Szoktátok nézni a www.koponyeg.hu oldalt? Most újítottak rajta és rá lehet keresni a településre, amire kiváncsi az ember. Szerencsére a mára nekünk jósolt 5 mm eső nem jött be:-))
Biogazdálkodás...jó téma:-) A falunk fölötti szőlőhegyen egy ismerősünk biogazdálkodással, vegyszerek nélkül szeretne szőlőt termeszteni. Egyetlen gond van vele, hogy a szomszédos birtokosok nem örülnek, hogy ők hiba védekeznek, ha a biós ültetvényről átmegy a betegség az ő szőlőjükre. A másik meg, hogy a biós tavaly is totál tönkrement permetezés nélkül:-))
Mi a kerti növényekhez Cuproxátot, Vegesolt és Nonitot használunk (nem pepecselek cukorral, csak a hagymához meg a káposztához kell, de azokat csak ritkán permetezem). A cserepes növények kapnak Wuxalt. Rovarölőt egyáltalán nem használok, a krumplibogarat leszedem. Egyszer vettem Novodort, de végül nem lett bevetve. Vártam a tömeges lárvakelésre, de közben mindig leszedtem, amit találtam, és aztán nem kellett. Ez a termelés úgy működik, hogy nincs cseresznyénk, meggyünk, őszibarackunk, az így nem ment. A veteményes elég bőségesen kap marhatrágyát vagy komposztot, a jól táplált, de nem túltáplált növények jobban bírják a gyűrődést. Ha itt-ott meg vannak kicsit rágva, nem baj. A szomszédasszony próbálta a rézgálicot krumplibogár ellen, nem használt. Vett utána rovarölőt. A növénytársításokban biztos van igazság, de nekem nem váltak be. A sárgarépa beárnyékolta a mellette növő hagymát, végül mind a kettő kukacos lett. A sarkantyúkát ellepték a bolhák, tetves is szokott lenni, de a mellette lévő növények olyanok voltak, mint máskor. A fokhagyma elburjánzott a szamóca között, nehéz volt úgy kiszedni, hogy a szamóca gyökere ne sérüljön. Most fokhagyma nélkül is ugyanolyan. Egyébként úgy gondolom, hogy ha körültekintően használjuk a vegyszereket, úgy, hogy tudjuk, mi az a betegség, amit ki akarunk védeni, és csak azt fújjuk ki, ami arra tényleg használ, betartjuk az előírásokat, valószínűleg nem lesz bajunk. Bár hogy mi mivel hogyan adódik össze, nehéz biztosan tudni. A biogazdálkodásnak nem csak az a lényege, hogy mi egészségesek maradjunk, hanem hogy minél kevésbé tegyük tönkre a környezetünket. És szerintem érdekes és szórakoztató megfigyelni a természetet, melyik élőlény hogy hat a másikra és lehetőleg minél többfélét magunk köré gyűjteni. Viszont ehhez talán több idő kell, mint gyorsan permetezni, ha megjelenik valami kártevő.
Még jobban örülnék, ha ezeket a megoldásokat nem alternatívnak gondolnád!Paradicsom mellé körömvirág és tagetes. Almafa, barackfa törzse köré sarkantyúka a tetvek ellen és még salátába is teheted, epertövek közé fokhagyma... és így tovább.
Nagyüzemi módon nem, de háztájiban beválnak ezek a társítások, nem most találták ki, hanem több száz éve, még a téeszcsés DDT-és idők előtt. Abban az időben nagyapám azonban a szőlőben és a kertben rézgálicon kívül nem használt mást, ahogy emlékszem. Jut eszembe krumplibogár ellen a bordói lé is nagyon jó!
