Dr. Vámos Tóth Bátor amerikai magyar geológus 30 éve arra lett figyelmes, hogy a Földön sok olyan helynevet (település, víz, hegy, út, dűlő, stb) talált, amelyeknek itteni megfelelőik is vannak.
Eddig kb. 8000 ilyen helynév merült fel. A kutatók mindezidáig tartózkodtak e nevek eredetének meghatározásától, sőt következtetések levonásától is. A helynévbúvárok egyelőre semmiféle feltételezést nem fogalmaztak meg a jelenség okát illetően - így nem érheti őkat az a vád, hogy prekoncepció alapján kutatnának.
Egy lelet, amely előbb utóbb valamiféle magyarázatot követel majd...
Biztosan én vagyok a hibás kedves astronom, mert figyelmetlenül olvastam el írásaidat, de kérlek mutass rá, hogy hol olvassam ki az alábbi idézetböl....:
"Mielőtt a közismert lottóötössel összehasonlítva "következtetést" akarunk levonni (amiért önmagában is kapnánk a fejükre turturtól, murgovitától vagy kiafenétől) gondolkodjunk egy csöppet azon, hogy nem túlságosan durva közelítés-e minden egyes jelsorozatot emberi hagon kimondható "szó"-nak tekinteni? Próbálj kimondani pl. egy nyolc mássalhangzóból álló "szót"."
...azt, hogy:
"Arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy ha különböző mennyiségű jeleket egymás mellé teszünk, abból nem feltétlenül lesznek az emberi hangképző szervek segítségével kiejthető szavak. Ha ezt nem veszed figyelembe, akkor durva hibát követsz el, ezért javasoltam, hogy el kellene gondolkodni ezen."
Kérdezem, számodra az elsö idézet anyagából hogyan következik a második idézet tanulsága?
csak azt néztük, milyen eséllyel fordulhatnak elő különböző nyelvekben azonos hangzású szavak.
Csak közben jeles szerzőnk megfeledkezett arról, hogy a klasszikus valószínűségi mező akkor alkalmazható, ha ha a sokaság elemei egyenlő valószínűségűek, ez pedig ebben az esetben messzemenően nem teljesül... De nem muszáj elgondolkodni ezen sem.
Arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy ha különböző mennyiségű jeleket egymás mellé teszünk, abból nem feltétlenül lesznek az emberi hangképző szervek segítségével kiejthető szavak. Ha ezt nem veszed figyelembe, akkor durva hibát követsz el, ezért javasoltam, hogy el kellene gondolkodni ezen. Hogy te ezt értelmezhetetlen provokációnak minősíted, az engem nem kimondottan zavar, legfeljebb húzok egy strigulát...
Köszönöm az érdekes adalékot a nepáli magyarokkal kapcsolatban kedves kisharsány, nyilván volna még mit hallani róluk amit szivesen vennék, de itt most csak mint jelenségre hívtam fel a figyelmet, igyekszem tovább tájékozóni felölük.
Meg kell kérdeznem, hogy olvasod is vagy csak írod a topikot?
"...miért kellene elgondolkoznunk azon, hogy nem túlságosan durva közelítés-e minden egyes jelsorozatot emberi hagon kimondható "szó"-nak tekinteni?"
Ebböl a szövegkörnyezetböl önkényesen kiragadni, hogy: "miért kellene elgondolkoznunk"
Aztán abból azt a felhívást kreálni, hogy:"Talán azért, mert néha nem hátrány, ha az ember gondolkodik. Persze nem muszáj."
- Már megbocsáss kedves astronom, ez silány és nem ide illö vagdalkozás arról nem is beszélve, hogy alapjába véve az egész mondatot - egy szó híján egy elözö irásodból - töled idéztem...
Az meg magánügy, hogy te mit olvasol és miben hiszel, végülis minden leírt szöveget el lehet olvasni. De ismereteidre hagyatkozva próbálj olyan helyen megnyilatkozni ahol szerzett tudásod szorosan véve az adott témában, vagy azt javítandó, tájékoztató jellegüek.
