekem a baromfiak és a vállalkozásom teendői veszik el az időt, pedig szívesebben gyomlálnék:-) Bár most úgysem lehet a sár miatt, ilyenkor kell sajtot készíteni és hímezni:-))
Na igen... Amikor az ember gyereke tavasszal nekiáll az ágyásokat kialakítani, akkor azt hiszi, hogy mindenre lesz ideje. Aztán egy darabig, amikor a kis gézengúz gazok elkezdenek kibújni, akkor tépkedi is serényen és az ágyások mint a patyolat oly tiszták. És....amikor jön egy hetes eső amikor még ránézni sem lehet a földre, nem rálépni, akkor a kis gézengazok elemükben vannak és törnek előre, mint a törökök Egernél. Aztán hősünk itt veszíti el a fonalat, nem tudja hol kezdje, honnan tépje, hol kapálja, hol húzkodja... És eszébe jut a szűzföld tavasszal, amikor elkezdte a veteményezést, és nagy tervekkel, nagy lendülettel bevetette még a kert sarkát is, hogy minél több zöldséget tudjon nevelni. A mondás igaz: addig nyújtózkodj amíg a takaród ér...pontosabban a kapád és a lendületed:-)))
Mai állapot, a tökből vizitök lett, a paprika most tanul úszni. Pedig milyen szépen indult!!!