Ha egy órán belül megírja valaki nekem hogy a kapor közepéből mit és hogyan kell csinálni ( kaját) akkor nagyon hálás leszek. Ha nem..akkor kénytelen leszek saját kútfőből főzőcskézni. Gyerekemmel egész nap kertészkedtünk és a jutalmunk a kapor közepe lesz....tojással..vagy krumplival?:-) Ja.. a tojást is most hoztam be a fészekből...:-))
Na igen, jött pár ilyen reakció, hogy ne vegyszerezd magad. De ezek a vegyszerek tényleg ártalmasak ahogy írták lejjebb, vagy csak a biokertészek félnek tőlük? Igen, van amiből 9 gramm már halálos adag, de ki enne ennyit? Tehát attól hogy halálos, még teljesen veszélytelen is lehet, hisz gyakorlatilag nem lehet ennyit bejuttatni a szervezetbe, nem? Vagy a vegyszerek mosás után nem jönnek le a termésről? Mi eddig megvoltunk vegyszerek nélkül, valahogy engem is jobban vonzz a természetes trágya/permetlé/tápoldat. A paradicsom nagyon sűrű lett, majd meglátjuk mire megyek vele :D
krumplibogarak és tetvek ellen felszívódót (actara bár mostanában inkább mospilan, mert kevesebb kell belőle és a méhekre nem káros)
gomba ellen kontakt és felszívódó (ridomil gold vagy mz attól függ illetve bordói lé)
gyömölcsfákra:
kora tavasszal score
később ha szükséges topas
Ez sajnos muszály... nem én akartam, hogy így legyen. A monilia tönkreteszi a meggyemet, a tafrina a gyönyörű barackfámat, ledarálja a krumplit és a paradicsomot a vész... Nekem ez az ételem, azért termelek, hogy ne kelljen megvenni. Nem megyek boltba, kinai ismeretlen vegyszerrel kezelt élelmiszerért. Én tudom, hogy betartottam a dózist. Betartottam az é.v.i -t. Ennyit tudok tenni.
A TSZ időben annyit permeteztek, mint az állat. Nem számított semmi.
A Novodort ajánlom, persze lehet, hogy ha teliholdkor permetezel, még hatásosabb:-)
Deryan, értem persze, hogy védeni akarja a kertész a növényeit, csak azt nem látom, hogy tényleg kipróbálna minden biopraktikát, mielőtt vegyszerhez nyúl.
Pedig ezt nagyon fontosnak tartom. Ha valaki van olyan szerencsés, hogy magának termelheti meg a zöldségeket-gyümölcsöket, akkor kerülje a vegyszereket minden lehetséges módon, épp elég a többi környezeti ártalom, savaseső és társai, ahogy TWGH írta.
A vegyszereket az emberi szervezet soha nem fogja megszokni. Nézz körül mennyi a rákos és egyéb beteg. Ez csak romlani fog, ami a mostani generációt fogja nagyon megkínozni. (Ne legyen igazam!) Ma már semmi sem bio. Talán a hatalmas országokban van egy-két bio termék. A TSZ-es időkből meg annyit, hogy 60-70-es évektől 90-es évekig használtak rengeteg erősebb vegyszert. Én azt mondom, hogy aki akar nyugdíjat kapni, az termeljen magának és legalább tudja, hogy nem a Föld másik végéről származik a termék és tudja milyen és mennyi vegyszerrel volt kapcsolatban.
Amikor az ember biotudománya végképp csődöt mond és több havi munkáját akarja a tetvek és a gombák hada tönkre tenni, akkor kénytelen vegyi úton védekezni. Szerintem mi kertészkedők még igy is kevesebb mérget eszünk, mint ami a nagyban előállitott zöldségeknél ez nagy valószinűséggel fennáll.
Hallgasd meg a Kossuth rádióban Bozsik gazda tegnapi műsorát (péntek, 10:30-11:00 között). Ott arról volt szó, hogy a sok esőzés következtében a növények a vashiány miatt világosak lesznek. Intenziven támadnak a gombabetegségek, tetvek...