"Próbálj kimondani pl. egy nyolc mássalhangzóból álló "szót". "
Most viccelsz, vagy nem láttál még welsi/walesi, vagy skót szót? Egyszer olvastam az újságban egy welszi vasútállomás nevét. Talán 57, vagy valami hasonló számú mássalhangzó volt benn, és egy vagy talán két mással.
De ne menjünk ilyen messzire. Hogy is mondod ki, hogy srpska? Hát magyarul ugye úgy, hogy szerb. Hrvat, az meg ugye horvát. Ennyi!
Valaki rosszul mondott Neked valamit, úgyhogy szólj rá, ha legközelebb találkoztok!
A Nepál, illetve a Himalája területén szétszóródott, de Nepálban koncentráltan élő magarokkal éppen hogy az a helyzet, hogy ők a "népek átjárójának" nevezett Kaukázus nyugati peremén történt "átjövetel" után arra indultak, és oda jutottak. Jellemző rájuk elsősorban érzékelhetően, hogy nevükben "tüntetően" szerepeltetik a "Magar" jelöletet, családnevükként. Néprajzilag: A házak díszítése, erősen motívrokon, mondakörükben pl.: a csodaszarvas elem (:még területileg távol élő populációkban is a helyük elemeiből felépítve)is megtalálható, és legfőképpen a temetkezési szokásaik, - megmaradtak. El lehet képzelni, mit jelenthet tudatilag, ha a kopár, kővel teli Himalájában, a buddhista "tengerben" ezek az emberek a mai napig t e m e t n e k. Nem beszélve az ún. "lélekszék"-ekről. Ez azt jelenti, hogy nem a temetőbe járnak ki a halottakról emlékezni, hanem ezek a pici emlékművek a megemlékezés helyei. Ez természetes folyománya annak, hogyha hosszú-hosszú ideig vándoroltak, nem lehetett visszamenni az elhúnyt eltemetési helyére - emlékezni rá. A könyvben, melyet erről olvastam - nem nyelvészeti könyv volt -csak két szó emelkedett ki - véletlenül. Egyik a BAK. Ők a kecskebakot hívják így. A másik a GOMBA, egyféle gyógyító gombát neveznek így. Ennyit a nepáli/himalájai magarokról információképpen
Talán azért, mert néha nem hátrány, ha az ember gondolkodik. Persze nem muszáj.
Azért engem nem lep meg, hogy ebben a híresen prekoncepció nélküli, minden következtetés levonásától kínosan tartózkodó topikban csak fel-felbukkan a magyar nyelv kőkorszaki, már-már természetfeletti eredetének bizonygatása...
...hogy a korai kutatók és utazók a világ különböző pontjain cövekezték ki a magyar "őshazát". Szilárdan beékelődött tudatunkba: valahonnan jöttünk! Hiába hirdette Magyar Adorján 1918 óta, Marjalaki Kiss Lajos 1929 óta: Nem jöttünk sehonnan! A mi őshazánk a Kárpát-medence! Nem hallgattak, nem hallgatnak rájuk ma se. Csábítóak voltak, és ma is azok, a Kárpátazonos földrajzi és helységnevek. Elmennek Nepálba őshazát keresni, mert ott él egy magar nevű nép, és temetőiben kopjafát állít. Az ilyen jelenségek bármily figyelemreméltóak is, mégis egész látószögből kellene vizsgálni őket. Tudatunkba bejegesedett tévtanok lehetetlenné teszik, hogy akárcsak fölmerüljön annak gondolata is: Esetleg nem mi jöttünk onnan, hanem ők mentek oda.
Közlésed provokatív ("...turturtól, murgovitától vagy kiafenétől) és értelmezhetetlen, miért kellene elgondolkoznunk azon, hogy nem túlságosan durva közelítés-e minden egyes jelsorozatot emberi hagon kimondható "szó"-nak tekinteni?
- De az durva, az adandó betühalmaz csak mint "egy (1) darab" a LEHETSÉGES összetételekböl, van még további elemzö részletezés is az idézett könyvböl csak helyszüke miatt nem folytattam.
