Nem túl nagy csövek, de azért a fazék is elég nagy volt... :-)
Ez a mosogató, amiben vannak, látszik, hogy jó nagyok, de se nem élénkpirosak, sem nem édesek. Fogalmam sincs, milyen paradicsom lehet ez.
2-3szerencsétlen kis őszibarackfánk 1-2 ága él még, de nagyon betegek, csuda, hogy túlélték, hogy 10 évig magas gazban voltak. De teremnek rendületlenül, és így nincs szivem kivágni őket. Ez pl. teljesen a földön fekszik.
És végül kérdezném: szerintetek ez mi lehet? Áll. szép, hófehér, tölcsére virága lesz, szúrós burokban vannak a magjai.
Az elefántormány nem csípős. A tűzbab kell, hogy teremjen. A piros virágún nagy, lila alapon fekete tarka babok teremnek. Sokkal nagyobb és kicsit más ízű, mint a hagyományos tarkabab, de nem rossz. És éretten több zsizsik is szokott lenni egy szemben. (Nálunk rengeteg a zsizsik.) Fejtett babnak a legjobb. Én sem rakok cukrot a paradicsomlébe. Zellert sem, mert ki nem állhatom, nem is ültetek. A bolti ketchupból is kiérzem az ízét és zavar.
Köszi! Hétvégén ha lesz időm, lehet hogy lepermetezem őket... Most, hogy a vasárnap kivételével minden nap dolgozom, csak egy integetésre futja az esti kertlátogatás alkalmával....:-( Mi lesz itt vasárnapra.....:-( Semmit nem fogok meglelni a gazban...
Marhaszív paradicsommal próbálkoztál? Ízbajnok, ha jól táplálják. :) Én amúgy szeretem az összeset, mind más ízű, a sárgát is, meg a kis sárga körtealakút is. A hiperdrága Phantasiára vagyok kíváncsi, milyen ízű, de még nem érik, mert helyrevetett.
Készíts az ubiból savanyúságot és küldd el nekem postán, garantáltan elfogy! :D Viccet félretéve, én tavaly naponta 10 kilót szedtem le (volt, hogy többet) a jégesőig, és hát mind elfogyott, kovászolni csak úgy 30 kiló jutott, a többi nyersen... :D Imádom az uborkát. Azért nem is teszek korai karalábét, mert egyszerre volnának - már ha rendesen kijön az ubi -, és a karalábé nem fogyna el.
Lehetséges, mert nagyon elszaporodtak. Az idén elég sok granulátumot tettem ki, s talán mostanra már megcsappant a számuk. Legalábbis az utolsó szórásnál már nem volt "áldozat". A tejes vízzel én is megpróbálkozom.
Nálunk a csigák szokták lerágni a csíranövényeket. Előfordult, hogy egész zacskó (kb. 70 szem) magból 3 növény maradt. Idén szerencsém volt, nem rágták le, így még sűrűbb is a kelleténél.
Ma leszedtük az első 8 cső kukoricát és megfőztük(mire föl ez a többes szám, a fiam csak nézte...) Szóval nagyon finom volt, persze gyengék is még nagyon. Nincs bent a zacskó,milyen fajta volt, de majd megnézem.
És abból a bizonyos "nem ökörszív", de nagyonnagy (44 dekás volt a legnagyobb) paradicsomból is leszedtem 5 és fél kilót és kifőztem. 4 nagy üveggel lett. De szerintem nem igazán finomak. Anyóssal konzultáltam, azt mondja, tényleg nem kell cukor az eltevős ivólébe, anyum is ezt mondta. Ti sem szoktatok beletenni? Tudom, zeller jó lenne, de nekem azt nem lehet, pedig biztos sokkal finomabb lenne vele.
