Amerikai kutatóknak sikerült egy élő szervezet, a Mycoplasma genitalium nevű baktérium teljes
örökítőanyagát (genomját) mesterségesen megalkotni. A kutatás eredményei a Science című
tudományos folyóiratban láttak napvilágot.
Elesett az utólsó védőbástya is!
"Már nagyon sok hasonló próbálkozás volt. Ez egy jelentős új technológiát jelent, ezek szerint meg lehet
valósítani, hogy nem élő anyagból, hanem szerveskémiai eljárásokkal lehessen működő örökítőanyagot
gyártani" - emelte ki Falus András.
Aki mellesleg tüntetően hívő !
Érdeklődni fogok a dolog lehetségességéről, édesanyám, a boldogságos Szűz Mária közbenjárásával az én mennybéli Atyámnál. Ha választ kapok rá ígérem megírom nektek e fórumon, de addig is viseljétek Istenbe vetett jámbor hittel a kétségeiteket - bármilyen irányú is az. Töltse el szíveteket az egymás iránti szeretet!
Igen, ezt gyakran elfelejtik hozzáidézni. Én Einsteint inkább modern misztikusnak nevezném, nem hívőnek. Ő tudta azt, hogy azzal, hogy antropomorfizálunk valamit, megnevezzük, elvész ez a rejtély. Ő pont az az embert képviselte, aki még tudott öregkorában is csodálkozni, elámulni. Szerintem ennek a látásmódnak is köszönhető az, amit a fizikában alkotott. Más nézőpontból tudta szemlélni a világot. Nem választotta szét a tudományt és a misztikumot, inkább úgy vélte, amit felfedezünk és megértünk ebből a nagy rejtélyből az a tudomány, ami még nyitva áll, az a misztikum. És valószínűleg azt is sejtette, hogy a misztikumnak soha nincsen vége, minél nagyobb területet fedezünk fel, annál több mellékajtó nyílik.
A legszebb, amit megérhetünk az élet titkának a keresése. Ez az alapérzés, amely az igazi müvészet és tudomány bölcsöjénél jelen van. Aki ezt nem ismeri, aki nem tud csodálkozni, elámulni, az – hogy úgy mondjam – halott, és szeme kialudt. A titok élménye – beleéléssel keverten is – nemzette a vallást. A részünkre áthatolhatatlan létezésének és a legmélyebb értelemnek és a legragyogóbb szépségnek a megnyilvánulása – amely értelmünknek csak legprimitívebb alakjában közelíthetö meg – ez a tudat és érzés igazán vallásossá tesz; ebben az értelemben, de csakis ebben tartozom a mélyen vallásos emberek közé. Egy istent, aki alkotásait jutalmazza és bünteti; akinek akarata van, olyat, akit mi magunkonkívül megélünk, nem tudok elképzelni.Söt még azt az invidividumot sem tudom elgondolni, aki túlélné testi halálát: akármennyire is táplálják ezt a gondolatot – félelemböl vagy nevetséges egoizmusból a gyenge lelküek.
Einstein - Mein Weltbild 1934 Hogyan látom a világot? – 16-17. oldal
Ugyanis a hívők szerint egyes élőlények lélekkel (nefes) együtt lettek teremtve, míg az egyszerűbb állatok vagy a növények nem. Nekem csak sejtésem van arról, hogy a tudat nem jön csak úgy létre attól, hogy atomokat egymás mellé rakunk. Szóval vajon mennyire más mondjuk egy elefántpetesejtet teremteni, amit megszül egy igazi elefánt és mennyire egy felnőtt elefántot? Szerintem óriási különbség van a kettő között. Persze csak agyalgok..
Ez egy jelentős új technológiát jelent, ezek szerint meg lehet valósítani, hogy nem élő anyagból, hanem szerveskémiai eljárásokkal lehessen működő örökítőanyagot gyártani.
A tudósok laboratóriumi körülmények között kémiailag hozták létre a DNS-fragmenseket. Mindenekelőtt létre kellett hozniuk a DNS négy szerves "építőkockáját", az adenint (A), a guanint (G), a citozint (C) és a timint (T). E négy vegyületből épül fel a szervezet genetikai kódja.
A kutatók Escherichia coli (colibaktérium) és élesztőgomba sejtjeit használták, hogy lemásolják a DNS-részleteket, majd mesterséges kromoszómákká "rakják össze" a darabokat.
Bocs, de ez már most igen gyanús. Ha jól értem.
Tehát élő sejteket használtak arra, hogy eleve DNS részleteket - amelyeket persze nem ők állítottak elő - összerakjanak.
Ugye te is tudod, hogy ez így bukta. Semmit sem bizonyít.
Persze, lehet, hogy rosszul értem, akkro elnézést.
