" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
"lenne rá telepítési támogatás": igen, akkor biztosan észbe kapnának... a támogatás spekulánsok is... jelenleg "természetesen" nincs, míg pl. a japán körtére van támogatás, ki érti, hogy alakult ez ki? egy korábbi hozzászólásomban ezt elemeztem.
Az oktatás,orvoslás,jogászkodás is ilyen tekintélyelvű,merev ,kőbe vésett a módszer(rendszer)váltások ellenére.
Nem a hallgató hibája ,hogy elhiszi amit oktatnak neki.Akik kételkednek azok ki lesznek szelektálva.Ez az oktatási rendszer hibája.
De ez direkt ilyen.
A kutatások meg mindig valaki által finanszírozottak és a finanszírozó érdekeit szolgáló végeredménnyel zárulnak...
Más lenne a helyzet,ha például valaki nagyobb összeget fektetne a kivi és kákitermesztés kutatásába,
kiderülne,hogy lehet őket termeszteni,ezt publikálnák,néhány szakértőt megszólaltatnának.Széles körben elterjedne
rögtön mindenki akarná termeszteni,lenne rá telepítési támogatás stb.nem lenne lehetetlen többé...És mondjuk lehetne egy kizárólagos forgalmazótól venni az engedélyezett csemetéket,...Szerintem...Az,hogy itt van egy kisérletező,úttörő csapat ez kuriózum.De azért azt is megjegyzem ki kellene találni ,hogy hogyan lehetne megkülönböztetni közérthetően a síkvidéki meg a dombi termőhelyek közötti óriási különbséget.Talán térképpel.Nemtudom.Talán nem off.
"szóval ismét a hozzá nem értés eladói oldalról, a gyümölcs érési életszakaszának nem ismerete..."
Nem minden fronton ezt látjuk?
A magyar gyümölcstermesztési szakma tudományos (egyetemi) szinteken még mindig ott tart, hogy a kivi nálunk termeszthetetlen!
A tankertjeikben, parkjaikban 60 éve sértetlenül túlélő és termő kákikból nem jutottak el ahhoz a következtetéshez, hogy ez is egy termeszthető gyümölcsfaj. Azóta hány száz (vagy ezer) oktató és hány ezer (vagy tízezer) hallgató fordult meg ott, ráadásul olyanok, akiknek ez a szakmájuk! Mégis minden maradt a régiben: a környéken néhány hobbikertész, jobb esetben kertészet szaporítgatott belőlük néhány fát. Ennyire kevés a kreatív magatartású, gondolkodású ember? Létezik?
A gránátalma a szerelem, a termékenység és a bőség ősi jelképe és mindemellett kiváló antioxidáns.
A gránátalma polifenolokat, C-vitamint, flavonoidokat, gyümölcscukrot tartalmaz. A gránátalma kiváló antioxidáns hatású. Tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a gránátalma fogyasztása az LDL (káros koleszterin) szintjét csökkentheti a vérben. Tumoros megbetegedések gyógyításában való hatásossága még nem bizonyított, de egyes feltételezések szerint flavonoidjainak köszönhetően csökkenti a daganatok környékén lévő érképződést (angiogenezist). A gránátalma hatékonynak bizonyul az atherosclerosis kezelésében is. Kivonatának fogyasztása csökkenti a szisztolés vérnyomást a magas vérnyomású betegeknél. A gránátalmafa kérget régen bélféregűzésre használták, mivel alkaloid tartalma révén a galandférgek izomzatát képes bénítani.
Akko és Wonderful gránátalma összehasonlítása (íz alapján):
Wonderful:
- héja gyönyörű bordó-mélybordó, közepes/nagy/igen nagy méretű gyümölcs
- magok sötétbordók, könnyen fröccsentek (igaz érett volt) és így erősen "fogtak".
- a magokat viszonylag nehezebben lehet bontani
- íze karakteres, zamatos savas-édes
dm: Rendkívül látványos termésű, Kaliforniai eredetű fajta: a gyümölcsök tömege a másfél kilót is elérheti (a képen látható termés 1200 grammos!!!), színük kívül-belül intenzív sötétpiros! Kiváló ízű, bőlevű, friss fogyasztásra és lének is kitűnő! Bokra erős növekedésű, bőtermő, ellenálló!