Az a gynúm, a koktélparadicsomok elkényeztetnek: egyik másik fajta még csak meg sem közelíti azokat ízében. Távolról sem. Ma újabb karózás folyt, magasabbakra kellett cserélnem pl. a kb. diónagyságú, sárga paradicsomoknál, de azokból a végén 2 v.3 tövet egy az egyben kihúztam, már olyan pipa voltam. És nagyon sok paradicsomom is kukacos. Jövőre sokkal jobban kell figyelnem, gondolom majd virágzás idején permeteznem, persze tizedennyi lesz,mint idén, így figyelni is könnyebb lesz. Szóval ez a sárga is ízetlenke, azok az óriások is igencsak.... a Lugas az még elmegy, meg lesz kint valami igazán keményhúsúnak tűnő, kicsit ovális fajta is, talán ő a zömök, mert szimpi kis bokrokon nő. Hátha az még jóízű lesz.
A paprikáim viszont nem akarnak csípősek lenni, a csípős fajták sem. Az miért lehet? (pl. Rekord, meg talán az elefántormánynak is csípősnek kellene lenni)
Padlizsánügyben továbbra is irígykedem. Viszont megint leszedtem egy kazal zöldbabot meg egy nagymarék méteres babot. Ki fogja ezt megenni??!
Cukkinik alá már csak félve pislogok be, jól lecsupáltam őket múlt héten ígymost csak egész zsengék vannak még, nem muszáj még szedni belőlük.
Jajj, és hát az uborka: ez valami iszonyat, ahogy nőnek ésmindig mire odajutok, mert megint csupahatalmas, magos uborkával van tele minden.
Tudom, volt már róla szó, de segítenétek, mit csináljak velük, hogy tehetném biztonságosan el legalább egy részüket? Ma egy nagy diszperzites vödörrel borítottam a komposztra, és hát sajnálom...(vegyes darabos savanyútmár raktam el valamennyit, de náunk nem fogy olyan sok, tulképp semmiből)
Ma feltéptük az utsó borsókat is, nem termettek már.
És már annyiszor akartam kérdezni: a tűzbab tényleg csak dísznek jó? Szépen virágzik, de babot seholsem látok. Anyu szerint az csak kerítésdíszítésre jó...(na nem mintha babhiányom lenne) És már mutatkozik az óriásmájbab is valami Zalán vagy mi a csuda, én tavasz óta nem néztem a zacskóját.
Sziasztok! Egész nap esik az eső! Az uborka az idén nekem sem sikerült. Háromszor vetettem, s csak néhány gyenge tő van. Eddig minden évben erős, szép tövek voltak. Nem tudom, mi lehet a baj, pedig jó trágyás földben vannak.
Irigyellek az uborka miatt, én hiába határoztam el, hogy idén korán lesz, több szabad vetésem is meddő maradt. Aztán az utolsó napokban cserepekbe vetettem, és kijött a fele... az talán lesz valamennyi majd nyár végén.
Hogy van az, hogy az újonnan vett magok ilyen hiányosan jönnek ki a sima homokban is? :S
Igen, köszi a kiegészítést, Angliában bányalónak is használták. Mondom, hogy a testsúlyához képest a legerősebb lófajta :) Azon kívül a fő típusban szinte eredeti formájában maradt ránk az északi vidékek emberi nemesítést nélkülöző, szilaj vadlova, amit a zord időjárás és igen gyér, zuzmós legelő formált olyanná, amilyen: szívós, kis igényű és rendkívül erős. És nem utolsósorban aranyos is :D
A lopótököt palántáztad vagy helybe vetetted? Eléggé irigylem a Tiedet, az enyémen tegnapelőtt este nyílt ki az első termős virág, gondosan be is poroztam, de nem látom, hogy megindult volna. Nem akarom megenni, gömbölyű töknek kaptam kicsi kúppal a tetején. Dísznek szánom a többi mellé. Holnap leszedem az első padlizsánt, hatalmasra nőtt. Soha nem volt még ennyi uborkánk. Az üvegházban követhetetlen mennyiségben nőnek az óriási kígyó és Bernadett uborkák. Életemben először a szabadba ültetett uborkák is gyönyörűek, harsogó zöldek, buják és sok uborka van rajtuk. Szedtem egy nagy uborkás üvegnyit kovászolni és van még egy elég nagy fazék tele apróbbakkal. Abból holnap csemege uborkát csinálok. Ezek Zita F1 és Joker F1 uborkák, a Perez nekem nem vált be. Évekig az volt, kevés volt rajta. Ha aprón szedtem volna, még egy 3 decis üveg savanyúság sem jött volna ki belőle. Megnőve kiadósabb volt ugyan, de nem túl jó.
