A szalakáli az nem tartósítószer te...!:-)) Azt mézes krémes tésztájába szokták tenni:-) Szalicilra gondoltál? Passz, nem tudom hogyan készül az a fini gyöngyhagymás cucc, amit a boltban is lehet kapni...
Nekem is most van először. Eddig csak nagyszülők csinálták 4 évvel ezelőttig. Nekem kilátszik a tetejük a földből. Nagyon finom, kellemesen lágy hagymaíz. Ne várj olyan sokáig! Ha nagy és öreg a hagyma nem annyira jó ízű és fás. Olyan közepes dió nagyság a maximum. Holnap lefotózom mekkorák az enyémek. Ecetesen eltéve valami hihetetlen finom. Mivel kell tartósítani? Szalakáli jó ehhez vajon? :)
Hűha én még sosem vetettem gyöngyhagymát, csak ebben az évben...Ezt a fajtát mikor kell felszedni, akkor amikor elszárad a zöldje, vagy előbb? Az enyém még teljesen zöld, de hogy mekkora hagymák vannak a föld alatt azt nem tudom...
A napokban szedem fel a gyöngyhagymákat. Nagyon guszták már. Ecetes gyöngyhagymát szeretnék csinálni belőle, eltenni későbbre is akár. Nem találom az ősök receptjét. Neten csak tormásat találtam. Mivel érdemes tartósítani? Tudna ajánlani egy tuti receptet? Köszi
Az az érdekes, hogy kapott palántáknál nekem is előfordult ez a foltosodás, és egyik neten található képpel összevetve sem tudtam egyértelműen azonosítani. Érdekes, hogy a száradó foltoknak nincs pereme. Abból kiindulva, hogy a közepén sincs pont, valószínűleg baktériumos lehet.
Én rézzel és régi maradék Kasuminnal is lenyomtam ezeket, a beteg leveleket aztán leszedtem, és úgy tűnik, hatott. Ma már nem lehet Kasumint kapni, csak engedéllyel, így a baktériumok ellen nincs újonnan kapható felszívódó szerünk.
Ha eltávolítom a fertőzött leveleket/ágakat, és Champion WP50-el (ez van a szomszédnak, nekem meg nagyon kevés kell csak...) megpermetezem, azzal javítok a helyzeten? Kicsit összevissza most a kiskertünk, mert a hagyma még nem jött ki, viszont a palántákat ki kellett tegyük, így most paprika-hagyma-paradicsom egyben van, a többinek sem árt ez ugye? A hagyma meg gondolom pár napig felejtős lesz?
Először is köszönöm szépen, itt tényleg alapos leírás van. Viszont itt a baktériumok okozta betegségeknél nincsenek fotók, így nem igazán tudom biztosra beazonosítani, hogy az enyémnek mi a baja? Ezt megtudnátok mondani?
Hogy el mégsem fogy, azt jelentheti, hogy olyan nagy mennyiség nem is oldódik a növénybe. :D Amúgy a réz is korrodálódik igen lassan, szóval valószínűleg az elszíneződött rétegek oldódnak bele - már ha oldódnak. :)
Ha hatásos volna, engem nem érdekelne, hogy bió, nem bió, de ezt pl. állandó szakadó esőben is el lehet végezni. A paradicsom jobban tűri a sebzéseket, mint egy fa. :D Szóval ha a termésben nem marad veszélyesen magas mennyiségű réz (ami, mit alább írtam, úgysem volna túl veszélyes, mert meghánytatna), akkor elvileg akár használható módszer is. De legalábbis az érés kezdetéig ha kiválthatná a védekezést, már megérné. És mivel réz, elvileg még a baktériumos betegségek ellen is hatásos lehet.
Megkérdeztem két agrár szakértői oldalon is, hátha ott tudnak ez ügyben nyilatkozni.
Otthon még volt egy fickó akinek mondták, hogy vashiányos a fája. Látszott levelén. Tanácsolták neki, hogy verjen szeget a fába... 120-as szegeket vert bele, a fa meg elpusztult.
Nagyapám kérdezte az embertől, hogy annak aki ezt mondta volt a fájában szeg? -Hát nem
:D
Az általad beidézett cikkből a kedvenc kommentem: "Örömmel olvastam, hogy a paradicsomvészre a rézdrótos beszurás a jó védelem. Teljesen elpusztult az idén a paradicsomultetvényem, csak a tetején van élet, ilyenkor használ-e a rézdrót, vagy mikor kell a beszurást elvégezni? Várom a szives választ. "
A kedves kérdezőnek nem a drótra kellene várnia, hanem időben elkezdeni védekezni. De aki bió az bió. Nincs mit tenni. Marad a drót :D :D
Nem tűnik elképzelhetetlennek. Ha igaz, akkor felvagdosok izibe egy réztekercset. :) Kérdés, mekkora a paradicsom termés réztartalma egy ilyen eljárás után. ha elég kicsi, akkor nyugodtan fogyasztható, hiszen kis mennyiségű rézre az emberi szervezetnek is szüksége van, a rézből pedig 12 gramm csak a halálos adag, a túl magas adag pedig eleve hánytat, ezért nehéz káros adagot bevinni.
A paradicsomon a képeken látható alábbi tünetek vannak (foltosan száradnak el a levelek). Mi ez és mit lehet tenni ellene? Permetezés, beteg levelek eltávolítása? Ha permetezés milyen szerrel és milyen dózisban?