Nálam a méteres bab lett átlátszó és csenevész. Tegnap műtrágyáztam. Mára valószinű elmosta az éjszakai eső. Holnap próbálkozom a lombtrágyázással.
a málnabokrok fiatalabb levelei sárgák és rozsda szerű foltok vannak rajta nem találtam erről a betegségről semmit, találkoztatok már ilyennel? mivel lehet ilyenkor permetezni, aminek kevés az é.v.i.-je? mert már pirosodnak a szemek
Eddig sem értettem, ahogy olvastam a hozzászólásaitokat, hogy miért használtok vegyszert a saját kertetekben, igaz én elkötelezett híve vagyok a biokertészkedésnek. Tudom, hogy több a kultúrnövényeket támadó kártevő, gomba és vírus, de szerintem először természetes módon kell megróbálni védekezni ellenük. Te próbálsz ilyesmit, mielőtt Actarával permetezel?
Régen nem voltam, most is csak reagálnék egyre amit hirtelen megláttam:
Igenis baj, hogy a kezedre folyik az actara, meg bármi más. Én elhiszem, hogy félmeztelenül, kibontott hajjal permetezel szél ellen de azért ezt nem így kellene csinálni. Egyébként is sok vegyi anyagot eszünk meg, még ne tegyünk rá mi is egy lapáttal.
Vagy csináld úgy ahogy le van írva és használj védő felszerelesét, vagy ne csinálj semmit. Biztos véletlen, de egy közeli ismerősöm kézzel keverte szinte egész életében a vegyszert -> rákban halt meg.
Én vegyszerekkel termesztek - máshogy egyelőre csak elszeparáltan lehet, mert nem csak vegyszerből, de betegségből is több van, mint régen -, és egy gézmaszkon kívül nem sok védelmet használok a keveréskor... Ezek III. forg. vegyszerek, egyik sem túl veszélyes. Valamire jó az EU is. Mindenesetre a nyári 40 fokban nem fogok három órán keresztül gumikesztyűt hordani, csak hogy ne folyjon a kezemre az Actara. :D
Várom már, amikor majd elterjednek a biológiai permetszerek, de ma még, ha van is néhol, túl drága.
A Viktoriánus farm című sorozatban mutattak egy végtelenül egyszerű, ló vontatta szénaszedő gépet. Azaz egy kisebb közösség viszonylag kis ráfordítással könnyedén meg tudna élni, igaz többet kéne dolgozni. Manapság ott tartunk, hogy kezdünk visszafordulni az ,,ősi'' módszerekhez, a természettel együtt élést újra tanuljuk. Felvetette v.ki, hogy ez már teljesen mindegy, a művelt föld szennyezett, és az esők is mérgeket juttatnak a talajba. Erről mi a véleményetek? Tényleg egészséges az amit magunk, vegyszer nélkül termelünk? Vagy a mai ember teste már hozzászokott az esőben található és felszívódó káros anyagokhoz? Esetleg rövidebb ideig fogunk élni? (a tsz-ek idejében gazdálkodó emberek közül már csak egy él egy faluban, annak is minden baja van, kórházba jár, a többiek már meghaltak, ugye ahol pár évtizede a permetszereket mindenféle védőfelszerelés nélkül keverték, az ugye megártott...)
Gyors helyzetjelentés: A bazsalikom szépen nő, már vagy 6 centis, néhány levél lyukasra rágott. Az eper nagyon jól sikerült ahhoz képest, hogy idén csak szaporítani szerettem volna. A madárháló teljes sikert aratott, a talajt is nedvesen tartja. Gazolni is könnyebb, mert a gazok belekapaszkodna a madárhálóba, amiket a hálóval együtt felemelve egyszerre gyomlálsz is :D A paradicsom az elmúlt pár napban sokat fejlődött, most már kezd kicsit sűrűn lenni, és virágoznak, ahogy a paprika is. A fűszernövények fejlődnek, szeretem szaglászni a kezem, miután ,,megsimogattam'' őket :D ez biztos v.mi kertész betegség... A hagymák többsége impotens, elverte a sok eső :X amúgy finom, bár az a 3-5 cm nem olyan kimondottan nagy méret, de hát lesz nagyobb is. A borsó szép nagyra nőtt, már lassan szedhető. A szőlő... nos a szőlő le lett permetezve bio módon, meg lett metszve, mégis hatalmas hajtásokat hozott, gondolom - mint minden növény - a sok eső hatására. A fekete szedret úgy látszik nem kell metszeni, hiába mondják, hogy évente szinte tövig vissza kell vágni. Hatalmas bokor keletkezett, mivel nem lett tavaly visszavágva. Rengeteg virág, és az előző évekhez képest hatalmas mennyiségű termés várható. A meggy piroslik itt-ott a fán... nincs sok, a fák közül egyedül talán a szilva hoz jó termést. A ribizli ízletes, és egészségesnek tűnik, a málna szintén, jó termés várható. Dió nagyon kevés lesz. A kert jelenleg egy őserdőre emlékeztet. És határozottan tetszik :D
Felénk általánosan használt eszköz volt. Onnan ismerem. Soközöket, répánál, kukoricánál, máknál ezzel húztuk. Nagyapámé 30 cm széles volt. Két húzással vitte a sorközöket. Így kisebb méretben a zöldségesben is használatos sorközökben.