A shetland póni azért nem olyan rossz választás. Úgy tudom, az eredetileg bányaló, így elég erős és szívós kis állat lehet. És nem kell neki nagy istálló.
Örülök neki, hogy kedvedet lelted a fotók nézegetésében. Én is szivesen nézegetm mások kertjét, növényeit és állatait. Érdekel, hogy ki mivel foglalkozik szivesen, nem szivesen vagy muszályból. Ezek mind realitás, amiben valamennyien élünk.
Természetes, hogy másak a növények, még akkor is ha egy időben ültetünk ugyanazon fajtát. Hisz más a völd és az időjárásban is van több kevesebb eltérés, ami a növények fejlődését befolyásolja.
Az én kukoricám aranymazsola. Nem nő magasra és a csövek sem lesznek nagyok.
Az idén sajnos a mi paradicsomjaink alsó levelei is b arnák. Egy részüket letépkedtem. Ez sajnos nem mindig szerencsés, mert nincs ami, ha gyatrán is, a nagy hőségben védje a termést az égési foltok.
Ma leszedtem az első lopótököt és kiszedtem egy édesköményt mielőtt felvirágzana. A lopótök fiatalon olyan mint a padlizsán. Kirántom vacsorára :)
Lényegében minden szépen fejlődik a borús, esős idő ellenére.
Persze, azért is szürkével írom ezt, mert offtopik, más fórumokon így szokás offolni, csak itt trükközni kell betűszínnel, ott meg van rá gomb és kész. :D A kódja a {color:707070}ideaszöveg{/color}, csak kapcsos zárójel helyett szögletes.
Nem egyedül csinálom, édesanyámmal fejünk, ő gazol, csak az ízületei már nem bírnak semmilyen keményebb melót, a sajtozást pedig elunta. Kistestvéreim (10 és 13 évesek) legeltetnek az idő nagy részében, és kaszáláskor a 13 éves kisöcsém gyűjti a szénát. Trágyázni is szokott segíteni talicskázni a kisebb talicskával. Én pedig minden olyat végzek, amihez nagyobb erő vagy bárminemű szakértelem kell, mert egyedül én vagyok erős és én értek a dolgokhoz itt. :) (A 20 éves húgommal és 18 éves öcsémmel nem lehet csak számolni, mert jól el lett szúrva a nevelésük, sajnos úgy tűnik, visszafordíthatatlanul.) Nem kívánom, hogy ezt a csomó adatot bárki is megjegyezze, csak most így elolvasva lássátok, hogy azért van segítségem. Csak míg nekem meg kistesóimnak itt lehetne hagyni a gazdaságot egy-két napra, nem dőlne össze a ház, addig én egyedül délutánra is nehezen szakadok el, és ez az, ami aggaszt...
Na mindegy, sztoikusan szemlélem a dolgokat, úgyhogy az az aggódás inkább csak elméleti. :)
Azért a shetland pónira esett a választásom, mert bizony még a huculnál is igénytelenebb, és minden lóféle közül a testtömegéhez és így a fogyasztásához is viszonyítva a legerősebb. (Tehát a leggazdaságosabb.) Bizony, a hidegvérűeknél is erősebb, magához képest, és ráadásul valószínűleg a legrégebbi fennmaradt lófajta. A magyarok sem mindig régi magyar fajtákat tartottak, lásd lipicai, ami egy spanyol ló, és a kisbéri, mezőhegyesi félvér, nóniusz stb., ezek is mind nagyobbrészt angol telivérek, kisebbrészt a magyar parlagi lóállományra alapoztak. Nagyon sajnálom, hogy a régi kis székely ló mára kihaltnak tekinthető, mert annak az igénytelensége a shetlandiéval vetekedett, most biztosan inkább olyan után néznék. De a két kisgyerek mellé már csak az élmény miatt sem lenne gond a pónival, és akár ők maguk is elláthatják.
