A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"milyen gravitációs erő hat egy testre egy gömbszimmetrikus (henger esetén a körpalást irányában) üreges test belsejében?"
Totális félreértésben vagy!
A MICROSCOPE kísérlet egyáltalán nem arról szól, hogy a próbatestek (vagy a műhold egyéb alkatrészei) milyen gravitációs erőkkel hatnak egymásra.
Sőt!
Többek között éppen az ilyeneket kellett eliminálni ahhoz, hogy minél pontosabban lehessen ellenőrizni, hogy valóban egyformán mozognak-e a Föld gravitációja következtében?
Arra emlékszek, hogy a galaxisok gravitációs erejét úgy számolják ki, hogy csak a galaxis közepétől vett lokális sugárral számolnak, mert e sugáron kívül eső {szimmetrikus eloszlásű} tömegek kinullázódnak !
a microscope projektnek egy baja van, a szerkezet geometriája. az egész szerkezet, az egymásba helyezett próbatestektől kezdve, a szimmetrikus érzékelőházon a műhold tömegközéppontjában elhelyezve, a közös tengelyek, mind mind az eredményes kísérlet ellen hatnak.
hogy miért? középiskolai fizika: milyen gravitációs erő hat egy testre egy gömbszimmetrikus (henger esetén a körpalást irányában) üreges test belsejében? aki ezt megválaszolja, rá is jön a hiba forrására.
"Azt Szász Gyula is elismerte, hogy az általa elvégzett egyetlen ejtés indítása nem volt tökéletes. Valami (talán a kioldó szerkezet) meglökte a kapszulát.
Ezen kívül a különböző minták kohézió okozta különböző letapadásai is hozzájárulhattak.
Továbbá közismert, hogy a filmfelvételek egy-egy képkockájának különböző részein általában nem pontosan egy időpont eseményei rögzítődnek. A mechanikus zárszerkezetű kameráknál a szerkezet nyitása és zárása nem egyszerre enged fényt a képmező különböző helyeire. A digitális kameráknál sem egyszerre történik a foto-szenzor összes képpontján megjelenő jelek kiolvasása. Különböző rendszerű szenzoroknál más és más módon, de nem egyszerre."
Ezeket figyelembe véve, egy megismételt kísérlettel végleg eldönthető lett volna a helyes végeredmény. Nem kellett volna pereskedni, amivel csak rontottak Gyula bácsi egészségi állapotán.
Nagyon sajnálom, hogy most gyorsulnak fel a zöld hidrogén felhasználási folyamatok, ami némi vigaszt nyújtott volna az öreg számára. :(
Ilyen kísérletek általában nem szoktak érdekelni. Csak hirtelen feltűnt a torony komoly kivitele. De ezek szerint igazából más kísérletekre épült.
Szegény székely Gyuszi nem volt egy lángész se fizikából se matekból, de mégis kapott ilyen végzettséget, doktorit, és egy olyan pályát a szakmában, amilyen lehetőséget sokan nagyon megirigyelnének. Illett volna beletanulni és nem ilyen önző önkielégítő módon venni...
Béke poraira. és felejtsük el a hamis képzeteit.
(szuperfizikusra is hasonló lelkiállapotú bevégzés vár.)
Elképzelem, hogy hogyan tanakodhattak az ejtőtorony vezető fizikusai, amikor Szász Gyula kérte, hogy folytathassa az ejtőkísérleteit, ki is fizeti a kísérlet költségeit.
- Ne engedélyezzük, mert ebből baj lehet.
- Mi lesz, ha kiderül, hogy Szász uramnak igaza van? Hogyan magyarázzuk ezt meg?
- Biztosabb, ha megtagadjuk. Mert ha nem lesz igaza, akkor is rossz hírbe keveredünk azzal, hogy segítettünk neki.
- Ha pedig igaza lesz, akkor még nagyobb lesz a baj, mert ez felborítja a jól felépített relativista fizikánkat.
- De hát nekünk az a feladatunk, hogy segítsük a tudományos kísérleteket, nem az, hogy megakadályozzuk.
- Ne legyen már ilyen naiv az elvtárs, nekünk az a feladatunk, hogy megvédjük a tudomány tekintélyét, és persze a főnökeink érdekeit, akiktől a pénzt kapjuk.
Azt Szász Gyula is elismerte, hogy az általa elvégzett egyetlen ejtés indítása nem volt tökéletes. Valami (talán a kioldó szerkezet) meglökte a kapszulát.
Ezen kívül a különböző minták kohézió okozta különböző letapadásai is hozzájárulhattak.
Továbbá közismert, hogy a filmfelvételek egy-egy képkockájának különböző részein általában nem pontosan egy időpont eseményei rögzítődnek. A mechanikus zárszerkezetű kameráknál a szerkezet nyitása és zárása nem egyszerre enged fényt a képmező különböző helyeire. A digitális kameráknál sem egyszerre történik a foto-szenzor összes képpontján megjelenő jelek kiolvasása. Különböző rendszerű szenzoroknál más és más módon, de nem egyszerre.
Szász Gyula ezek ellenére beküldte egy folyóiratba publikálásra az eredményeket (mert azokban az elmélete igazolását látta). A lektorok azonban nem fogadták el. A brémai torony vezetősége pedig jól tudta, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg arányosságát más (nem ejtési) módszerekkel már korábban sokkal pontosabban ellenőrizték, mint amilyen pontosság egyáltalán elérhető egy 110m-es ejtéssel abban a szerkezetben. Még a Szász-féle mérési hibák kiküszöbölése esetén is, sőt akkor is, ha az ejtőkapszula belsejét is vákuumra szívnák. Másrészt akkor már megindult a szabadesésen alapuló ellenőrzés (a MICROSCOPE program) tervezése is, amitől nagyságrendekkel pontosabb eredmény volt várható. A brémaiak nyilván nem akarták blamálni magukat azzal, hogy bármi közösséget vállalnak Szász alaptalan várakozásaival. A helyzetet csak rontotta, amikor Szász polgári perrel próbálta tőlük kikényszeríteni, hogy helyet biztosítsanak a további méréseihez.
Tudomásom szerint, nem kifejezetten Szász uram kísérletére épült az ejtő torony. Gravitációs kísérletek folytak benne. Gyula bácsi kapott rá egy lehetőséget. Itt a vége.
Az ejtő kísérletet egyszer végezte el. Az eredményeket látva, a Brémai fizikusok (nem a muzsikusok), többszöri megismétlését nem engedték. Bírósági per lett belőle. /az eredményét nem tudom/ Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy egy megkeseredett ember viaskodott ezen a fórumon is az igazáért.
Ismerem a videót, nagyon megdöbbentett, mint laikust az állítása, és a magabiztossága. A mai napig nem tudom eldönteni, hogy kinek az "igazát" fogja igazolni az idő. Gyula bácsi elmélete ojan "egyszerűnek" tűnik, Einsteinéhez képest, hogy egy hozzá nem értő, bizonyára azt választaná. De győzzön az, amit a valóság igazol!
Igen, rossz a levezetés, matematikai hibák is vannak benne, és elvi hibák is. Nem csak arról van szó, hogy én nem értek vele egyet, hanem hiba. (ha érted, mit jelent ez a fogalom.) Az elektrodinamika egyenletei egy potenciálelvnek megfelelőek, amit iszugyi elvi bibásan kifordít, és azt rá akarja húzni a gravitációra. Halmozottan hibásan (hibás variációs izélés, hibás spinor izélés...)
Igen, a gravitáció nem úgy működik, mint az elektrodinamika, sem egészen hasonlóan.