Én nem is értem, régen miért nem használták. Egyszer az egyik rozzant kapánk feje pont így, lapos vasat hagyva tört el. Kiegyenesítettem és kiéleztem, akkor azt használtam sarabolónak, de aztán megtaláltam a rendeset. :D
Azért ez, így, ebben a formában nem teljesen igaz:)
"A horoló vékony vaslemezből készült, széles vágóélű, hosszú nyélre szerelt eszköz. Hazai borvidékeinket tekintve valószínűleg a ruszt-sopron-pozsonyi borvidéken jelent meg először, talán már a 18. században, de csak a 19. század derekától figyelhető meg terjedése az ország legkülönbözőbb vidékein mint a nyári könnyed, fennye-dén való kapálás eszköze. A 19. század végén már minden borvidékünkön felbukkant használata, bár sokfelé helytelennek, rossznak tartották a vele végzett munkát. A horolók széles körű használatának igazi terét a homoki szőlők jelentik. Az eszköz újkeletűségének megfelelően a neve is nagy változatosságot mutat: a Dunántúlon 560saraboló, csarabuló, húroló, horiszoló, nyeső, nyesellő; a Duna-Tisza közén purhálló, curháló, kaparó, varaló, kaszakapa. Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen karaszoló, Erdélyben daraszoló. Az első lemezkapákat kisebb ekevasból, régi kaszából készítették. A kovácsok a keskeny acéllemezre köpűben végződő, kampószerűen hajlított nyakat szegecseltek. Ebbe jött a hosszú, hengeres nyél. Századunk elejétől már mindenütt árultak gyári készítésű horolókat is. Ezek a maihoz hasonlóan trapéz vagy körcikk formájúak voltak. Az új eszköz beépülése a talajművelő munkákba országszerte bizonyos fokozatosságot mutatott. Eleinte csak a virágzás utáni (második) kapálásnál alkalmazták. Ezután következett az érésre kapálás felváltása. A horoló könnyű és gyors munkája lehetőséget adott a gyakoribb nyári gyomtalanításra. "
A glifozát totális gyomirtó, bár az évelő kétszikűeknek nagyon sok kell belőle, azokra kevésbé hat. Nálunk legalább 20-féle szernek ez a hatóanyaga, pl. Glialka, Glyfox, Glyfos, Medallon, Kapazin, stb.
Szerintem egyébként ez csak a választékuk töredéke, mert egy kb. 5 m hosszú falon vannak a vetőmagok és a virághagymák:-) Olyan lila retkem nekem volt tavaly. Nagyon régi mag volt, még akkor vette a férjem, amikor márkával lehetett fizetni...:-) Ennek ellenére kikelt és nagyon szép és finom volt! Volt ebből az időből paradicsommag is, és az is kikelt.
Köszi az infót. Sajnos nincs annyi idő, hogy hetente az egész kertet végigjárjam horolóval, így a vegyszer marad majd. Gondolom ez is olyan szer, hogy viszi az összes kétszikűt igaz? Csak 5 literes kiszerelésben láttam interneten. Van kisebben is?