Ellenben összeollózok egy másikat, ami szororsan idetartozik, mivel betekintést nyújt olyan kérdésekbe amelyek nélkül valóban hiányos lehet a TAMANA kutatás logikai megközelítése.
Ime:
Az amerikai tudós, Grover S. Krantz is szabályokat állított föl az európai nyelvek kialakulásának kutatására. Ezt meg is írta az Európai nyelvek földrajzi kialakulása (Geographical Development of European Languages, Peter Lang, New York, Bern, Frankfurt am Main, Paris, 1988) című dolgozatában, melyet az Amerikai Egyetemek tanulmánysorozatában adtak ki.
(Krantz itt részletesen leírja az egyes népcsoportok idörendi vándorlásait. megj:tölem)
Magyar szempontból azonban a Délkelet-Anatóliából elinduló indo-európai népesség terjeszkedését kell követnünk, akik a Boszporuszon és a Dardanellákon átkelve Kr.e. 7,100 táján léptek Európa földjére.
Krantz az általa felállított, és minden európai nyelv kialakulására következetesen használt szabályok alapján arra az álláspontra jutott, hogy az urálinak nevezett nyelvek kialakulásának helye nem az Urál vidéke volt, hanem a Kárpát-medence, azon belül pedig a magyar Nagyalföld. Erről Krantz könyve 11. oldalán a következőket írja:
"Általában úgy vélekednek, hogy az uráli magyarok keletről jöttek Magyarországra Kr.u. a 9. században. Ezzel szemben úgy találom, hogy a többi, uráli nyelveket beszélők terjeszkedtek Magyarországról az ellenkező irányban, sokkal korábban.". (It is usually stated that the Uralic Magyars moved into Hungary from an eastern source in the 9th Century A.D.. I find instead that all the other Uralic speakers expanded out of Hungary in the opposite direction, and at a much earlier date.).
Krantz meg is jegyzi könyve 72. oldalán, amennyiben ezen új felismerés megállja a helyét, úgy „a magyar nyelv Európa legősibb helyhez kötött nyelve” („Hungarian (Magyar) is actually the oldest in-place language in all of Europe”),kialakulása az átmeneti kőkorba (mezolitikum) vezethető vissza. (!)
A rokon nyelvű népek innen vándoroltak ki és nem fordítva. A terjeszkedés Kr.e. 6,200 táján kezdődött északnyugat, észak és északkeleti irányban. Miután az északnyugati ág elérte a Balti-tengert, ők is északkeleti irányba folytatták útjukat, mígnem elérték mai elhelyezkedésüket. Elképzelhető, hogy ezen a Kárpát-medencéből elvándorló népek valamelyike őrizte meg az őshaza emlékét, s visszaköltözését örökítette volna meg a Csodaszarvasmonda? Hunor és Magyar őseik földjére igyekeztek vissza, ahol velük azonos nyelvű népet találtak.
Mielőtt a közismert lottóötössel összehasonlítva "következtetést" akarunk levonni (amiért önmagában is kapnánk a fejükre turturtól, murgovitától vagy kiafenétől) gondolkodjunk egy csöppet azon, hogy nem túlságosan durva közelítés-e minden egyes jelsorozatot emberi hagon kimondható "szó"-nak tekinteni? Próbálj kimondani pl. egy nyolc mássalhangzóból álló "szót".
"...hogy bármelyik nyelven elő lehet állítani az adott anyanyelvűnek több ezer toponimiát, hiszen a földön található sok száz millió, milliárd toponimiából azért ilyen találati arányt könnyen el lehet képzelni."
A szóegyezés esélyeiről
IdézetA kőkor élő nyelve könyv 256-277 oldalaiból
A gyökök legfeljebb három hangból állnak, emiatt nézzük meg először a három hangból álló szavak egyezési esélyeit.
Vegyük úgy, hogy 30 hangból áll az ABC.
