Bocs, nem találtam a topicot vagy 2 napig, így nem tudtam, kell-e, és nem írtam át, de nem gond, ez fél óra alatt megvan. Én megpróbáltam az összes általam ismert módon kinyerni az infót az adatbázisból, de csak ákombákomok jöttek elő.
retix: Nemrég beszéltem phls-sel, és elmondtam, hogy sajnos nálunk (a cégnél) műszaki okok
miatt nem tudjuk a domainname server szolgáltatást elindítani:
Először azt hittük, h. a meglévő szerverünkre még egy domainnevet feltehetünk, de sajnos ezt nem.tehetjük.
No nem baj, éppen egyik gépünket egy erősebbel akarjuk kiváltani, majd onnan...
Az erősebb gépre a szállító nem jó szoftvert szállított, és most itt tartunk. Várnunk kell.
phls-sel abban maradtunk, h. átmenetileg az elender szolgáltatását vesszük igénybe.
Újra itt, köszönet az aggódókért, de sajnos olyan dolog ragadott el, ami miatt lejöttünk a fáról. Vízszintesen 5 betű (munka). Próbáltam átfutni az előzményeket, amióta nem voltam, néha kicsit elaprózódunk!
Hami: kérdésem: az irdjol.hu élő cím? Mármint van hová felpakolni a dolgokat? Át vagyon irányítva? Mert a honlap ügyében emlékeim szerint arról volt szó, hogy amikor a cím él, akkor megkezdjük a felpakolást.
OffTopic
Hallottatok mér ilyet, nyáron dolgozni? Botrány.
Katalin ma (=tegnap) du. átnézte az alapszabályt, s valami formai módosítást kért. A többi anyagot is átküldte; az, mire ideért, 2 bájtosra fogyott. Lesz az még több is...
retixet holnap fölhívom. Hami, megágyaztatok a honlapunknak?
Pancho, szóljál légyszi, hogy hol s mikor tudod ideadni. Emil vagy 274-2227, (20) 978-6985. Kösz!
retix több hete nincs netközelben, azaz fórumban.
Ki tud róla? Csak nem beteg? Mi lesz a honlappal?
Én gyalogosan akár megírhatom a főlapot, de jobb lenne, ha retix jönne... És különben is: hová tegyem fel?
ALARM!
phls, http:
Hogy a formátum megfelelő-e, azt nem tudom, lehet, hogy nem (szerintem nem ártana némi programozói tudás belebányászni a lelkivilágába, mert tuti, hogy szöveges adatbázisban van meg, csak nem tudom, hogy lehet onnan kiszedni, meg valószínűleg tele van ugrókódokkal), de a feltétel annyi, hogy veszek egy CD-t, aztán felírom, és valahol odaadom. Legkorábban pénteken tudom mindezt megejteni.
Vurugya: persze, hogy az utolsó verzió a legjobb. Pont azt kérdezte a mindig moralizáló lelkem, hogy nekünk mint egyesületnek szabad-e, s ha igen, mennyire szabad hívatlanul, kéretlenül beleszólni – akárcsak egy javaslat erejéig – másnak a szövegébe. Úgy értve persze, hogy nemcsak a vitán felül álló, elemi helyesírási vagy nyelvhelyességi hibákat kipécézni, hanem – ha már arra járunk – a henye megfogalmazásokat, pontatlanságokat, pongyola szerkezeteket, tipó hibákat stb. is.
phls: Az utolsó verzió tetszik a legjobban. Kedvelem a kohéziót :)
A Gyehennát optimista módon inkább nevezzük Purgatóriumnak.
Ennek ellentéte a Szabatos oldalak lehetnének, vagy Nyevileg igényes oldalak vagy Szépen Szóló honlapok, esetleg Nyelvi példaképek. De lehet a neve Dicsőségtábla is.
Hova tűnt retix? Csak nem beteg? Csak nem az I love you fertőzte meg?
SOS!
