Cserébe a történetért és az örömhírért szerettem volna elhozni LZs Színészlexikonos képét a netről (eddig nem tudtam, hogy ilyen is létezik), de szörnyű módon max. 40 színész fotója és adatai láthatóak. :-(
Még mindig Zsöllye: valóban csak néhány színházban lehet kapni és láttam még a Bajcsy-Zsilinszky úton is, a Toldi mozi melletti antikváriumban. A Zsöllyében írják, hogy lehet hozzájutni, majd otthon megnézem. :)
Igen, valóban énekel... Még nagyon régen, valamikor az ősidőkben, megkértem a nővéremet, hogy szedje le a számaikat - fönn vannak a honlapon mp3-ban, csak némelyik file üres... Szóval az a lényeg, hogy a honlap rossz minőségű szerveren volt/van, és akkoriban a tesómék még nagyon lassú net-hozzáféréssel rendelkeztek, úgyhogy csak néhány számot tudott leszedni. Azok viszont mind instrumentálisak voltak (kevés az éneklős). Viszont tetszettek, csak aztán - legnagyobb bánatunkra - úgy tűnt, végleg befuccsolt a honlap, anélkül, hogy a képeket és a zenéket leszedte volna valaki... Nagy sóhajjal beletörődtünk.
Hétvégén fedeztem föl véletlenül, hogy újra működik, azonnal le is adtam a drótot CC-nek és a nővéremnek az akció megindításáról. :) A tesóm tegnap este föl is hívott, és jelentette: jópár szám megvan, csak még így is marha lassan jönnek, olyan lassú az a sulinetes szerver... Sikerült bejátszania nekem a telefonba az egyik számot, a Kívülálló címűt. Hááát... Kicsit viccesnek tűnt, de rendes véleményt majd holnap mondok (írok), mert ma megyek hozzájuk, és úgy tűnik, meg is hallgathatom. :)
Különben jóféle zenét játszanak, ilyen rockos-jazzes vonalon mozognak. :) Van egy része a honlapnak, ahol a frontember leírja a zenekar történetét is. Az nem derül ki belőle pontosan, hogy kerül a képbe LZs (ez a banda évtizedekkel ezelőtt sulizenekar volt, és pár éve újra összeálltak), de annyit megtudunk, hogy az AS jól járt vele, mert "érzi a zenénket" és "jobban énekel, az orgánuma is jobb, mint nekem". :) Bár van ott egy olyan megjegyzés is: kár, hogy csak ritkán ért rá a felvételek idején, mert még jobb lehetett volna az egész. Még így profi teljesítményt nyújtott. :))
CC, ne aggódj, le fogod fénymásolni a Zsöllyés címlapot. Én kölcsönkaptam az újságot, de szerintem meg lehet oldani a dolgot. Majd megkérdezem.
Szóval nem szinkronizál, hanem énekel:) Igen. Én sem jöttem volna rá, ha Navarre nem világosít fel.
A Szilágyi műsorra nem emlékszem. Vagy arra a sorozatra gondolsz, amiben felidézték egy-egy év eseményeit, slágereit?
A régi Film Színház Muzsikáim bekötve, évfolyamonként. Kb 3-4 kg/évfolyam :) Ejha! Gratulálok! Neked nincs véletlenül (fénymásolásra) olyan Zsöllye címlapod (2001. december - ha jól tudom), amit Navarre bekeretezve kapott?
Szóval nem szinkronizál, hanem énekel:)
Énekelni mintha Szilágyi műsorában láttam volna, még kb. 1-2 éve. Az volt az a műsor, amiben színészeket színészként lehetett látni.
Szeretném újra megnézni, mert az egész műsor-sorozat érdekes volt. Csak nem emlékszem mi volt a címe.
