K. Zsoltika, aki kettessel végigbugdácsolta a gépipari szakmunkást, utána elment kocsikisérőnek a tejipari vállalathoz, ott megszerezte a C kategóriás jogosítványt és már talán perfekt óhéber.
Ma pl voltam egy kisállatkereskedésbe, na nem önszántamból, hanem mert egy csajjal kellett mennem az ügyvédhez, és visszafele megkért, hogy menjek már be vele, mert otthon lett két nyuluk, és az egyik bőrbajos lett, és ketrecbe kellett zárni, és mindíg kilöki az itatóját (4 emelet, terasz)
Éppen ott volt egy házaspár, meg egy nő, és a nő kérdezgette az eladót, hogy mivel etesse a teknősét, mert nem akarja megenni a húst.
Erre a házaspárból a pasas mondta, hogy ők csipesszel szokták falatonként a teknősük szájába adiogatni a marhahúst, igaz, hogy így egy étkezés két - kétésfél óra. Az asszonka meg közbe nézte életepárját, mint az istent, és piciket bólogatott.
Szerintem ezek ugyanolyan nem normálisak, mint K. Zsoltika.
Nem ez a vicc.
Képzeld csak el. Soha életében semmit az égvilágon nem tanult meg. (Na jó teherautót vezetni,), de óhéberül... Azt megtanulta tisztességgel.
De biztos Te is simersz egy csomó embert, aki a hobbijáért bármit feláldoz és bármire képes.
Pont ilyen krikszkrakszok voltak, mint lentebb, csak vastagba.
Ha mégis sikerülne átküldened, küldjél mellé egy arabot is, mert mifelénk egy sincs.
Illetve egy van, az egyik kozmetikus férje, azt most nem hívom ide, és még lenne egy másik is, az a volt osztályfőnököm testvérének a férje, de az most éppen otthon van Líbiában.
Van viszont két néger, úgyhogy küldjed inkább bantu nyelven, úgy talán jobban boldogulok.
Milyen pont és milyen tarsolyban?
Csak nem vizsgakérdés volt?
De akkor jól tudtam? Váltópénze a krajcár? Vagy a krajcár és a fillér?
De akkor hogy lehet, hogy József Attila a kedves Jocóban ötforintért kuglert vesz? Vagy akkor még Forint volt, és utána lett pengő?