A vállaltam webhely fôoldala tele van olyan szövegekkel, melynek hibája nemcsak helyesírási vagy nyelvhelyességi, hanem stiláris természetű, mondatszerkesztési sutaság, tipográfiai baki, vagy egyszerűen a szétszórtságból adódik, netán szövegszerkesztési rutintalanságról árulkodik. Ez utóbbiakat talán nem lenne jogom javítani – de ha ordítók, meg már szöszölök vele, akkor nem tudom kihagyni. Kérlek, erôsítsetek meg, hogy ezt megtehetem; persze ilyenkor a szabványszöveget értelemszerűen ki kell egészíteni. Egy rövid, de egyáltalán nem szélsôséges példa:
Eredeti:
"A DOBOZ- nak hívjuk azokat a tárgyakat, amelyekbe fontos vagy éppen haszontalan dolgainkat ideig-óráig tároljuk. Régóta foglalkoztatja az embert a rendteremtés, a rendteremtés egyik eszköze a doboz, amelybe amelyekbe dolgainkat tároljuk."
Javaslat:
"DOBOZ-nak hívjuk azokat a tárgyakat, amelyekben fontos vagy éppen haszontalan dolgainkat ideig-óráig tároljuk. Régóta foglalkoztatja az embert a rendteremtés; ennek egyik eszköze a doboz, amelyben dolgainkat tároljuk."
Persze az "amely" kétes elem itt a végén, de ezt most hagyjuk. A fölösleges gondolat- (s így szó-)ismétlés nagyon bántó, de azt már végképp nem tudom, van-e jogom tovább alakítgatni a szöveget:
"DOBOZ-nak hívjuk azokat a tárgyakat, amelyekben fontos vagy éppen haszontalan dolgainkat ideig-óráig tároljuk. Régóta foglalkoztatja az embert a rendteremtés; ennek egyik eszköze éppen ezért a doboz."
Az érem másik oldala: van jogom ugyanabban az elküldendô levélben dicsérni? Egy – vélhetôleg a témavezetô által írt – ilyen fôoldal után beljebb olyan (nyilvánvalóan másoktól származó) megfogalmazásokkal találkoztam, melyeket az írásoknak legalább 90%-ában eltévesztenek. Konkrétan ilyenekre gondolok: "Egyenletes lüktetés megjelenítése". Valljuk be, ezt a tiszta szerkezetet egyre ritkábban látjuk; helyette vagy "Egyenleteslüktetés-megjelenítés" :-), vagy (ugyebár ez a gyakoribb) hanyagul "Egyenletes lüktetés megjelenítés" a gyakori írásmód. S ez nem kiragadott példa, az oldal szerzôjének még ép volt a nyelvérzéke. Hogyan is gondoltuk annak idején? MaGYARLÓ/Gyehenna oldal – s lenne az ellenkezôje is? Let it be!
Pancho:
Akkor a 677-ben a Szabályzatról szóló kérdésem csak téged illet.
Http:
Engem nem zavar a múlt század kifejezés.
Vurugya:
Bocs, természetesen a levélszabályzat is megmentendô.
Kérek mindenkit, hogy a freemail-ben módosítsa az "Adataink-x" levelet (a régi a kukába, újat magunknak küldve), hogy az tartalmazza a vurugya levélregulájában szereplô kétbetűs kódot is. Továbbá, ha nem titkos, egy telefonszám sem ártana. Minden módosítás után az x-et az "Adataink-" név után növeljétek meg 1-gyel.
phls: elnézést, de én nem emlékszem, hogy bárhol is említettem volna, hogy nekem meg van a szabályzat megfelelő formátumban. Viszont valaki tényleg említette.
Úgy látszik itt a félreértések napja van.
Ugyanis egy másik kérdés kapcsán én nem az időszámítás kezdetéről és az ezredforduló mikorjáról írtam, hanem arról, hogy akár már jövőre is zavart fog okozni, hogy mit értünk múlt század alatt. Melyiket? Mármint a mindennapi beszédben és írogatásban. És javasoltam, hogy közel-múlszázadot mondjunk és írjunk. Vagy, mint kérdeztem közelmúlt-század esetleg? Stb.
Én is konyítok a honlapkészítéshez, bár csak gyalogosan (jegyzettömbbel) Ha valamely részt meg kell írni, akkor segítek én is! Csak lenne egy cím, ahol egy blank lap is van akár, vagy "Fejlesztés alatt"... Akkor arra már lehetne hivatkozni az ejnyebejnyelevelekben.