Most rátérek a kertre. :) Úgy tűnik, a tavaszi ítéletidőt leszámítva (itt csak esett, és kimosott minden tápanyagot a homokból, ennyi volt a kártétel) egész jól alakul ez az év, nemde? Esküszöm, két kezemen meg tudnám számolni, hányszor locsoltam eddig. A kukorica gyönyörű, egy hete már paradicsomot meg paprikát eszünk. Csak a gyümölcsös ne lenne olyan ramaty: a sok eső miatt két permetezésem is lemosódott, és a tafrina elvitte az őszik lombját. :|
És esküszöm, kérdezni is kaartam valamit, de elfelejtettem... Majd eszembe jut :D
Nem igazán vagyok indulatos csak értetlenül szemlélem a dolgokat. Egy emberre nem lehet egy olyan gazdaságot építeni ahol állatok is élnek. Ez az én magánvéleményem.
A lóról meg az hogy a póni számomra nem igazán ló. Akkor inkább egy szamár vagy egy hucul. De ez ízlés dolga. Csak azért írtam mert említetted a magyarságot...
És szerintem az sem véletlen hogy minden háznál VOLT valami igás állat. Több helyről tűnt el a ló, mint a disznó, tehén, csirke stb.
De csináld ahogy érzed. Itt nagyobbrészt úgy is a kertészeti tudásod és tapasztalatod ami számít. És ami ide illik.
Mintha kis indulatot éreznék ki szavaidból, holott én mindent indulat nélkül mondtam, száraz tényekként, puszta véleményként :) Azt hiszem, most megint kell egy hosszabb hsz-t írnom...
Manapság senki nem tárol két évre. Nem gazdaságos. Ennyi. Az már egy másik dolog, hogy a szénások trehányak, és alig lehet normális minőségű szénát kapni az országban, és ezért néha tetemes mennyiség odavész, még ha meg is veszem a következő nyári adagot. Ahogy idén is történt, de már ezt is leírtam, megint ismételnem kell magam.
(Opcionálisan átugorható rész, magánvélemény: nevetséges, mit művelnek a földekkel, aztán meg megy a sírás, hogy így eső, úgy rossz idő, rossz a termés, drága a takarmány. Mert elbénázzák! Bőven lett volna idén is jó idő kaszálni, és bizony volna megoldás akár az esős idő közepén is kaszálni, ha fejlettebb technológiát (szénaszárító alagút) alkalmaznának. De nem, magyar traktoros két nappal a várható eső előtt kaszál, sebtiben, félszárazon lebáláz, aztán mivel tudja, hogy a piac nagy, még mielőtt belülről megpenészedne, eladja valahová. Szóval nem a két éves takarmányraktározást kellene megoldani, hanem a jobb minőségű szálastakarmányt, a nagyobb hozzáértéssel végzett kaszálást-bálázást. Nem tudom, az Alföldön mi a helyzet, itt siralmas. És akkor, ha mégsem rohad be, mit csinálnék a maradék egy évi adaggal, következő évben télen nem volna elegendő tápértéke és lesoványodnának, bármennyit is zabálnak belőle. Tapasztaltam, mikor még csak pár egyed volt, és bizony túl sok kaját vettünk. A lüke kecskéket kényeztetni kell a friss szénával, meg punnyasztani a semmittevéssel :) )