A kérdés tehát az, hogy hány darab hangból álló szó állítható elő ebből a 30 betűből?
Mivel 30 betű áll rendelkezésünkre, ezért 30 olyan szó lehetséges, amelyik mindegyike más és más hanggal kezdődik. A 31. helyen már csak ismételni lehet a már felhasznált 30 betű valamelyikét, ezt könnyű belátni.
Ha pontokkal jelöljük a még be nem helyettesített hangokat, akkor a következő szavakat kapjuk:
A..B..C.....Z...Zs..
E módon 30 szavunk keletkezett.
A második helyre is 30 betű helyezhető, de oly módon, hogy az A-val kezdődő szóhoz is 30, a B-vel kezdődőhöz is 30, a C-vel kezdődőhöz is 30, a D-vel kezdődőhöz is 30, és így tovább. Tehát az első pont behelyettesítésével előállított 30 szó mindegyikéből külön-külön harminc szó keletkezik!
Itt mintának csak az A-val kezdődő sorozatot mutatom be:
AA.AB.AC....AZ.AZS.
Ugyanez elismételhető mind a 30 kezdőhangra, tehát a második helyet is végig behelyettesítve
30 x 30 = 900
különböző szót állíthatunk elő. Természetesen van még egy helyünk a szó harmadik hangja.
Az eddigiek alapján könnyen beláthatjuk, hogy az eddig kapott 900 szó mindegyike külön-külön ismét csak harminc módon folytatható.
Tehát 30 betűből az alábbi mennyiségű, három hangból álló szó állítható elő:
30 x 30 x 30 = 27.000
Csakhogy így olyan – biztosan nem létező – szavakat is kapunk, mint AAA, HHH, RRR stb. A valóságos szavakban legfeljebb csak kétszer szerepel ugyanaz a hang. Például ÁLL, LEL, ORR, de ilyen se sok található.
Ezért ha számításainkban teljes biztonságra törekszünk, legtanácsosabb csak az olyan szavakat számba venni, melyekben egyetlen hang sem szerepel kétszer. Az eddigi számítás némi módosításával könnyen megkaphatjuk ezek számát is.
Az első helyen a 30 hang bármelyike szerepelhet. Mivel a második helyen el szeretnénk kerülni az ismétlődést, ezért az első helyen szereplő hangot ide már nem tehetjük be, tehát a második helyre csak 29 hang jut. A harmadik helyre pedig ismét csak eggyel kevesebb, azaz már csak 28 betű tehető.
Ezáltal az előző 30 x 30 x 30 szorzat ekként módosul:
30 x 29 x 28 = 24.360
Tehát huszonnégyezer háromszázhatvan, három hangból álló szó állítható elő a 30 betűből álló ABC-ből.
A számítás módját megismerve most már igazán könnyen kiszámíthatjuk a több hangból álló szavak lehetséges számát is.
Négy hangból:...............30 x 29 x 28 x 27 = ..........................................657.720,
öt hangból:.....................30 x 29 x 28 x 27 x 26 = ............................17.100.720,
hat hangból:...................30 x 29 x 28 x 27 x 26 x 25 = ...................427.518.000,
hét hangból :..................30 x 29 x 28 x 27 x 26 x 25 x 24 = ......10.260.432.000,
nyolc hangból:...........................................................................235.989.936.000,
kilenc hangból:.......................................................................5.191.778.592.000,
tíz hangból:.........................................................................109.027.350.432.000
szó állítható elő.
Összehasonlításként: a közismert ötös lottón a telitalálat esélye potom 43.949.268.
A fent látható értékek természetesen jóval nagyobbak, hiszen csak olyan szavakat vettünk számba, melyeken egyetlen hang sem szerepel kétszer. Márpedig négy és ennél több hangból álló szavakban a hangismétlés igen gyakran előfordul. Tehát a kapott számaink csak alsó határnak tekintendők.
De ezzel még koránt sem értünk számításaink végére, hiszen csak azt néztük, milyen eséllyel fordulhatnak elő különböző nyelvekben azonos hangzású szavak.