Néhány címet kipostázok magunktól magunknak, az "érkezett"-ben lesznek, 5 db cím. Ha az "elküldött"-be benéztek, ott látható lesz mindig, melyik címre ment már ki fejcsóváló levél.
A címen kívül mi kell, hogy kezdhessük? A levélládahasználat szabálya kész...
Vurugya, egyleti hírek:
Hami beszélt az Elenderrel, és egy kis idôre van szüksége a gépeinek az átkonfigurálásához, hogy rajtuk lehessen a mi webkikötônk.
retixet megbombáztam azzal, hogy Andris nagyfiam is, meg jómagam is szívesen segítünk a honlapkészítésben – igaz, mindketten tök 0-ról indulunk. Szerintem retix most bujdosik kínjában (no meg vár Andris jelentkezésére, erre neki kb. egy hét múlva lesz ideje)...
Tagdíj: szerintem eléggé függ attól, hogy mit csinálunk. Ha csak az eredeti alapot, akkor nem kell, vagy csak valami epszilonnyi. Ha Szabályzatot, helyesírás-oktató programot stb., akkor elképzelhetô, hogy kell.
Apropó, Szabályzat. Hálóra rakását Tova Szilárd vállalta. Elvileg lehet, hogy a Szerzôi Jogi Szakértôi Testület ingyen elbírálja a kérelmünket (p=0,1); ha igen, akkor még mindig nyerhetünk vagy sem. Ha nem az 1. aleset következik be, akkor döntenünk kell: leteszünk róla, vagy többletmunka (ami esetleg már kiadással jár) árán olyan állapotba hozzuk, ami már nyugodtan felrakható.
Már régebben is kértem, most újra megteszem: szóljatok hozzá a Szabályzat ügyéhez: legyen, ne legyen, mi a fene legyen?
Pancho, http:
Az elôbbihez: azt mondtátok, nektek megvan a Szabályzat. Milyen feltételekkel adjátok ide, hogy változatlanul vagy egy kicsit meggyúrva fölrakhassuk a honlapunkra?
Egyleti hírek, folytatás. A nyelvész tagok azt vállalták, hogy hozzájuk irányíthatjuk a fogasabb kérdéseket. De valóban jó lenne, ha írnának is néha, vagy megengednék egy-egy régebbi, de aktuális cikkük utánközlését. Beszélek velük. Mirôl írjanak, kinek van ötlete? Nekem van kettô. Az egyik: az írásjelek használata. Nemcsak a ponté meg a vesszôé, hanem annak tudatosítása, hogy a pontosvesszô, gondolatjel, kérdô-felkiáltó jel stb. árnyalhatja, pontosíthatja a mondanivalót. No meg persze a hozzájuk tartozó, alapvetô szabályok. A másik: egy hálós nyelvészettel foglalkozó weboldalon láttam megfogalmazva a (szak)szómagyarítás kiskátéját; megszívlelendô, de az egyik pont szerintem nagy butaság, s valami fontos tán ki is maradt belôle. Úgyhogy vitaindítónak meg amúgy is jó lenne egy cikk a magyarításról. Persze lehet, hogy mindezek rajtam kívül senkit sem érdekelnek. Ötletek, vélemények !!??!!
Katalin szakvizsgája jeles lett. Gratulálunk! Viszont a felkészülési idô alatt nyilván sok munkája halmozódott föl, mert eddig nem tudta átnézni az alapszabályt. Legutóbb (ma du.) abban állapodtunk meg, hogy hétfôn meglesz vele. Azon vagyok, hogy mielôbb beadhassuk a bíróságra, mert elvileg attól kezdve létezünk, s így akkor már jogosan írunk magunkról a szabványdumában. Különben lehet, hogy ennyi csalás már belefér, s vakaródzás helyett tényleg elkezdhetünk dolgozni. Vurugya, hol az a hibalista? Osszál mindenkinek 3 lapot...
Elôtte viszont szerintem 0-zni kellene a mappáinkat (ha nincs ellene érvetek – szóljatok!). Ez alól kivétel az adatainkat összesítô levél, az alapszabály (bár hivatalból meglesz mindenkinek papíron) és a szabványszöveg (bár nyilván mindenki lemásolta magának szíves kopipészt céljából). A többi viszont csak teszt meg egy-két felejthetô dolog. OK így?
