" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azok a bizonyos "alföldi hideg telek" országosan hidegek általában. Az alföldi területeken kertészkedők és a domb-/hegyvidéki körzetekben kertészkedők esélyei közti különbséget a domborzat eredményezi. Ez úgy értendő, hogy az itt sokszor tárgyalt és példákkal érzékeltetett, magasabb térszínek éjszakai hőmérsékleteinek köszönhető eltérésekben rejlik a dolog nyitja. Most, amikor túl vagyunk a lágyszárú egynyári növényeket elfagyasztó éjszakákon, sokan úgy gondolnák, hogy az ország teljes területén nem maradt épen semmi. Pedig nem így van.
Éveken keresztül bemutattam, hogy a paprikában, paradicsomban totális pusztítást végző fagyok után milyen épségben tudnak maradni ezek a növények a megfelelő magasságban lévő szinteken. A téli kritikus hőmérsékletek kialakulásakor is ugyanez történik, csak értelemszerűen az őszinél jóval alacsonyabb hőmérsékleti tartományban. Ezért lehet a dombokon diófányi fügéket nevelni, miközben néhány száz méterrel odébb, a völgyben ugyanolyan gyakorisággal károsodnak, mint az Alföldön. Természetesen léteznek regionális különbségek is, de ezek kisebbek, mint a magasság által meghatározott, inverzióból fakadó eltérések.
Az Alföldön sajnos vannak igen hideg telek. Amint írtam,fiatalabb korában hidegebb is volt (1987) . Azon a télen , amikor károsodott, hat héten át nappal sem volt fagypont felett a hőmérséklet, valószínű nagyon mélyen átfagyott a talaj. Talán a környezet talajtakarásával védhető lett volna. Ekkor fagyott ki a 30 éves ciprusom is, amely szintén túlélte a 87-es hideget. 2012-ben - 23 fok volt, semmilyen fagykár nem volt a kákin , cipruson, babéron, magyaltölgyeken., viszont a füge tövig fagyott.
találtam (ismét) egy kis leírást a kákiról, bár már lehet, hogy olvastátok ti is, de azért megosztom.
van recept is:
DATOLYASZILVÁS KENYÉR
KÓKUSZOS-DATOLYASZILVÁS SÜTEMÉNY
DATOLYASZILVA, AZ ISTENEK GYÜMÖLCSE
"A görögök által Zeusz tüzeként (Diospyros) aposztrofált gyümölcs"
"a kínai gyógyászatban is használt kifejezésből a ka (azaz lélek) és ki (azaz energia) született a gyümölcs neve."
"Ázsiában mély vallásos kapcsolat fűzi az embereket a datolyaszilvához. A halottak lelkei számára ezt a gyümölcsöt ajánlották fel a családi oltárokon."
"A datolyaszilva akkor a legfinomabb, amikor már teljesen megpuhult, keményebb állapotában nem is érdemes megkóstolni, mert csak az érés folyamán tűnnek el belőle a csersavak. Az érett példányok viszonylag rövid ideig eltarthatóak, 1-2 napot bírnak csak ki a hűtőszekrényben."
[Attól függ, mennyire érett. Ha nem annyira, akkor 3-5 napig is bírja még, csak nem tudod megfogni, mert kifolyik a kezedből :)
"tej alapú turmixokhoz és a mostanság igen divatos smoothie-khoz is jó alapanyag ez a gyümölcs" - na, csinálhatott volna az árus (laktózmentes) tejjel jó kis turmixot, talán így le is fagyaszthatta volna, ha sok...
a baj, hogy már annyira szottyos lett, hogy nem nagyon lehetett mozgatni ("manipulálni"),
mint gyümölcsöt, darabonként.
az más kérdés, hogy feldolgozhatta volna, de itt is csak a lekvár,
de talán leginkább az ivólé :) jöhetett volna szóba. érdekes, ha a káki megszottyosodik, nincs rohadt íze, mint másnak, bár lehet, hogy van az az állapot, amikor már olyan... még azt nem kóstoltam :) másoknak tapasztalat? :)
ill. el tudom képzelni, hogy egy idő után elkezd erjedni. ugyanígy a naspolya: szottyos állapotban viszonylag sokáig elvan (ez pár napot, esetleg 1 hetet jelent), de más gyümölcsöknél inkább rohadás áll be (alma). lehet, hogy köze van a csersavnak ehhez, bár az édes datolyaszilva már nem fanyar, nem csersavas.
erjedés: nem vittük végig a valaki által felvetett témát, hogy pl. milyen pálinka van a kákiból?
Az én porzós fajtámat 1980 körül a Balaton északi partján vettem,de nem emlékszem pontosan hol. Lehet, hogy ennek a fának a leszármazottja? 1987-ben -27 fokot élt túl a kertben kiültetve. Akkor mellette szőlő is fagyott ki.
2002-ben -25 fok volt, ekkor tövig fagyott. Kihajtott, de a következő tél -20 fokja elvitte. A mostani tudásommal biztosan megmenthető lett volna. Viszont az akkor meglevő magoncaimból néhány nem károsodott, azóta teremnek is. A 2012-es télen -23 fokban semmi fagykár nem volt.