"Amennyiben ez a teória nagyobb nyilvánosságot kapott volna tőlünk nyugatra, már keményen kapott volna a fejére más, nem magyar szakemberektől..."
Azt gondolom a fenti idézetben általad hangoztatottak egyértelmüen azt tükrözik, hogy szakember létedre, ismereteid a kutatásról bántóan hiányosak.
1.Winters, C. A. Chicago. 1998. TAMANA CULTURE: THE PRE - DILUVIAL CIVILIZATION OF MANKIND
2.Friedrich Horst München 1997. Das TAMANA Phänomen und die Prähistorie der menschlichen Rasse
3.2002 05 09. Az OHIO-állambeli Midwestern Epigraphic Society "FELLOW AWARD" díj dr Vámos -Tóth Bátornak addigi kutatási eredményeiért.
T.i. a kutatási anyag elöször a nyugati világban vált ismertté 1995-töl és "csak" utána került az internet segítségével közlésre magyarul is, ahol azonnal hisztérikus roham indult a teória ellen a hivatalos tudomány képvieselöi részröl. Eladdig, hogy a különbözö - akkori - internetes fórumokon külön kijelölt "ügyeletes" hordta össze a kutatásról a válogatott lejárató otrombaságokat.
- ...valahogy így: "De köldöknézegető kies hazai mentalítással az ilyen parasztvakítás igencsak hitelesnek tűnhet... "
"Ezért is mondtam, hogy egy pl. baszk nyelvész-történész, vagy egy nahuatl nyelvész-történész szétcincálná a saját szakterületén a teóriát."
Az az egyetlen szerencséje az ilyen teória szerzőinek, hogy kies hazánkban objektív okok miatt nincs olyan szakember, aki érdemben értene a távoli kontinensek ősi nyelveihez, kultúrájához és megsemmísítő értékű kritikát nyújtana a saját szakterületén. Amennyiben ez a teória nagyobb nyilvánosságot kapott volna tőlünk nyugatra, már keményen kapott volna a fejére más, nem magyar szakemberektől. De köldöknézegető kies hazai mentalítással az ilyen parasztvakítás igencsak hitelesnek tűnhet.
Viszont a közeli területek kapcsán, egy klasszika-filológiával (ógörög, latin) foglalkozó és ókorban jártas magyar történésszel igencsak meggyűlne a Tamana baja a Földközi-tenger keleti medencéjére vonatkozólag.
A példám lényege nem a román, vagy a zsidó nép genezisére vonatkozik. Hanem arra, hogy bármelyik nyelven elő lehet állítani az adott anyanyelvűnek több ezer toponimiát, hiszen a földön található sok száz millió, milliárd toponimiából azért ilyen találati arányt könnyen el lehet képzelni. Csak a probléma az egésszel, hogy bármilyen nyelven legyen is ez, teljesen értelmetlennek találom az egész koncepciót. Látod, én nem vagyok se nyelvész, se őstörténész, hanem későbbi korszakot kutató szakember vagyok. Mégis nekem is feltűnt már pár olyan hézag a teóriában, amit nem tartok áthidalhatónak egy csomó nyelv és kultúra mély ismerete nélkül. Ezt szajkózom itt, de ezek szerint nem igazán megy át, hogy ez milyen fajsúlyú hiányossága a teóriának. Ezért is mondtam, hogy egy pl. baszk nyelvész-történész, vagy egy nahuatl nyelvész-történész szétcincálná a saját szakterületén a teóriát.
"Pl. Marseille, Ampurias (Katalónia) városok görög nyelvből kapták a nevüket, míg pl. Cádiz föniciai, Cartagena közismerten pun.
De lehetne sorolni a latin eredetűeket is, mint pl. Köln, Zaragoza, León, stb."
E nevek akkor érdekesek, ha van Kárpát-medencei azonosuk. Ha nincs, tök felesleges az említésük, mert nem tartozik a tárgyhoz. Ha lenne pl Tolnában Marseille nevű patak, akkor érdekelne. Ha nincs, akkor fejezd be."
