Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
Nem tudom mennyire normális, de van egy 5 évvel ezelőtt kertészetben vett cseresznyefánk (bigarreu burlat azt hiszem), ami még a mai napig nem terem. Amúgy szép, 2-2,5 méteres egyenes törzse van, amin formás, szabályos, de nem túl nagy korona helyezkedik el. Csak a gyümölcs hiányzik... Trágyát sosem kapott, sem telepítéskor, sem később. Se szerveset, se műt. Agyagos, kötött talajban van. Napfényt kap eleget. Beporzást tekintve, más termő cseresznyefánk nincs, de a szomszédokban van 2-3.
Amiket lentebb írtál, azok nagyjából rendben vannak. Ha mégsem nőnek a fák, akkor talán a N-t lehetne neki még tavasszal nyomatni. Vagy nyáron levéltrágyaként. Elképzelhető, hogy az őszi kiszórást teljesen kimossa a téli csapadék, és N-hiány alakul ki. (De ez csak egy a lehetőségek közül, százféle anyag egymáshoz való aránya befolyásolja a növekedést.)
Egy 10 éves Germersdorfinak már be kellene árnyékolni a garázst...
Nem lehet esetleg, hogy valami törpésítő alanyon vannak?
Én lombhullás táján szoktan K:15 P:15 N:0 műtrágát szórni és berotálni. Sztem, ha az olvadó hó tetejére ha rászóród, valamelyest behozható az őszi elmaradás. Tavasszal aztán K:15 P:15 N:15. szintén berotálva rügyfakadás táján, inkább utána. Ha tehetem télen a csurgókat - főleg a fiatalabb fák esetében - 0,5m széles sávban meg szoktam rakni trágyával. Télen átmossa az eső, elterítik a varjak és a műtrágyával együtt berotálom. 2010-es alvószezésű ( gyökérnyakba) starking almám 2011-ben 2,2mre nőtt. De a kombi oltásaim is 80-120cm-t nőttek.
a K és a P a győkérért, törzsért, ágakért, a N a lombért és a termésért felelős.
Szerintem ezek nem vészesek. A trágyázáshoz nem értek, de én érett marhatrágyát adnék neki. Akár bolti zacskósat, ha mást nem kapsz. A Tescóban épp most akciós. Egy 50 literes zsák 799 ft. Ez jó pár fához elég.
Ezt azért kérdeztem, mert a cseresznyelégy a koraiakat még nem bántja, mivel nincs még jelen. A későieket viszont a sárga lappal nem véded meg ez csak a „bió” kertészek fantáziájában él. Inkább amit zsoltee777 irt az a jó védekezés
Egy korai, meg 4 nem korai:-) Erősen nyugdíjas korúak. 2 éve vettem a telket, akkor mindet félbevágtam, mert hatalmasak voltak és alul kopaszok. Létrával sem tudtam róluk szedni. Tavaly már szedtem 8-10 nagy vödörrel. Összes cseresznye húsos volt. Elég elhanyagolt volt a terület, és még most sem tökéletes. Szilvafák gubacsatkával vannak tele, körte meg körterozsdával. Eddig házfelújítás miatt permetezés hol volt, hol nem volt. Ha volt, akkor is lehet, hogy rosszkor.
Fene tudja. Inkább megfigyelésre szokták használni. 1 csapda tuti nem elég 5 nagy fára, 1db/fa talán elég lenne, de az meg drága mutatvány és nem tuti megoldás. Én Mospilan 20 SP-t szoktam fújni, ez gyenge méreg, a hatásmechanizmusa az, hogy gátolja a rovarban a gyomra és az agya közti információ áramlást, így azt hiszi, hogy jól lakott és éhen pusztul. Közel 3 hét a hatás tartama. Ha pedig közel az érés, és még mindig van légy rajzás (van a csapdában minden nap), akkor Karate Zeon 5CS-t fújok. Ennek csak 3 nap a várakozási ideje.
5 öreg és nagyméretű cseresznyafám van egymás mellett. Szerintetek beválna egy ilyen csapda cseresznyelégy ellenn vagy permetezzek inkább? Minlyen szabadforgalmú szert ajánlotok?
Nem esküdnék rá. Rétesbe használják, abba a legjobb. Édesebb, mint a pirosak, és kicsit meggy szerű a húsa. Nem olyan roppanós. A héja is vékonyabb. Nap felöli oldalon szokott lenni kis pír. . Tavalyelőtt az esős évben az összes lerohadt, sok vízre éréskor érzékenyebb, mint az errefelé lévő pirosak. Ha van kihasználatlan helyed meg alanyod, amit nem sajnálsz, küldehetek vesszőt. Vagy éréskor termést.
Én más néven ismerem, ha egyre gondolunk : "Cserszegi mézes". Nézd meg a leírását a 196. hozzászólásban. ( Esetleg a 188. hsz.-ban szereplő nem felene meg?)
Az NPK-t 1:1:1 arányút, ősszel szilárdan szoktam bekapálni. Hogy mennyire tömény azt most nem tudom, ki kéne menni megnézni a zsákot. A 10 l-t 1-1.5 nm-re locsolom.
Valamint mennyire tömény az a műtrágya (hány %-os), és mekkora területre megy az a 10 liter?
Én elég ritkán használok, de akkor ősszel szórom a K-t és P-t, tavasszal a N-t. Igaz, a könyv szerint jó lenne a fele N-t októberben szórni, amikor már nem indítja meg a hajtásokat, de hát minden nem lehet tökéletes.
Ne csak a termését fényképezd majd, hanem a veszzőjét, levelét, rügyeit is. Azoknak a szinéből, alakjából is lehet következteni. (Pl.van olyan fajta, amelyiknek a levele széle hullámos, van amelyiknek fűrészes élű, stb.)
Hát nem lesz könnyű. Először szerintem be kellene határolni, hogy mikor érik, szétálló, vagy felfelé törekvő koronája van, milyen magas a fa, a gyümölcs alakja is mérvadó. Kor alapján lehet tudni, hogy nem 20 éve bevezetett fajta. Így nagyjából meg lehet tippelni, ha valami elterjedt fajta. Ettől függetlenül lehet valamilyen tájfajta is, nem biztos, hogy általánosan ismert.
A műtrágya adagolásával van problémám. Ezért kérdeztem ki mennyit használ. Egyszer, vagy többször szórjátok ki a zsákon feltüntetett mennyiséget? Beássátok vagy belocsoljátok? Én vízben oldva szoktam kijuttatni, mert félek hogy kiégetem.
Van egy régi, nagyon jó fajta, 30 év körüli cseresznyefa a környéken. Ismeretlen fajta. Hogy lehetne megtudni, hogy milyen fajta? Majd teszek fel képeket a terméseiről, lehet tippelgetni, de hogyan lehet biztosan megállapítani a fajtáját?
a K és a P a győkérért, törzsért, ágakért, a N a lombért és a termésért felelős.