A pangó vizet nem kedveli. Kb -15 fokig bírja a hideget, ha ennél hidegebb van,
akkor tövig visszafagy és onnan hajt újra.
Akko:
- héja világosabb
- magok rózsaszín-bordók (van ilyen szín? :), bár a mai érett, inkább bordós volt
- magok könnyen fejthetők
- íze nagyon édes, de mégse "márc", mert van egyfajta zamata, kesernyés utóíze, amit nagyon szeretek. lásd: gesztenyeméz kesernyés utóízzel szintén elképesztő!
növény fagyállósága más
dm:) : Izraeli eredetű, rózsaszínre érő külsejű, kiváló tulajdonságokkal rendelkező fajta, mely Európában igen ritka (egy profi olasz faiskolában bukkantunk rá). Hazánkban még teljesen ismeretlen, de a termesztésre nagyon ajánlott, hiszen érett gyümölcse nagyon kellemes, édes ízű, magjai pedig lágyak, friss fogyasztáskor nem zavaróak. Érési ideje szerint a korai fajták közé tartozik, így kedvezőtlenebb években is jól beérik, mindemellett a gyümölcs létartalma is kiemelkedően magas! A gránátalma gyümölcse kilónként átlagosan kb. 3-3,2 deciliter levet ad, ezzel szemben az Acco fajta 1 kg terméséből 4 deciliter kiváló minőségű, édes lé préselhető! Kutatási eredmények szerint az Acco gránátalma 5-6 éves, fiatal bokrai tövenként kb. 5 liter prémium minőségű, értékes gyümölcslevet képesek adni!
tavaly a Lidl-ben vettem egy világospiros-fakós gránátalmát,
de gondoltam próba szerencse, nem sok reményt fűztem hozzá.
otthon szétbontva víztiszta ("fehár"), ill. rózsaszín magok fogadtak.
na, ennyit erről, átverődtem - gondoltam.
azért kóstolatlanul nem megy a kukába!
hatalmas meglepetés!!!
a magok finom édesek voltak! azóta keresek hasonlót, ill. a fajta nevét.
tavaly ütettünk AKKO gránátalmát. a leírás(ok) alapján az a fajta, amit előbb leírtam.
MA pedig: a dobozon nem volt behúzva a fajta. Ezek voltak felsorolva:
- Herskovitz (még nem hallottam)
- Wonderful
- valami :)
- Akko
- Red
izgalomba jöttem, hogy itt az Akko, végre megkóstolhatom, mit ültettem, de a trógerek nem húzták be a fajtát. na de tovább dobozoltam, valaki bolti dolgozónak is nézhetett :)
Dilettentizmus! az egyiken nincs behúzva, a másikon pedig...
le van ragasztva! na de ügyesen lefejtve a (persze) nem átlátszó címkét, ott volt alatta behúzva:
Akko.
Egy találat nem találat! a másik leragasztottat is felfejtettem egy ügyes tecnikával (szakaszosan kell húzni, teljes szélességben, két kézzel, akkor nem tépődik fel, és marad részben ott)
Rég nem voltam . Mostanában még a fórum olvasására is csak ritkán kerül sor, hozzászólni pedig még több idő, főleg ilyen alig gépező egyénnek,mint én. Régebben ígértem hogy majd a fejleményekről beszámolok,hát most megtenném.
Egy kivivel való újabb tapasztalatomat szeretném megosztani a fórumtársakkal ha nem veszitek dicsekedésnek,vagy tolakodásnak.
2010 jan.2.án magról kelt és 2011 tavaszán már kiültetett kivi palántáim közül ez évben már jó néhány virágzott köztük egy termő is,amin 12 gyümölcs meg is maradt. Közepes méretü lett ami ebben a száraz nyári időben jónak mondható. Ugyan akkor 2011 10. hónapjában vett kivitövek közül 1 porzó már 2014. ben virágot hozott idén 4 porzós és 4 termős, amelyeken összesen 15db.lett.
A körülmények azonosak voltak, mert mind itthon a kertben lett elültetve.
Locsolás szórófejes heti rendszerességgel fél napos hosszúságban volt.