Válaszoltad az idézetemre Turtur.
Igencsak szelektív a gondolkodásod. Speciel a teóriát gyengítő érvek számodra nem tartoznak a tárgyhoz. Szeretném, ha tudnád, egy teória akkor állja meg a helyét, ha az ellenérveket érdemben meg tudja válaszolni. Te erre képtelen vagy. Vagy személyeskedsz, vagy azt mondod, hogy nem tartozik a tárgyhoz. Lenne egy harmadik út is, amit pl. Kisharsány próbál tenni: érdemben próbál a kritikára válaszolni... Próbáld meg, hátha sikerül.
Ráadásul a legelemibb kutatási elvnek se felel meg a Tamana: nem tudja megmondani, hogy a magyar eredetűnek tűnő toponímiák mikor és milyen nyelven keletkeztek külön-külön, egyenként? A rájuk rakodott évszázadok, kultúrák, nyelvek mennyiben torzították el a kiejtésüket, jelentésüket (a latin-amerikaiknál ez kimutatható is, hiszen más a spanyol és más a helyi, indián kiejtés).
Ha már az általam említett példáknál maradunk, akkor pl. olyan változásokat is nyomon kell tudnia követnie a Tamana szakértőnek, hogy lesz Emporionból Ampurias, Messallaból Marseille, Ceasaerea Augustából Zaragoza, Septima Legiónból León, stb.
Nem elég azt mondani, hogy van egy toponímia Carabela, az biztos Kara Bélából jön - ez ugye szerepel a latin-amerikai tanama térképen -, mert Béla magyarul jól hangzik. Na, de, hogy még csavarjunk a dolgon. A Tamana logikában gondolkozva Kara Béla lehetne akár szláv is, hiszen Bela fehéret jelent a szláv nyelveken... Hát ezért is mondtam neked, hogy ez az egész Tamana sok sebből vérzik, ha még nem vérzett volna el teljesen.
Off topik
Turtur, te téged minden esetben ennyire elvakít az indulat, hogy képtelen vagy személyeskedés nélkül kifejezetten a tárgyra mutató érdemi választ adni? Én sokat olvastam már tőled itt is, Origon is és kevés olyan alkalmat láttam, amikor kultúrált választ tudtál volna adni a veled nem egy platformon lévő vitatársadnak.
Egy történetet azért elmesélnék neked:
Valamikor a kubai rakétválság idején Hruscsov felszólalt az ENSZ közgyűlésén. Egy adott pillanatban hirtelen előkapta cipőjét az asztal alól és azzal kezdte el verni az asztalt és ordított, hogy azok a rohadt imperialisták. Erre az angol miniszterelnök levette a fejéről a füllhallgatót, felállt és azt mondta kimenetele előtt: "én ezt a nyelvet nem értem"...
Az a helyzet kedves turtur, morgovita, vagy miafranc, hogy a topiknyitó szöveged nem igaz. Nem igaz, hogy nincs prekoncepció, nem igaz, hogy nincsenek "következtetések", még ha csak nagy véletlenségből kiszakadtak is az urakból, de azért nyugodtan kábítsd csak magad, hogy valami kurva nagy tudományt művelsz.
Eddig csak kételkedtem, de most már biztosan tudom, hogy Tamana ügyben te itt semmiféle előrehaladást nem szolgálsz. Sőt oktalan kötözködésed értelmetlen.
"Pl. Marseille, Ampurias (Katalónia) városok görög nyelvből kapták a nevüket, míg pl. Cádiz föniciai, Cartagena közismerten pun.
De lehetne sorolni a latin eredetűeket is, mint pl. Köln, Zaragoza, León, stb."
E nevek akkor érdekesek, ha van Kárpát-medencei azonosuk. Ha nincs, tök felesleges az említésük, mert nem tartozik a tárgyhoz. Ha lenne pl Tolnában Marseille nevű patak, akkor érdekelne. Ha nincs, akkor fejezd be.