Az idén nagyon sok porzós virág volt rajta. Május 27-én a fa alatt lehullott porzós virágok, a fürtökben levő porzós virágok láthatók. A harmadik képen egy érdekesség. A termős virág szárán fejlődött porzós.
Valóban volt olyan év, hogy alig volt porzós virág.
Én is imádni fogom ha elkezd a 2 fa teremni, de már előre azon agyalok, miként tartósítsam hogy ne kelljen kidobni a többletet. Sok aszalás, kevés lekvár, majd megoldom. Sajnos fiam nem szereti, más családtag meg nincsen akinek kedveskedhetnék vele.
Az árus nem értem miért nem dolgozta fel. Igaz, kidobni mindennél egyszerűbb. De hogy inkább kidobja mint hogy olcsóbban adja, nem értem. Én még a törzsvásárlóimnak el is ajándékozgattam volna, had ismerjék meg ezt a csodás gyümölcsöt minél többen.
(részben off, remélem -nem- törli a szigorú felügyelő, mint szegény gombás hozzászólást)
szóval 400 Ft/kg volt. Fajta: kinézetre Nire de caromb, lehet, az is hogy pont az,
nem annyira értek hozzá. törökországból hozták.
a vevők nem igazán vágták, hogy akkor ez jó ár, vagy sem.
kiváncsi voltam. 8 db-ért fizettem 165 Ft-ot. kb. 80 Ft/db-os méretű fügék voltak.
az 640 Ft lett volna... megvettem megkóstoltam, jó volt, bár válogatni kellett, de még lehetett, mert nem nagyon nyúltak a rekeszhez a tanácstalan vevők.
visszamentem még venni. propagáltam a mellettem levőknek.
nénike: áááá, én potom 40 Ft/db áon szoktam ilyet venni. mondom neki: ez 20 Ft/db-ra jön ki!
na, akkor lecsapott, és bepakolt kb. 15 db-ot. még ketten rámozdultak, nem lehetett megmozdulni, mindenki turkálóba ment át, de azért kulturáltan szerencsére.
harmadszor is vettem, mert eszembe jutott, hogy megajándékozom kedvenc bioboltom.
7 szem 215 Ft-ba került fél óra múlva! (az egységár és füge átlagméret ugyanaz volt!)
hááát a kereskedőnek is meg kell élnie valamiből...
szottyos káki: ok, lehet azért nem akciózta le, mert akkor hozzászoknak a vevők a 100 Ft/db árhoz.
pedig szerintem a reális ár max. 100-150 Ft lenne. Lidl-ben a visszaemelték az árát 150 Ft-ra (tegnap még 99 Ft/db volt? -rádió is bemondta valamikor), a felső tálcák hiányosak voltak, de kb. max. 10%-a fogyott el a kitett menyiségnek. (az alsó tálcán már találtam elég érettet, kicsi kemény, kicsit puha állagút, csak egyet vettem, mert már érik az almák közt a saját... :)
200 ft-os káki: szóval persze fizetni kell(ene) a termelőnek a fair árat (bár a szuper-hiperek nem hiszem, hogy 50 Ft/db-nál többet nem adnak nekik), a szállítást, áfát, kisker árrést, szép bolt rezsijét...
Ahogy néztem, egyik se felel meg igazán a cserszegtomaji szovjet fajtának. Minden esetre, egyre több hibrid jelenik meg, remélhetőleg a jövőben is nálunk, kibővítve a káki termesztési lehetőségeit hazánkban.
A János amit felrakott ide képeket Rosseyankárol, azok a képek Szlovákiáka voltak csinálva egy ismerosomnel 2013 ban es bisztosan tudom hogy akkor még nem volt neki Porzós fája. Ennek ellenére nagyon sok gyumolcs volt neki rajta . Szerinted kel hozzá porzó?
Még 2014-ben leveleztem Bene Lászlóval Rosseyanka ügyben. Nyugodjon békében.
Ő mondta,ill. írta,hogy kettő kell belőle,mert egyedül csak 30%-ot terem.A másik egy porzós virágú fa,amelynek segítségével 100%-os a termés.Én kérdeztem,hogy a porzós fán,van-e termés? Ő azt mondta,hogy nincs.
Azt is kérdeztem,hogy a Rosseyanka és a Russian beauty ugyanaz ,vagy más fajta-e. Azt mondta,hogy két különböző fajta. Az egyik csomagküldő meg azt írja,hogy egy és ugyanaz.Na,most légy okos! Ember legyen a talpán,aki eligazodik.
az erősen narancssárga példányok már nem sokáig tárolhatók tapasztalatom szerint. ha sokáig el akarjuk tartani őket, hűvös, almamentes :) hely kell nekik.
30-án készült kép. 2002-ben magoncként már létezett., azóta sem láttam rajta károsodást.Lassú, kompakt növekedésű.