A póniról. Egy shetland póni naponta 2-3 kg szálastakarmányt eszik meg. (Tehát egy bála tíz napig elegendő neki, egy évben átlag száz legeltetésmentes nappal számolva is csak tíz bála, ami drága szénával 4500 pénz, olcsóval még 2000, ennyiből hány traktort tart fenn az ember, egész éves használattal? :) Ja, bocsánat, plusz a féreghajtó oltás. De ennyi szénát még én magam is megkaszálok neki.) Szemestakarmányt nem eszik, legalábbis nem szükséges, mert nem szabad elkényeztetni, kárára válhat. Egy kecske ennek a többszörösét fogyasztja és még szemeset is kell neki adni. :D Ergo ennyi kecske mellett plusz-mínusz egy-két póni meg sem látszik a fogyasztásban, de legalább volna vontatóerő. (Ha velem bármi történne, nem a póni volna a legnagyobb gond, sőt. Hiszen pónit akár munka mellett is tarthatnak, azt nem kell megfejni...) Természetesen nem törzskönyvezett, százötvenezres állatot szereznék be, ha beszereznék, Jó nekem valami kiszanált csúnyácska is. Úgy a póni és a hómméd kordé árán igencsak bajosan vennék még egy átlagos rotakapát is utánfutóval... De ez még úgyis a jövő zenéje. Mindenesetre traktor és efféle nem opció, az erdőben, a fák közt, vagy akár az erdei ösvényeken csak egy állat fér el, és csak egy állat lábai léphetnek, ha fagyűjtésre kerül a sor. Mert persze mióta fával fűtünk és főzünk, sokat kell összeszedni, és nyáron is egész sok elfogy. Autóval drága mulatság és macerás, meg vezetni sem tudok és nem is fogok, pónival meg ingyen volna, ha a tartást nem számoljuk. Tavasztól késő őszig pedig az is ingyen elvolna, és még a legnagyobb hóvihart is bírja. Régen sem viccből volt szinte minden háznál valami lóféle, legalább szamár vagy kisló, főleg, hogy magyarok vagyunk. Benzinnel működő gépet pedig amúgy sem szívesen használnék. Szóval ajánlom másnak is a shetland pónit, kedves, aranyos állat, ami fillérekből tartható. :)
(Az akácoszlopért meg nem bírságolnak meg, mert a kis erdőnek vagy 200 tulaja van, és senki nem törődik vele. Lényegében a tulajok a szabálysértők, mikor elhanyagolják. Ha anyagi kárt okoznék vele, természetesen nem hoznék be oszlopot, de így csak a kidőlt, korhadó, nem odavaló fák számát mérséklem.)
Szerintem leht sőt érdemes 2 évre előre tartalékolni. Kérdezd csak meg a kecskét melyik a jobb az alacsony beltartalmi értékű széna vagy az üres bendő? Legfeljebb több abrak kell mellé. Vagy elapasztasz. A kecske nem hal éhen akár milyen is az a széna.
Másrészről mi a f.-nak neked még póni is, mikor a kecskék etetése is majdnem meghaladja az erődet. A póni árán tudsz venni egy kisseb traktort vagy egy erősebb rotakapát pótkocsival. És az csak akkor kér enni ha dolgozik. Mi lesz az állatokkal ha egyszer lesántulsz vagy pl. munkahelyed lesz ahol napi 8-10-12 órát eltöltesz? Vagy a pár akáckaró miatt kapott pénzbüntetést le kell ülnöd?
Na mindegy. Nem akarok vitatkozni de... Sok sikert és kitartást az állatokhoz. Én is imádom őket van is a ház körül. Olvashatod is a hozzájuk kapcsolódó dolgaimat ha érdekel, ha megnézed mely topikokat látogatom. ;)
Sziasztok! Van valkinek tapasztalata a zöldtrágyázássa kapcsolatban? Ahogy a neten nézelődtem az alapján a következőt terveltem ki. Mézontófűvel vagy olajretekkel vetném be augusztus végén a most feltört gazos területet.November elején beleforgatni a földbe , tavasszal csak átrotálni, és már vethetők a tavaszi magok. Szerintetek így jó lenne?