"A probléma ott van, hogy ahogy te is említed, a toponímia vagy kivülről átvett (másik nép kultúrális és birodalmi expanziója alapján), vagy helyben született. Ha helyben született akkor az adott őslakos nyelv alapján értelmezhető."
Nevet úgy lehet átvenni, hogy a névadó a helyszínen marad. kÜLÖNBEN NINCS KITŐL VENNI A FOLYAMATOSSÁGOT.
"Mivel magyarok nem igen kolbászoltak hódítóként sok ezer kilométerre a törzsterületektől, ezért igencsak bajos hogy a helyi nyelv ismeret nélkül bárki véleményt alkosson egy-egy toponímia magyar nyelvű eredetéről."
Kik a magyarok, hol a hazájuk, és honnét nem kolbászoltak sehová?
Leszel szíves nem burkolt üzengetésekben utazni:
"Turtur puffogva szememre vetette a "nyelvészkedést". már álljon meg a menet, igencsak önkényes dolog, hogy úgy akar valaki "kutatni", hogy a neki nem tetsző, de megkerülhetetlen feladatokat lesöpri az asztalról. Tudomásul kell venni, hogy a most és évszázadokon, évezredeken keresztül ott élő őslakosok nyelvének ismerete nélkül a Tamana teória nem rendelkezik a legminimálisabb tudományos hitelességgel se. Azaz, "áltudomány". Ez kb. olyan, mintha valaki , hogy anatómiai ismeretek nélkül, csak így első blikkre ránéz a rákos betegre és belevágná a szikét, hogy itt kell vágni, mert ez a beteg szövet. Érdemes lenne nem fordítva ülni a lovon..."
Semmi szükség nincs más olvtársakat nyomás alá helyezve marhaságokat írogatni vad nézeteid oltalmára. Írd meg nekem, ha valami nem tetszik. Még mindig nem olvastad el a preambulumot - közleményedből ez látszik. Az, meg hogy mi az áltudomány, nyilván nagyon ki vagy kupálva, csak sajnos nem talált a mindenáron való cáfoló igyekezetedben.
"Hasonló dolog kapcsán mondtam Turturnak, bár ezek szerint nem értette meg, hogy a nagy számok törvénye alapján a román, vagy a héber nyelv is kimutathatna 8000 hasonlóságot az "őshazájukkal"..."
Hát igen. Üzengetünk, üzengetünk, hátha valaki bedől a semminek.
Érdeklődéssel várom a román és a héber Tamanát. Vélhetően van hozzá anyagod is. Ha bemutatod, igyekszem megérteni. Húzzál bele. Ha elhagytad a 7000-et jelentkezz bátran.
"Ez a tény arra utal, hogy a 7OOO név a névszerkezeteket alkotó, az egész földgolyót átölelő ősi, egyetemes világműveltségekből való fennmaradás tanúbizonysága."
Ha megtalálnád magad astronom néven hétezer példányban 180 országban helyként, vízként, dűlőként, hegyként stb., talán belőled is kiszakadna egy "arra utal" kifejezés, hogy az egész Föld Astronom.
"arra utal" - ez a szerző óvatos feltételezése, utalása arra, hogy komolyabb összefüggések IS LEHETNEK, ha valaki kutatná őket.
Gondold át, hogy tudsz-e segíteni az előbbrejutásban?
Szervusztok Sokat járom az országot, és nézem a helyiségneveket. És észrevettem, hogy igen sok egy, legfeljebb két szótagos olyan helyiségnév van, ami cs-re végződik. - Ács, Andocs, Zics, Bács, Pécs, de Baracska- szóval cs-vel. (még Bécs is...:-o) Lehet vagy kétszáz. Ezek hogy vannak?
"a román, vagy a héber nyelv is kimutathatna 8000 hasonlóságot az "őshazájukkal"..."
