" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
csatlakoznék én is egy felhívással az Internet népének címezve.
Mi is ez a "gyümölcs", a Zeusz tüze? (álnéven datolyaszilva, vagy k.k.).
nemcsak a héj mérgező, a magok is, mint a bodza esetében!!!
vigyázat!
gondoljunk csak a Cassa banánra, vagy a foltos bürökre esetleg az epokitgyantára!
legjobb ha nem kóstoljuk meg, így nem ér meglepetés bennünket.
termesztésre ne adjuk szegény fejünket!
1. beszerezhetetlen a fajtája
2. az első télen ki fog fagyni, mint a füge, de ez még rosszabb,
mivel ismeretlenebb, és ezért hajlamos a végső pusztulásra a világegyetemmel egyetemben!
4. már a neve is figyelmeztet: kaki. ki szokta megenni? a trópusi dögvirág is jelzi veszélyességét (mint a csörgőkígyó), mégis rászállnak a döglegyek, az meg felfalja őket! csak okosan!
5. kárba veszik a munkánk, és lelkünk energiája, azaz a KA-KI!
úgyhogy csak vigyázva, felelősséggel anticipálva a leselkedő rémségeket!
kérlek sokszorosítsd ezt a fontos infót, fénymásold, szpemeld ahova csak lehet,
különben baleset fogja érni az ismerősöd legjobb ismerősét!
nyilván gyerekkoromban, a hetvenes években még nem ültettünk odahaza
ilyen csodabogarakat, de anyukám már akkor is kísérletezett mindenfélével.
rengeteg féle virága volt, piacra is. krizantém (legalább 10 féle, de a legtöbbet 2 féle adta),
árvácska, még narancs színű is! bíborka piros színű is, különleges kardvirágok, sóvirág érdekes színűek is, szalmavirág, stb.
akkoriban a Szabad Föld újságból nézte ki, vágta ki a magbeszerzési helyeket,
vagy csereberélt. ma már itt az Internet, és ez a fórum!
sok gyümölcsfánk is (30 féle?) volt, kálmán körte, buzás körte, penyigei szilva, Althan ringló, stb-stb. volt a kedvencem. és sok olyan nevű mint Julcsa néném körtéje...
a legkülönlegesebb a naspolya volt nekem a szőlőhegyről.
Édesanyám oltott, szemzett. sokszor ültettünk is. akkor még nem sejtettem,
hogy egyszer kákit, jujubát, ... fogok dédelgetni. sőt kb. 20 év ki is maradt, nem volt saját kertem,
most meg 4 is van, nem győzöm... :)
szóval a Linda cseresznyével és 3 sor csemegeszőlővel kezdődött 5 éve...
ma ültettem egy Rita korai, májusi csersznyét. kap majd egy porzót is tavasszal.
a Lindát valami porozza a környékről, mert idén már elég jól termett. van egy Stallám is,
ami jó pollenadó, és igen bőtermő, de nem túl izgalmas az íze. meg kellene próbálni tavasszal rászemezni néhány szemet a Lindára, akkor biztos lenne a termés :)
sajnos az őszi ültetési szezon a sok elfoglaltság miatt nekem ennyi volt.
(ja meg egy jujuba októberben.)
na, majd tavassszal! már félre van téve kb. 20 féle sárgabarack 2 kertészetben :)
aztán végre a jujuba (Lang), asimina (Príma 1216) kollekciót is bővíteni kéne
A másik a sokkal nagyobb hülyeség, hogy ha nem is Vas megyében, de az ország déli felében itt is megterem.
Tehát ha nem is Vas megyében, miközben Vas megyében terem hisz ott van a fa !!!!!!!!!!!!!!
Ennyire bele van rögzülve a nép fejébe a déli országrész gigamelegsége, hogy áll egy káki fa előtt Vas megyében, és ott meg sem terem, hanem délen.
A saját szemének kevésbé hisz, mint a tanult, hallott dolgoknak, a "mit szoktak mondani" dolgoknak.
Ez is bizonyítja hogy az ember nem tudatosan gondolkodó, hanem utánzó lény, és a butaság egyik példája, amikor saját maga felülírhatná a sztereotípiát, de nem éri el azt a szintet hogy megtegye.
nem kell 3 évesnek lennie ahhoz hogy elérje, a tavaly ősszel ültetett Bluefree szilvám is brutális vastag, közelíti az 1 colt, amúgy meg a csúcsa most kb. 3 méteres...
ez részben az én "hibám" is.
1. brutális mennyiségű szárított marhatrágya van alatta (nem égette ki, okosan raktam bele!)
2. Baktofil-t (baktériumtrágya) kapott. ez hasonló lehet az általad ajánlt (MI A NEVE?) szerhez.
nagyon felpörgette a fákat. anyósom szerint ez nem jó, volt nekik is hasonló régen a szőlőben,
és szerinte majdnem tönkretette, amellett hogy túl sok zöldet (levél, ...) hozott. és hogy alig tudták helyrehozni a "kárt". meglátjuk.
Tegnap bekötöztem a kivi töveimet amik közel vannak az erdőhöz és több vad garázdálkodik.
Ahogy tevékenykedek ,több tövön már most találtam hosszabb rövidebb kéregrepedéseket.
A nyár elég száraz lett és az idén nem tudtam locsolni . Kutat ugyan csináltattam,de a szivattyú benn ragadt a kútba semmit nem tudunk vele csinálni. Se ki venni ,se locsolni max . 10 percig csordogál.
Valószínű,hogy ennek következménye lehet amikor az ősszel kiadós esők jöttek elrepedhetett a kérgük. Van ahol csak 1cm, de van olyan is ahol 10-15 cm.
Nagyon igazad van. Én most jöttem a LIDL-ből, 85-ért vettem 10 db-ot, nagyon szépek, de tudom ha sajátom lesz az ennél sokkal többet fog érni. Én már régen nem is sütök, ha édesség hiányom van, aszalványokat készítek. Krékereket gyümölcsökből és magvakból. Ennél jobb nem is kell. :) Datolyaszilvásat még nem készítettem, de most hogy sokat vettem, kipróbálom 2 szemmel ezt is.