Tavaly a többéves Hayward töveim pusztultak el kéregrepedés miatt. Szeretném ezt idén megelőzni. Olvastam, hogy érdemes a tövét körbetekerni. Tudnátok segíteni abban, hogy milyen anyag jó erre a célra?
A kákinak sajátos érésfiziológiája van. Érdekes módon ebben a vonatkozásban rokonságot mutat a kivivel. Nem vizsgáltam egyéb utóérő típusú (naspolya, téli körte, téli alma) gyümölcsfajok viselkedését, de az a gyanúm, hogy azok is hasonlóan működnek. Ennek a lényege pedig abban áll, hogy minél korábban köszönt be a hűvösebb, nagyobb éjszaka-nappali hőingásokkal jellemzett időjárás, a gyümölcsök annál hamarabb kezdenek szüretelhetővé érni. A hosszan tartó nyárias, napos, magas hőmérsékletű ősz hosszan éretlenül (vegetációban) tartja ezeket a terméseket. "Fordítva" működnek. Ennek megfelelően az őszi időszakban árnyékosabbá váló hely, feltételezhetően, nem lassítja, hanem inkább gyorsítja az érést.
Nem sajnáltad? Úgyis tudod hogy az lesz, hogy amint a mínusz fok bejut a héj alá tönkreteszi a rostszerkezetét és vége. Ez lehet az idén 2 hét múlva, de jövőre akár ilyenkor is.
Bár most felmelegedés jön, én a helyedben levenném a gyümölcsöket mikor ismét mondják a talaj menti fagyokat. Ugye azok igazából nem a talaj mentén, hanem talaj fölött 2 m-en értendők.
Örülök hogy neked már termett. Én is reménykedem, hogy a most vásárolt koronás Jiro-m jövőre bemutatkozik.
Francia oldalakat dobott ki, lehet, hogy francia fajta?
Muskotályos ízű? (=Muscat) Nyammm... Azért most nem ruházok még be, átteleltetik helyettem, és ha még tavasszal is vágyunk rá, akkor lépéseket teszünk...
ma megettük az (almák között szép narancssárgára érett) első kettő db saját kákit. (tipo).
a tipo rostos szerkezetű belülről, míg a (bolti) rojo lisztesebb-tömöttebb állagú. nagyon finom volt, és persze a saját gyümölcs-gyerek mindig édesebb... kettőt elajándékoztam, 4 várja a hétvégi fogyasztást, kettő meg a rothadást a fán ;)
fennhagytam kettőt, bár tudom, hogy nem nyerő döntés, de kísérletnek jó lehet, hogy mi történik velük. mindenki a saját kárán tanul a legjobban :)
Rengeteg mérést és megfigyelést végeztünk minden létező típusú éjszakai lehűlésnél, különböző terepeken, eltérő térszíneken. Egészen különleges tapasztalatokra lehet szert tenni ezekből.
A mostani fagyhelyzetek sajátossága az, hogy analóg szinteken belül is jelentős "foltosságot" mutat. Ez a jelenség olyankor szokott feltűnni, amikor az átlagosnál is határozottabb az egyébként derült éjszaka szélcsendje. Ilyenkor ugyanolyan fekvésben is eléggé markáns különbségek tudnak kialakulni egymáshoz viszonylag közel eső pontok közt is.
Ennek egyik példája olvasható ki ennek a képen látható diófa lombozatának állapotából. Mindenki megfigyelhette, hogy a diófa levelei már egészen csekély fagyhatásra a kiolvadást követően azonnal lehullanak. Ez annál inkább jelentkezik, minél inkább zöld állapotban kapják a fagyot.
Itt egy folyóba torkolló patak közelében lévő diófát látunk szinte hibátlan lombbal. Ez csak úgy lehetséges, hogy "érthetetlen módon" ebben a foltban jóval enyhébb fagy (alig fagypont alatti hőmérséklet) jelentkezett, miközben a környéken sokkal markánsabban fagyott. Az Alföldön gyakori lehet a hasonló jelenség, ami eredményezhet olyat, hogy például télen kritikus térségi hőmérsékletek mellett bizonyos pontokon túlélnek nagyon fagyérzékeny növények is. Az ilyen helyzetekben érvényesül leginkább a városi hősziget-hatás is.