Ez most nem a teljesre válasz, azt később. A példa helyett viszont másik kellene, mert a "románok" (:vlachok, vagy blachok:) "őshazájaként valahol az Appeninek gerincét lehetne említeni, mert én a legrégebbi előfordulásra a térképeken ott emlékszem, és onnan vándoroltak - a térképek szerint a hegyek gerincein a Kárpátok köré, s így tovább, míg a zsidóknak meg kéne határozni, hogy az egyiptomi,, a babiloni, a mezopotámiai (:hisz a Paradicsom ott volt talán:), vagy a mai Izrael, mint az "Igéret földje" az őshaza.
Érdemes lenne a weben utánajárni. Fejemet teszem rá, hogy régóta kutatják, hogy egyes toponímiák milyen eredetűek. Ez leginkább olyan területeken igaz, ahol egy birodalom hosszabb ideig "megállapodott" és létrehozta saját településhálózatát, adminisztrációját, akár nyelvét.
Ilyenekből sokat ismerünk itt Európában is, hogy a legevidensebbeket említsem:
Pl. Marseille, Ampurias (Katalónia) városok görög nyelvből kapták a nevüket, míg pl. Cádiz föniciai, Cartagena közismerten pun.
De lehetne sorolni a latin eredetűeket is, mint pl. Köln, Zaragoza, León, stb.
Tehát ennyiben nem tartom pontosnak azt az állításod, hogy
Talán valóban a topomínák között van valami összefüggés, a Kárpát-medencei megfelelőjükön kívül. Noha ezt eddig nem kezdték el a kutatók fircangolni.
(nekem egyébként rémlik valami hasonló nyelvi bűvészkedés egy spanyol, vagy baszk szerzőtől. - természetesen nem a magyar nyelvben gondolkodott...)
A probléma ott van, hogy ahogy te is említed, a toponímia vagy kivülről átvett (másik nép kultúrális és birodalmi expanziója alapján), vagy helyben született. Ha helyben született akkor az adott őslakos nyelv alapján értelmezhető. Mivel magyarok nem igen kolbászoltak hódítóként sok ezer kilométerre a törzsterületektől, ezért igencsak bajos hogy a helyi nyelv ismeret nélkül bárki véleményt alkosson egy-egy toponímia magyar nyelvű eredetéről. Turtur puffogva szememre vetette a "nyelvészkedést". már álljon meg a menet, igencsak önkényes dolog, hogy úgy akar valaki "kutatni", hogy a neki nem tetsző, de megkerülhetetlen feladatokat lesöpri az asztalról. Tudomásul kell venni, hogy a most és évszázadokon, évezredeken keresztül ott élő őslakosok nyelvének ismerete nélkül a Tamana teória nem rendelkezik a legminimálisabb tudományos hitelességgel se. Azaz, "áltudomány". Ez kb. olyan, mintha valaki , hogy anatómiai ismeretek nélkül, csak így első blikkre ránéz a rákos betegre és belevágná a szikét, hogy itt kell vágni, mert ez a beteg szövet. Érdemes lenne nem fordítva ülni a lovon...
Talán te mondtad egyszer, hogy a 8000 toponímia nem lehet véletlen, hiszen kb. 3000 az önkormányzatok száma Magyarországon. Akkor nem akartam reagálni, de a helyzet az, hogy amit sugalmaztál az nem releváns összevetésen alapszik. Mert ha egy nagyobb felbontású térképen a föld bármelyik pontját megnézem, akkor sok 100 millió, vagy milliárd toponímiából van 8000 feltételezett hasonlóság. Na, akkor már egyáltalán nem olyan reprezentatív a szám. Hasonló dolog kapcsán mondtam Turturnak, bár ezek szerint nem értette meg, hogy a nagy számok törvénye alapján a román, vagy a héber nyelv is kimutathatna 8000 hasonlóságot az "őshazájukkal"...
Egyetértel ! Amivel én vitába szoktam szállni, az az egy-egy példa nyomán (:mely akár igaz is lehet:) történő általános mínősítése - legtöbbször negatívan - és ex-katedra elutasítása dolgoknak, legínkább úgy, ha illető kompetenciáját, mitöbb józan eszét is egy kalap alatt kétségbe vonják.
De van egy proléma: kivel fogunk mostmár vitázni ?