Már kétszer is leírtam, hogy ólban nincs hiány, sőt, még a kifutójukat is lefedtem, hogy ahol a mélyalom van, mindig száraz lehessen. Első években, míg kevesen voltak, nem volt tető a karám fölött (ahogyan másutt sem gyakran van, még engedéllyel rendelkező telepeken sem -, de nem tetszett, hogy az eső mindig föláztatja a trágyát. No meg, hogy kicsit on is legyek, a fedett helyen lévő mélyalom a legjobb trágyakezelési módszer, úgy lesz benne a legtöbb tápanyag, de ha mindig kimosná az eső, a növények rostot kapnának kevés tápanyaggal. :)
Hanem a mezőre, ahol legeltetünk, nem a mienk, nem tehetek ólat, sem féltetőt (főleg, hogy széltében-hosszában vagy két-két kilométeren keresztül vannak legelőhelyek, melyeket pár hetente változtatunk. De már úgyis annyira hozzászoktak az esőhöz, hogy kimennének a tető alól, és inkább ennének. Ezek strapabíró alpesi fajták, ez az éghajlat még könnyű is nekik, nem véletlenül választottuk őket.
kics ee: "ez a hosszú írásod arról szól, mit, hogy nem lehet..." - Nos, valóban, éppen azt magyaráztam, miért van sok esetben megkötve a kezem, még ha magamnak kötöttem is meg. :) Az egész onnan indult ki, hogy én csak megemlítettem, hogy kicsit később lesz a fejés az eső miatt, mert úgy zuhog, hogy nem tudnának kimenni legelni. Aztán végül is két órával később mentek ki, mint szokásos (egy nap 8-10 órát legelnek). És rögtön elkezdett áradni a javaslatdömping - és köszönöm a jószándékot és az ötleteket, nagyon hálás vagyok -, hogyan készítsek tetőt magam fölé. :) Csak sajnos félreértések is lettek, és talán úgy hatott, hogy a kecskék ólja és kifutója fölött nincs tető.
atandi: Egyetértek, mindennek utánanéztem, és tudom a körülményeket. Nem háznál a helye az őznek, de neki nem volt választása, és nekünk sem volt. Egy őzet ha összeszednek, onnantól a természetben elpusztulna, mert az anyja nem fogadná vissza. Hozzánk már úgy került, hogy megmentsük, mert nekünk van kecsketejünk, mással pedig jó eséllyel elpusztult volna. A vadasparkok és állatkertek már nem fogadnak be gyakran őzeket, mert rengeteg az olyan, aki meggondolatlanul hazahozza a pár hetes gidát, és most tömve vannak. A vadaspark gondozója szerint elvadítani már lehetetlen, a természetbe visszaengedett giga sorsa törvényszerűen a lelövetés, mert egyszerűen odasétál a vadászhoz. A gidátlan őzsuta pedig nem veszélyes, ellenben a gidás annál inkább, főleg, ha már nem fél az emberektől, így vadon engedni, nem csak rá, de sokkal inkább az emberekre nézve is veszélyes, így nem is ajánlatos. (Láttál már "karatéző" őzet? :D Elég brutál... Ha kisgyereknek menne neki...) Amúgy kislány a drága. Kinyírni meg nem fogjuk...
A parlag karbantartása a gyümölcs között valóban juhokkal a legkönnyebben megoldható, ha már állatról van szó, de azért az is föl-fölcsíp a fára, meg le-lehántja a kérgét, csak nem oly mértékben, mint a kecske. És igen, a legtöbb birka alkalmas a tavasztól őszig tartó ridegtartásra. Mondjuk a gyapjú miatt erős faggyúszaguk is van, míg egy kecskén legföljebb akkor érzel erős szagot, ha ivarérett parlagi bak. A kecsketartásos könyv ír egy módszert, hogyan lehet megóvni a kecskéktől a gyümölcsfák törzsét: ki kell kötni a fejét a lábához, úgy nem tudja fölemelni egy-két arasznyinál magasabbra, és nem tud felugrani két lábra sem. De gyanítom, hogy amit alkalmaztak a 90-es években, mára elavult, és nekem pl. nem lenne szívem hozzá. Szóval én inkább kaszálnék továbbra is, vagy gyomirtóznék a törzsek vonalában pár méter szélesen, a köztest meg már könnyebb kaszálni is. Az állattal túl sok galiba lehet ahhoz - pl. állatorvosi költségek és egészségügyi problémák -, hogy csak fűnyírásra tartsák.