A régi Film Színház Muzsikáim bekötve, évfolyamonként. Kb 3-4 kg/évfolyam :)
A képek ittléte Navarrének köszönhető, aki elküldte nekem az oldal címét (én meg azt a "mankót", hogy hogyan kell linkelni). Mostanáig azt hittük, már megszűnt. A 399. hozzászólás első sorában ott a cím, kattints rá! Egy (AS nevű?) együttesnek segédkezett énekelni a "mi Zsoci barátunk", ott készültek a képek.
Szkennelni mégcsak tudnék, de a minőség hagy maga után némi kívánnivalót (zöld csíkok "díszítenek" minden szkenneléssel fájllá tett képet)... A képeid viszont nagyon érdekelnének!
Nagyon jók a képek, még sok ilyent kérnék, ha lehet:))
Kérdés: Hogy találtad meg a szinkronizálós képeket? S vajon mit szinkronizál?
Lehetne-e régebbi képeket is feltenni?
Én találtam régi Film Színház Muzsikáimban 2-3 képet, de nem tudom beszkennelni.
Éljen az eddigi 400 hozzászólás és a sok-sok további! :-)
OFF
Nálam először nem látszottak a képek a topicban. A kép helyén lévő kockára kattintottam a jobb gombbal, majd ott a Kép megjelenítése menüpontot választottam. Azóta látszanak - nálam legalábbis.
ON
Falstaff Megjegyzem, Kovács Feri nálunk (utolsó előadás) egy szál törülközőbe(?) öltöztetve alakította a térképet, nem felöltözve, mint itt (a haja is ki volt engedve).
CC nemrég érkezett vissza 1 napos kapolcsi tartózkodásából és új élményekkel telten szeretné magát belevetni a munkába, de topicgazdii kötelességét azért végrehajtja előtte.
A velencei kalmár
Akkor oké. Végülis én láttam benne a negatív dolgokat is (valóban mindennek több oldala van). Amikor először néztem meg, lehetett beszélgetni utána az alkotókkal. Ott volt a rendzeő is, neki magyaráztam nagy komolyan első benyomásaimat a filmről, de aztán, tekintetét látva, elhallgattam. Az volt benne: "Na ne beszélj! Te ezt tényleg komolyan veszed? Látsz benne ilyeneket?" (Mert szép képek azért tényleg akadnak benne.) Kicsit mintha mulatott is volna rajtam. Aztán meg azt mondta, hogy moralizálni abszolút nem akar ezzel a filmmel. Szórakozásnak jó.
Dehogyis!
Ezt arra értettem, hogy vannak olyan emberek, akik a rosszat is elmagyarázzák jónak. Vannak a filmben jó dolgok és rosszak. Ezért nem egyértelműen fekete vagy fehér az én kritikám sem.
Még mindig nem kaptam meg a Mancsos kritikát, de érdekelne már...
Azt hiszem nincs miért mentegetőznöm, ahogy így visszaemlékszem, egekbe azért nem dicsértem (mert arra nem is érdemes), viszont néhány szép jelenet volt benne. Valszeg igaza lehet az általam még nem olvasott kritikának. László Zsolték viszont tényleg jók benne, az ő kedvükért egyszer meg lehet nézni. :)
A port.hu-s kritika is írt a közhelyekről, szerintem azt föl is tettem ide. Csak a hosszúakat nem olvassátok el, pedig a kritikákról lehetne jókat beszélgetni.
Megnéztem én is az El Nino-t. Háát... Láttam egy filmet tele közhellyel, ismert és már látott helyzetekkel, időnként szép képekkel, gyakran rondákkal, történet közepes, hangulat dettó, pont alkalmas arra, hogy a kissé sznob pesti kultúrértelmiségiek kielemzgessék és megtalálják a mélyebb értelmét. Szóval tudod, amikor a gyerek azt nézi, hogy a szülők verekszenek, és akkor most verekszenek, vagy szeretkeznek, meg Nino, ami egy ciklon, de igazából Jézus, és a bűnözők, jajaj...gáz.