Rumci:
Kösz, ne fáradj vele, elôször megpróbálom föllelni vhol, s belenézek: egyáltalán megértem-e? Sajnos egy csomó fonetikai jelölést nem ismerek.
Malattacska – csatolt anyag, csatolás, csatolmány, csatmány, utas: nem jó?
Http a XXI. sz.-ban:
Nekem már eljött a 21. század. Szerintem eléggé mesterkélt ez a probléma. Az 1900-as évek volt a XX., most már tart a XXI. Ez sokkal egyszerűbb, természetesebb, közérthetôbb, mint pl. az elmúlt (közelmúlt stb.) század ilyetén kijelölése: 1901-2000, meg a hozzá tartozó magyarázkodások. Zakson, a legelsô szd. nem 100, hanem csak 99 évig tartott. És hány évig dúlt a 100 éves háború, vagy hány lába van a százlábúnak? Merthogy egyik válasz sem 100.
Böszmike:
Század/ezred kezdô/fordulós évek? (Persze egybeírva a variációkat.) Mindannyian le vagyunk 0-zva.
A tanulmány az egészet tagadja. Annál viszont bonyolutltabb, hogy ezt ismertetni tudnám. Viszont a nem sürgős – szíveseb beszkennelem, és elküldöm (ne nézeetek ide:) mailattacsként.
Volna egy problémám. Egyre többen, egyre nagyobb zavarba fognak kerülni (köztük jómagam is), amikor jövőre azt kell kinyögni, hogy a 'múlt században'. Ebből zavar lesz. Magyarázkodás, hogy tood, a mostaniban, nem abban a múltban stb.
Ajánlkozik a közelmúlt-század megnevezés. Én 2001. január elsején, ha véletlenül le kell írjam, nem szeretném ordas hibával kezdeni.
Tehát legyen a közel múltszázad / közelmúlt század vagy, ahogy én bátorkodtam itt remegő billentyűkkel bekopácsolni?
Mik a hírek az egylettel? Hol van retix? Szabolcs feje tág már? Máshová ír, jól láttam?
Mi van a honlappal?
Mennyi a tagdíj? Mikor lesz találkozó? Hol vannak a nyelvész-tagok, nem írnak ide? Andrassew Iván pl. mostanában nincs a Neten?
Tudjátok-e, hogy a postaládában semmi újság?
Mi legyen az általam felfedezett helyesírási hibás honlapokkal?
Pancho:
1. "Ezt a voltost" nem a századunk elején, hanem legalább másfél évezreddel ezelôtt alkották. Egy évezrede, a honfoglalás utánról még vannak róla adataink, aztán kiveszett (több mással együtt). A századunk elején legföljebb feltámasztották.
2. Dehogyisnem volt "néz vala" múlt idônk! Ez a folyamatos múlt.
Rumci:
A magyar nyelv története c. egyetemi tankönyv (Bárczi–Benkô–Berrár, Tankönyvkiadó, 1989., p144.) szerint a honfoglalás idején már valóban megkérdôjelezhetô a veláris i megléte hangzórendszerünkben. Viszont azt írja, hogy régebben biztosan megvolt, s erre kétfajta érvet hoz fel. Az egyik a Vurugyától is említett mély hangrendű i-s szavak köre: ír (ige), híd, síp stb. A másik az, hogy az ôsmagyar kor végén a törökbôl átvett szavakban másképp alakul a palatális és a veláris i sorsa. Az általad említett mű ezt az egészet tagadja, vagy csak arra válaszol határozott nemmel, ami a másikban kérdésesnek volt feltüntetve?
Nem, mert a jeri felső nyelvállású mediális ajakréses magánhangzó, míg a feltételezett régi magyar veláris i felső nyelvállású veláris ajakréses magánhangzó; tehát a jeri nagyjából ajakréssel képzett kicsit elnagyolt ejtésű ü-nek, a veláris i ajakréssel képzett u-nak felel meg. (Az elnagyolt ejtést azért írtam, mert az ü a választékos kiejtésben inkább palatális, míg pongyolább ejtésben egyre inkább mediális ejtésű.) Amúgy vannak, akik kétségbe vonják a veláris i valamikori létét a magyarban, a jelenségek ugyanis magyarázhatók nélküle (vö. Kiss Antal 1991. Papp István és a magyar nyelvtörténeti kutatás. A veláris i kérdése. In Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 366–70).