Egyébként a mi tejtermékeinket eddig bárki kóstolta, halálosan meg volt lepődve, mert erős kecskeízre számítottak. A bolti termékek rossz tapasztalatokkal látnak el mindenkit, én azonban néhány év alatt rájöttem, mit kell enniük, hova kell hajtani legelni, mely növényeket kell kiirtani az erdőből (pl. bodza, eperfa, kecskerágó), hogy nyugodt szívvel készíthessem a sajtot és joghurtot, nem lesz kecskeízük. Esküszöm, volt már olyan sajtom, aminek trappista íze és állaga volt. :D (Sajnos a jegyzetelés ellenére nem emlékszem én sem, hogyan készült, mit "rontottam el" benne, hogy olyan lett, meg hány fok volt épp akkor. :) )
Van itt valahol egy sajtos topik is, ott eléggé részletezik :D Nem bonyolult, bár majdnem annyi tapasztalat kell hozzá, mint akertészkedésnél. Én még folyton kísérletezem a sajttal. Sajnos a kereskedelembe jutás feltételei milliós tételek (hogy meglegyen az ÁNTSZ engedély, pl. nem lehet kézzel fejni, a fejőgép meg fél millánál kezdődik; meg kell egy konyhától különálló sajtüzem, meg sterilizálható fejőház; kéthetente a tej laborvizsgálata, ilyenek), úgyhogy nincs rá sok esélyünk a közeljövőben.
Őzgidával kapcsolatban: én vadászcsaládban nőttem fel (nekem is van fegyver-meg vadászvizsgám, de a lényeg, hogy apám hivatásos vadász volt )és biza amondó vagyok: semmi keresnivalója háznál! Nyilván gida még, és az emberek nagy többsége ha magányos gidát lát, azt hiszi, elhagyta az anyja, pedig frászt.(Csak addig legel a mama és mire kell visszatér a gidájához) És biza sok esetben az ivarérés kezdetével az addig oly' kezes bakocskák úgy de úgy nekimennek a gazdájuknak, mint a huzat. Nem tudom, suta-e vagy bak, de jó lenne mihamarabb visszavadítani a közeli erdőbe. Mihamarabb! Kistesóid is vannak, ne a kertrészeteket áldozd fel, hanem csak addig gondozd, míg valóban nagyon önállótlan és magatehetetlen, aztán el kell vadítani nem csak a saját házadtól, hanem általában az emberektől, mert a másik nagy baj, hogy nem fog félni az emberektől és az első adandó alkalommal levadásszák. Hivatalosan vagy orvvadászok, tök mindegy. Szerintem fontold meg, bármilyen romantikus is őzgidát nevelni.
Amúgy érdekelne, hogy pl. birkákat csak télire kell akolba terelni? Nyáron kint lehetnek éjjel-nappal, ugye? Én erőtetem itthon a birkatémát, hogy kevesebbet kelljen kaszálnunk, de apavalahogy nem mer belevágni. Kecskétől félnék, az összes gyümölcsfánknak annyi lenne. Meg én pl. nem szeretem a kecsketejet, de sztem a sajtját sem, túl erős nekem az íze...(bármég csak egyszer kóstoltam). Szóval mennyire zárt hely kell a birkáknak?
Sok paprikám kukacos! Nem véletlen röpködött annyi lepke a fóliában! Mondjuk jut is, marad is, úgyhogy ami kukacos azt nagy méreggel agyontaposom, ennél "biobb" már nemigen lehetnék.
LOpkodom az aszalni szánt koktélparadicsomokat...finomak. (Harmadára színesborsot őröltem, 2.harmadra provance-i fűszerkeveréket, a 3-ra görögszénásat. Mindig mindennel kísérletezgetek és pontozok (és aztán elfelejtem az eredményt..:P)