Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
Persze a kezdetektől kell metszeni tavasszal, de ha már terem, (a leirás ezt öt év utánra teszi), akkor a letermés után. /Nem egy tudományos cikk ez, egy 'veb shop' tette fel./
Maradj az orsónál! Az a szuper. :-) Nekem már hat van beállítva, ebből háromnak már megkóstoltam a termését. Még négy vad vár oltásra. Az összes kisebb helyet igényel, mint egy öreg (25 éves) fám. Azért csinálom, hogy többféle cseresznyét ehessek és a tenyészidőt szét tudjam húzni. (Ja és a fáramászás is 'kissé' nehézkesen megy már.)
Ez felénk is így van a telkeken, ami mozdízható, elviszik. Sőt, ami nem mozdítható, azt mozdíthatóvá teszik: kivágják a gyümölcsfát és a szőlőoszlopot tüzelni. A drótot már nálam is leszedték egyszer a szőlőről és a szederről.
A "valamikor"-ról meg: gyerekkoromban ha kimentünk a párszáz méterre lévő telekre néhány órára, be sem zártuk a házat, csak becsuktuk kilincsre a külső ajtót. Ami nagyjából csak arra volt jó, hogy a macska be ne menjen, a látogató meg tudja, hogy nem vagyunk otthon, mert az utcai kapu meg eleve nem is volt zárható. Na, de akkor még dühöngött a szocializmus. :)
Eddig bavált. De gondolom, ha nem lennének a közelben kertek (három zártkert is van nem messze egymástól többszáz gazdával), akkor előbb utóbb az én kertem se úszná meg.
(Valmikor a szőlőskertek présházai csak kulcsra voltak zárva és volt csősz. Ma már nincs csősz, a házakat vandálok tönkre teszik, feltörik, kifosztják. A 'fémgyüjtők' a csatornákat, vas szőlőtámokat, vastagabb huzalokat is elviszik. Nehéz a gazdáknak.)
Kiegészítés a sövényhez: belül csak 5-10 cm a kerítés dróthálója és a szögesdrót vonalától, hogy kényelmesen lehessen ollózni, ne akadjon a drót az olló élei közé. Ott lett a legjobb a kerítés, ahol a tűztövis beleburjánzott a gledícsiába vagy a narancseperbe. Ez ugyanis nem hullatja le a lombját és a földig nő lefele is. Be se lehet látni télen se.
Gyere. Majd befestem a szeg fejét pirosra, hogy megtaláld, ne kopjon le a körmöd a sok próbálkozásban. Ja és a tolattyút erősen felfele kell mozdítani. (Aztán kihúzni, aztán lefele, utána finoman megcsavarni jó irányba végül befele nyomva hirtelen rántással le!)
De hozz metszőollót is, a segítség mindig elkél.
a ( ) -ben lévő rész csak poén, ne vedd komolyan, ennyire már nem kellett megbonyolítsam a szisztémát
(A deszkával borított vaskeretű kapumon kívülről szétvágott vashordóból kiegyenesített vaslemezt szegeltem. Építkezésből visszamaradt alighasznált szeggel szegeltem a deszkára, végét visszahajtva. Kb 500 szeg. 5-15 centinként, rendszertelenül. Egy egyszerű kapunyitó-fogónak álcázott, belűl tolattyus rendszert, csak akkor lehet elmozdítani, hogy a kapu nyitható legyen, ha egy bizonyos szeget kihúzunk. A furat amiben a szeg van befele lejt, ki nem esik még rángatáskor se.)
Volt már, hogy a lakatot levették, de nem tudtak bemenni. Ki a fenének gyanús egy szeg az ötszáz közül? (Képzelem, hova küldtek! Nekem meg mosolygott a májam.)
Először drótkerítés volt az almás körül a nyulak ellen. Azon belül 5-10 cm-re ültettem a sövényt. Aztán belenőtettem. Nem tudom a lácfűrésznek akadály-e a sövénnyel összenőtt drótkerités, de jót biztosan nem tesz neki.
(Amúgy egy metszőolló-ágvágó-kisfűrész-drótvágó és kellő kitartás biztosítja az áthatolást, ha közben nem jelenik meg a gazda, vagy a szomszédja a kutyával. De ha bármelyik hiányzik, akkor már necces a lopás.)
Nálam a dűlőut felől lenyírás után kb. 40 cm. Évközben az kinő 1 m-re. A tájvédelmi körzet velől (régen a falu legelője volt, líceummal, árokkal) 3-5 m, 3 sorban.
Az a baj a sima sövénnyel, hogy csak futóbetyárok ellen jó. Ha valaki eldönti, hogy elvisz egy kocsi gyümölcsöt, akkor visz egy láncfűrészt, benyúl a sövény alá, és tőben megtisztít két métert fél perc alatt. Mindenképpen úgy kell csinálni, hogy a kerítésbe belenőjön, mert az kivágás után is megtartja.
Mondjuk, én úgy csinálnám, hogy a kerítésen belül ültetném, hogy ne lopják el a kis növénykéket ültetés után, aztán ahogy megnő, a tő vonalától egy arasznyira belül levágnám teljesen, vagyis a kerítéstől max. fél méterre lenne a növényfal széle. Kifelé meg engedném bőven, hogy a tüskés ágaktól ne tudjanak alányúlni fűrésszel.
Mekkora lehet legkisebb szélessége a sövénynek, mert nekem a kerítés és a sorok közt csak 4,5 méter van. Nyírás nem gond, van egy motoros sövényvágóm, de tudok a gépre csinálni szőlő csonkázót is.
Ha meg tudod oldani a sövényfal gépi metszését, akkor szívből ajánlom. Különben akkora terület körül kézi metszéssel nehezen (csak sok munkaórában) kivitelezhető.
Nálam azért jött be, mert 'holt időben' tudom csinálni, amikor alszik a kert, és ezt a munkát egészségügyi tevékenységnek, jó levegőn történő testedzésnek fogom fel. Ráadásul még haszna is van.
Nem, nem. Januárban szoktam kezdeni az a l m á k a t metszeni. Utána a körték következnek. Aztán a szilva és csak vegetációban a többi.
November-december meg néha januárba is belecsúszik a sövények metszése. Az egész kert körül van véve gleditsia-narancseper-tűztövis sövénnyel. Bármilyen kerítésnél biztonságosabb. 15 éve nem volt más a kertemben, csak akit beengedtem. A kapu vaskeretű, vaslemezzel burkolt, a sövénybe van beépítve és a lakat (az ugye csak jelkép) mellet titokzárral ellátva.
Ma délelőtt, mikor metszettem az a mondás jutott az eszembe, hogy "nem ette meg a kutya a telet". Olyan szép nasütéses langyos idő volt, hogy nekem egyszeriben gyanússá váltak a Hajdú-bihari kutyák. Itt a január, de hol a tél?
Van hogy szinte teljesen sárga, és csak egy kicsit rózsaszinesedik a napos oldala. Az enyémnek a koronája gyakorlatila 2-3m-es elégazásmentes ágakból áll és kimondottan erős növekedésű.Majd azt is lefényképezem. Lehet hogy egy fajtánk van, de hogy milyen azt szerintem soha nem tudjuk meg.
Cserébe volna egy jó utánfutónyi merevfalú,műanyag konténerem,3-10literes,aprómaghenger 60-80kg,láncfűrész,agregátor ezer más dolog,mailban megbeszéljük,h mire volna szükséged,aztán hátha összejön egy csere-bere.