Ennyiféle verzió azért (legalábbis azonos időpontban) nem volt, és néz vala sem (néze vala alanyi ragozásban és nézé vala tárgyasban; a nézte vala és a nézte volt azonos, csak más időből származó verziók, illetve ez a voltos, ez inkább csak mesterkélt, tudtommal ez nem létezett, csak századunk elején alkották).
Én vasi lévén, ha akarom, kiejteni is tudom a kétféle e-t meg a vasi kettőshangzókat, csak nem érzem annyira, melyik szóban hol melyik kell.
A fonetikusokkal kapcsolatban arra vonat(k)ozott a kérdésem, hogy az oroszbeli jeri hanggal azonos lehetett-e a mi hajdani i-nk.
Vurugya:
Világos az izgô-mozgó szabály (?) humora, persze, hogy viccbôl írtad. Én voltam az, aki megpróbáltam fapofával eltudományoskodni a dolgot.
A Magyar nyelv könyve (Trezor, 1991) szerint 24 fônévi esetrag van, de a jelekkel bôvített alapalakok (azaz relatív tövek) ellátása esetragokkal 882 különbözô fônévi formát ad. Szép.
Pancho (is):
Rengeteg nyelv hatott a szókészletünkre; a nyelvtanunkra csak azok, melyekkel hosszabb ideig, szervesebben kerültünk kapcsolatba. Nyilván ilyen a német és a latin. Ez magára a nyelvtanírásra (s más tudományterületre is persze) uígy elmondható. Mind felfogásában, módszertanában, mind pedig nómenklatúrájában.
Viszont nem szabad minden nyelvi változást az idegen hatásokkal magyarázni. A nyelv önfejlôdése igen változatos képet mutat. Mint egy szeszélyes folyó: néha kivet magából valamit, s esetleg késôbb visszaveszi. Ritkán mindent bekebelez – szóval alakítja a tájat. Nehezen zabolázható.
A többféle múlt idô azért veszett ki, mert nem érezték az alakok közti szemlélet- vagy árnyalatbeli különbségeket. Magyarul: "okafogyottá" vált jó néhány alak (nézé, néz vala, nézte vala, nézte volt). De ezeket csak azért fájlaljuk vagy emlegetjük föl, mert egyrészt nagyon ritkán ugyan, de egyiket-másikat még használjuk, másrészt bôviben vagyunk az olyan, ma is élvezhetô irodalmi műveknek, melyekben az ilyen formációk még élônek, természetesnek hatnak (ld. Biblia, Jókai, a felvilágosodás korából való vagy a reformkori költészet stb.). Veszítettünk mi sokkal többet is: jócskán változott a hangrendszerünk (j-ly, veláris í: gyík stb., amit Vurugya is említett stb.), kikopott sok, a nyelv tömörségét segítô igenevünk és egyéb igealakunk (pl.: leend, látand, jövend – néhány származék: leendô, jövendô, adandó [alkalom] megmaradt), rengeteg szavunk stb. A nyílt és a zárt e nem kopott ki, de nem is terjedt el egységesen, s ezért nem javasolták írásban megkülönböztetni.
Úgyhogy a fonetikusok (szerintem) már nem szólhatnak semmit, mert a j-t meg az ly-t, valamint a mély meg a magas í-t már inkább csak a hagyomány, a szokás különbözteti meg; fonetikailag azonosak (legalábbis az én fülemnek). Igaz, hogy én sajnos a kétféle e-t sem hallom, ejtem. Jó példa a kétféle í-re a szívok-szívek meg a hívok-hívek szópár: alig hallani különbséget a kiejtésükben.
Az isiben tanult hangrendi törvény se tökéletes, épp ilyen ősi hangok miatt, mert az í régen lehetett mély hangrendű is, és ez megmaradt a ragozásban (hidak, meghívó, szívó). Próbáltam kiejteni, olyan nyögés lett belőle, mint az orosz jeri hang...
Mit szólnak ehhez a fonetikusok?