Ha ma már nem fog több esni, akkor ma este, de legkésőbb holnap délelőtt lehet kapálni. Nem úgy mint a falu lentebb fekvő kertjeiben, ahol már a múlt héten pénteken állt a víz a kukoricaföldön, azóta meg esett még egy jó adag. A baj az hogy ott is lenne restanciám, kb. 4 órás kapálás, de szerintem arra nem lesz alkalom ezen a héten. Viszont mi még mindig jobb helyzetben vagyunk, mint azok akiket elvert a jég...:-((
Na, ezt én is elmondhatom, hogy a kerti környezetünk a város mellett egy nagy fertőzéses gócban van. Két oldalt mi kaszálunk. Előttünk van egy nagy füves domb, amit az utóbbi 2 évben kaszálnak. A többi mindenfelé olyan amilyen. Most biztosan hemzseg a tetvektől. Az egyik szomszéd bio növényvédelme abból áll, hogy fehér kesztyűben levagdossa a meggygarád fiatal hajtásait, ami úgy néz ki mint a mákostészta. Én a másik oldalon hülyére permetezhetem a termetes, örökölt fákat.
Jaj de hülye vagyok, tényleg én is szoktam szappannal lemosni...:-( Nem csoda, ha tiszta zizi a fejem...el kell végeznem a kapálással, hogy vasárnap tudjak utazni...sajnos mind a kapálásra mind az utazásra egyre csökken az esélyem ahogy jönnek a felhők....:-((
Próbáld meg könnyű szappanos oldattal sprézni, lemosni a leveleket. Ha kenőszappanod van az még jobb. Azzal az ágakat még mártogatással is lehet kezelni.
Itt az éjjel hatalmas zápor volt. A kertre egyébként már napok óta megint nem tudunk rámenni. A jövő héten mindenn nap lesz több kevesebb eső :(
Szobanövényekre tetü ellen nem tud valaki valamilyen házilag előállítható szert? Vasárnap lévén ma nem tudok venni semmit rá...:-( Az eső egész éjjel esett, reggelkb. 2 óra szünetet tartott, azóta megint esik...:-( Tegnap több időjárásjelző oldalt is megnéztem, néhány mára, néhány holnap jelzett felénk tartós esőt... Remélem ez a mai a tartós és holnapra megszűnik...:-)
Azért a régi vegyszereket ne hasonlítsuk a ma is engedélyezettekhez. Olyan vegyszert nem engednek III. forgalmi kategóriába, aminek a besorolása túl magas, azaz pl. bőrön keresztül felszívódik és úgy ártalmas is. Bőrirritatívak lehetnek, tehát maga a bőröm tönkremehet ideiglenesen, persze. Sokkal fontosabb, hogy be ne lélegezzük (az ismerősöd vajon maszkot hordott?) és meg ne együk, ezért kezeslábast is hordok permetezés közben, hogy a ruhámhoz nyúlva se kerüljön a számba. (Igaz, azt már öt éve ki nem cseréltük, mert több ezer Ft, kimosni meg nem lehet, mert olyan anyag. :D)
És azért megnyugtatlak, általában egy csepp sem folyik rám, ha tehetem, kis kézi permetezővel nyomok a veteményesben, az költséghatékonyabb, mert jobban lehet irányítani. :)
Zsazsa60: Óh, én egy hatalmas fertőzési góc közepén lakom. Szomszédok kertje rendszeresen lerohad, mert nem értenek semmiféle védelemhez, a határban egész elhagyatott gyümölcsöskertek. Ilyen körülmények közt sokszor a vegyszer sem elég, nemhogy a sokkal kisebb hatékonyságú bio módszer! Amit tehetek, hogy ellenálló növényeket vásárolok. De minden ellen ellenálló kevés van...
"Még jobban örülnék, ha ezeket a megoldásokat nem alternatívnak gondolnád!Paradicsom mellé körömvirág és tagetes. Almafa, barackfa törzse köré sarkantyúka a tetvek ellen és még salátába is teheted, epertövek közé fokhagyma... és így tovább.
Nagyüzemi módon nem, de háztájiban beválnak ezek a társítások, nem most találták ki, hanem több száz éve, még a téeszcsés DDT-és idők előtt. Abban az időben nagyapám azonban a szőlőben és a kertben rézgálicon kívül nem használt mást, ahogy emlékszem."
És ha a rovarkártevőkön kívül egyéb is van, pl. fitoftóra, szeptória, alternária, monília, tafrina, levéllyukacsosodás, levélhullás, meg a hatszáz vírus, akkor a növénytársításokkal együtt szánthatjuk be már nyár közepén a kiskertet. :)
Persze, hogy régen elegendőek voltak ezek is, prózai oka van: nem volt minden betegség szinte mindenhol. Ma is vannak elszeparált helyek, főleg az Alföldön, ahol a települések is igen távol vannak egymástól, és körben a szántókat művelik. De nem ez az általános, és ott is fönnáll a veszélye egy fertőzésnek, ami után nincs kerülőút...
Azon kívül 4-5 naponta rézzel permetezni peronoszpóra ellen kismilliószor vajon mennyivel egészségesebb, és ami fontosabb, mennyire terheli kevésbé a környezetet, mint kéthetente kombinált hatóanyagúval permetezni háromszor?
Ezek egyik sem új ültetvény, tehát nem bioszőlő, hanem a régimódi permetezős:-)) Sajnos az ismerős nem hiszi el, hogy vannak bio-permetszerek...de engem különösebben nem érdekel...majd rájön a saját kárán:-) Nekünk sincs szőlőnk, 5 tő sem, de tervezünk...kb. 5 tövet, ha az udvar egy részét libátlanítjuk:-))
