Vissza játszattam az irri-track-kel a szakaszt, és ha jól néztem, mikor Liszi elindult a mérten, akkor kis 6kilómérerre volt a rajttól, tehárt 6 kili volt köztük, mort meg bő 9, tehát mégsem mentek annyita fel Lisziék, de nem vagyok benne biztos, hogy megbízható az irri-track
Szerintem a szűk úton nem lehet mást tenni, nyeled az előtted haladó porát, próbálsz olyan közel menni hozzá, ahol még látsz valamit az útból. Mivel elég reménytelen kideríteni, hol van egyáltalán előzési pont, ezért túl nagy kockázatot nem ér meg nagyon rámenni az előtted haladóra. Nem látod az utat, egyetlen nagyobb kő és vége a Dakarodnak.
Most még bíztatóan jól megy Sainz, de kiváncsi leszek rá a dűnéken, az szerintem MÉG nem az ő világa, nem ahhoz szokott. De drukkolok neki. Most jó erős a VolksWagen különítmény, lehet, hogy a Mitsusok nem jutnak sok szerephez.
Mivel az út szvsz kb. autónyi széles, előzni nem nagyon lehet, egymás porában meg nem kellemes autózni, nagy különbségeket ne várjunk. Sanyi hiába nyomja, ha nem előzhet. Csak a port nyeli.
Katrinak megint ment egy jó időt, jelenleg 22. a szakaszon és összetettben is. többi motoros még a pályán Varga elvileg mindjárt beér (kivételesen megy az Iritrack is rajtuk), autósok is elrajtoltak, most indulnak Szalayék pár perc múlva. Kamionosaink egy óra múlva.
Amúgy meg aszondom, hogy a félretájékoztatásra való figyelmeztetés közérdek. Nem fikázás, hanem tény. Hozzátartozik a Dakarhoz, hogy erről - is - beszéljünk
Nem tudom mennyit vezettél kamiont -na jó ezek inkább teherautók-, de hidd el nem olyan ördöngős dolog elakadni vele tengelyig érő sárban.:-)) Sőt a katonaságnál -mikor a haverom kitörte egy KRAZ jobb első kerekét mindenestől!!!- az öregbakák, meg az őrmester is azt mondta: na ehhez már kell a tudás.:-))
Kis Sándor kimondottan jókedvű volt a napi célban. „Óriási sárból rajtoltunk, tipikus portugál pálya, az egyik kanyarból ki, a másikba be. Százezer ember drukkolt a pálya szélén, fantasztikus volt! Körülbelül féltávig iszonyúan elkaptuk a fonalat, utána nagyon ütemtelen lett a pálya, tele volt meglepetéssel. Szűk kerítések és olajfák között kellett rohanni, kacskaringózni, kétszer majdnem közelebbről is megnézünk egy fát. Fontolgattuk, hogy talán nem ez a legjobb alkalom arra, hogy Portugália olajbogyó termését tanulmányozzuk. Pont ezért visszavettem a gyorsági második felében egy picit a tempóból, nem kockázattam, mert óriási volt már a sár. Nagyon navigációs pálya volt, rengeteg jellel, de Péter remek munkát végzett, s az autó is fantasztikusan működött. Úgyhogy a legnagyobb problémám most az, hogy nagyon sáros lett a gép, nem tudtam hol lemosni, a fiúk most itt tehát megszenvednek vele.”
„Egyelőre csak az a célunk, hogy az autót karcmentesen vigyük át Afrikába. Nagyon jónak tartom, hogy nem egy másfél kilométeres prológgal kezdtünk, hanem valódi gyorsaságival. Hihetetlen élmény volt végigmenni ezen a szakaszon, ugyanis elképesztően sok ember állt az út szélén és szurkolt a versenyzőknek. Mi a lehető legóvatosabban versenyeztünk, már csak azért is, mert több helyen igen nagy volt a sár. Egyetlen kisebb bosszúságunk akadt: úgy 30 kilométerrel a vége előtt belementünk egy nagy tócsába, és az oldalablakon jókora adag víz és sár jött be. Ez önmagában nem lett volna gond, de háromtenyérnyi területen beterítette belülről a szélvédőt, így onnantól semmit sem láttam.” – mesélte Palik László még mindig fülig sárosan.
Én mindenesetre megnézem az Eurosporton fél tizenegykor, mert a retek szinte sosem ad még annyit se, ráadásul azt is a "saját szemszögéből". Azt meg kenjék a hajukra :o