Az egyetlen dolog, ami miatt nem mondom azt, hogy tényleg rossz film, az a színészi játék, Zsolttal egyébként is elfogult vagyok, de szeretem a Tóth Ildit is nagyon és végülis Győző se rossz. Azt nem értettem, Dóczyt miért a Helyei szinkronizálta. Rendőrok OK. Hajdu Pisti jó volt. Valószínűleg azért említik meg ritkán a kritikák, mert azért nem egy állat nagy szerepről és alakításról van szó.
Szóval összességében a Narancsnak SZVSZ igaza van (mondjuk én egyébként is Nari olvasó vagyok) és nálam megvolt a mozi utáni sör is.
Egy kis Bűn... Varga Judit cikkéből, a Heti Válasz 2002/25. számából (Szellemi svédasztal):
"Bár a Bűn és bűnhődés a rácsok mögött nem illethető könnyed és lágy címkékkel, azonban a szakmai zsűri szerint legjobbnak ítélt előadásban is találunk lélekre ható szimbolikus, artisztikus elemeket. Raszkolnyikov története egy börtönben elevenedik meg, a rabok saját szenvedésükből merítve élik meg a regény egyes szereplőinek lelki vívódásait. Sopsits Árpád rendező előadása nagyon emberi, megindító, zsigerekre ható szimbólumrendszerrel, kiváló színészi alakításokkal operál. Nem véletlen, hogy az előadás két főszereplője, László Zsolt és Bertók Lajos kapta - megosztva - a legjobb férfiszínész-alakítás díját. Játékuk csupa szenvedély, valós küzdelem az életért, a szabadságért, amelyet pátosz és manír nélkül látunk megelevenedni. A színészek kettős szerepet alakítanak, mindenki a börtönben magára vállalt karakteréből játssza Dosztojevszkij regényhőseinek ráosztott szerepét. A Budapesti Kamara Színház előadása egyszerre kemény és lágy, rideg és lélekmelengető."
A www.theater.hu alá föltették a Falstaff-képeket, és A velencei kalmár fotóira is rábukkantam! (CC-nek megírtam a linkeket, remélem, fölteszi őket valamikor jövő héten.) :)
Most persze senki nem fórumozik, csak az a bolond, aki ilyenkor is dolgozik...
Úgy igazságos, hogy a negatívat is jegyezzük, ne csak mindig a jót... És erről a Hamletről maga László Zsolt is mindig "megvetéssel" nyilatkozik.
"Székely B. Miklós kopár komorsággal jár-kel Hamlet atyjának Claudiushoz képest nyeszlett szellemeként. Nem a termettel: a funkcióval van baj, bár a László Zsolt játszotta izgága Hamlet akármilyen jelre lázba jönne. Nem vívódik - rohan. Nem töpreng - szentenciázik. Azt a Hamlet-típust folytatja - bár valószínűleg nem láthatta sem a debreceni, sem a győri előadást -, amelynek Cserhalmi tört utat. Csakhogy azt a régi királyfit a politikai és morális lekötözöttség késztette erőfeszítéseire. Ez a mostani az árnyalatokat alig érző ember. Nem reprezentánsa generációja jobbjainak. Programnak, mentalitásnak, erkölcsnek sem. Önmaga szószólója, éretlen férfi. Mint a legtöbb közreműködő, László Zsolt is halmozza a pótcselekvéseket (sokat elárulnak a produkció fölösleges, véletlenszerű öltözködései és vetkőződései, e nagyobbrészt jelentéstelen aktusok)." (TARJÁN TAMÁS: THIS IS TOO LONG (Shakespeare: Hamlet /Új Színház/) 1997. február.
"Lvov. Ezt a dogmatikus becsületest oly könnyű - és oly hamis - szembeállítani ivanovval, hogy szinte kötelező - mint Székely teszi - távolságtartással, kritikusan színpadra fogalmazni. Ha szimpla klisé - akár a megtestesült "őszinte becsületességé", akár a nyársat nyelt, érzéketlen szakbarbáré -, érdektelen alak; önmagában és többiekhez fűződő viszonyában is. Lvov ebben az előadásban megszállott, mégjozzá Ivanov megszállotja. László Zsolt kissé előrehúzott nyakkal, lenyalt hajjal, égő tekintettel, mániásan követi Ivanovot, a sarkához tapad, levakarhatatlan, s mind újabb ostromot intéz ellene - jelenléte felér egy keresztes hadjárattal. Ivanov a vezérlő csillaga, süket és vak minden egyébre, saját szüleire, a többi emberre, még betegéra, Anna Petrovnára is a mint ez kettőjük beszélgetésének legfőbb tanulsága. Mégis több, mint utálatos fanatikus; a hadviselés módja nem érvénytelenítheti szemünkben a hadviselés esetleges jogosságát. Hiszen van abban igazság, amit minduntalan Ivanov mellének szegez - csak felfüggesztődik, mert a kifejezés módja erősebb, mint a tartalma. Lvov tehát veszélyes alak - és László Zsolt játékánal erénye, hogy bár korunkra és kortársainkra ismertet benne, cseppet sem didaktikus." (CSÁKI JUDIT: A HATÁROZATLAN VÉTKESEK (Csehov: Ivanov /Új Színház/) 1996. november.
Kritika-részletek következnek a Színház néhány számából. :)
"Hargitai előadásában ők a legerőteljesen megformáltak: a két, erőtől duzzadó bohóc (Prókai Annamária és Dengyel Iván) mellett Holl István sokat látott, bölcs szkepszissel szemlélődő Merlinje s László Zsolt karizmatikus Artus királya. Ezenkívül Szakács Györgyi szokás szerint "beszédes" és varázslatosan szép jelmezei éltetik az előadást. Tán még a drámát is eljátszanák, ha viselőik nem botorkálnának színpadról nézőtérre s vissza oly tétován és idegenül ebben a színesen csillogó, üres történelmi panoptikumban." (KOVÁCS DEZSŐ: A KEREKASZTAL BOHÓCAI (Tankred Dorst: Merlin, avagy a puszta ország /Új Színház/) 1996. május.
Szerintem Klöpfler Tibort meg a többi alkotót nem is érdekli a kritika. Legalábbis ahogy visszaemlékszem a beszélgetésről a rendező arckifejezére és szavaira, annyira véresen komolyan azért nem veszi ezt a filmet. Mondta is, hogy moralizálni abszolút nem akar vele. Viszont érdekes hangulatot teremtett vele. Ami persze nem változtat azon, hogy inkább közönségfilm.
Különben azért fanyalognak annyit, mert Klöpfler régebben már készített egy filmet, A lakatlan embert, és az nagyon merész meg újító volt állítólag. Én nem láttam, de az is érdkelne, ha megvan valakinek. :)
Népszabi cikk jön Vincerétől. Kiderült, hogy a MaNcsot is meg tudja szerezni... most már mindegy...
Azt persze szeretted volna, hogy a rendőrökről írjanak, igaz? :) Naná! De komolyan: ugyanolyan fontos szereplői a filmnek, mint a család és a bankrablók.
Megnézném, ahogy a kritikust sörrel öblíted (kizárólag külsőleg). ;) Sprite reklámban láthatsz hasonlót. Sok hab legyen a sörön (úgy a tetején) vagy kevés? ;-)
De azért aranyos film, én szeretem. Gondolom nyilvánvaló, hogy én is!
Érdekes, Gryllus Dorkát és Gubás Gabit gyakran összekeverik, pedig annyira azért nem hasonlítanak...
Azt persze szeretted volna, hogy a rendőrökről írjanak, igaz? :) Megnézném, ahogy a kritikust sörrel öblíted (kizárólag külsőleg). ;) Azért abban igazuk volt, hogy sematikus jelentek is akadtak... De azért aranyos film, én szeretem.
A cikkeket hétvégén gépelem, akkor több az időm. :)
