az aluminium is oxidálódik !!!!!!!!!!
a vékony alu-lemez nem a táp-felöli
oldalon van , hanem a tuner felöli részen !!!!!
a kérdés mégegyszer : a pan-vcr összes tipusa
"egyforma belülröl" ,akkor miért csak erre
az egy tipuson van !!!!!!!
én már a garanciára is gondoltam,mert
amíg a lemez rajtavan nincs fejtisztítás !!
de akkór a többi nem számít????????????
A kettő együtt lehetetlen. Az alulemez 2mm-es vastagságig új halik szinte, mint a papír csak hozzá kell érni. Acéllemez lesz az....
Ontopic:
Nem lehet, hogy ebben a típusban más tápegység van, mint a többiben? Nekem volt egy régi Grundig, amiben még trafós táp volt, és ott is full árnyékolva volt a teljes rész, ahol a kazetta és a fejek voltak. Ha trafós ez is, akkor érthető, mert annak elég nagy a szórása, és biztosra akartak menni, vagy tényleg volt lemez raktáron :).
Kapcsüzemű tápnál max. elrendezés miatt lehetne ilyen, de ott a tápot szokták burkolni, na meg a vezetett zaj sokkal nagyobb gond, így azt kell inkább szűrögetni.
Amúgy meg lehet, hogy egy okos tervező kitalálta, hogy legyen így, hátha jobb, vagy valami speciális felhasználási területre is szántak belőle, ahol volt jelentősége, aztán rájöttek, hogy mégsem kell. Az a helyzet, hogy fejlesztés is vagy oda, nagy cég ide vagy oda, a tervezői szabadkéz, lazasák, kísérletezői kedv tuti megtalálható sok cuccban, csak nem mindig vesszük észre.
A válasz egyszerű. Akkor vették észre hogy ez a lemez tök fölösleges, de le van gyártva 17000 db. Az egyik szerelôsorba bállítottak egy gépet vagy egy koreait, hogy a lemez elfogyjon. Kidobni mégis ciki lett volna adminisztratív okokból.
a kérdésem arra irányúlt,
hogy megtudjam,miért használnak
árnyékoló lemezt csak ebben a tipusban !!!
Átnéztem a legdrágább pan.vcr-t (s-vhs,stb)
egyikben sem alkalmazzák !!!!!
-pedig mechanikailag és (gyakorkatilag) elektronikailag is egyforma minegyik !!!!
Namármost ha ez egy jó dolog akkor,miért
nem rakják be a drágább tipusokba!!!!!!!!!
nem a "rozsdásodás" zavar igazán,hanem
a szellőzés gátlása .
Szerintem ne vedd le, nyilván megvan a funkciója. Ha nagyon zava a rozsdásodás, akkor vagy vidd még mélyebbre a barlangba, ahol már nincs fény, vagy tedd fel a burkolólemezt. Esetleg az átrozsdásodás elleni garanciára hivatkozhatsz egy szereldében, vagy egyszerűen lecsiszolod, és ízlésesen ezüst, vagy matt fekete szinűre lefújod, úgyelve hogy a szükséges egy ponton a fémes kapcsolat megmaradjon.
ki tudja megmondani ,
hogy a panasonic NV-SJ422
videómagnóban,miért van
"árnyékoló" aluminium lemez
a mechanikát takarva ?????
CSAK EBBEN A TIPUSBAN VAN !!!!!!!
Azért érdekel,mert ha felesleges
inkább leszedném !- "rozsdásodik !!!!!"
Hűdemenőzik valaki. Nekem még egyszer sem kellett, pedig csináltam egy párszor... (azt nem tudom, honnan veszed, hogy nálam többet digiztél, de meghagyom neked felfuvalkodottságodat, asztán örüjjé!)
A szabványok nem úgy keletkeznek, hogy kitalálsuk után 20 évvel rámondasz valamit. 20 éve ugyanaz, akár teccik, akár nem.
A deinterlace filter szükségessége inkább a videókártyát minősíti. Nekem volt kb. 12-féle, nem véletlenül dobáltam ki sorban.
Haverkám, asszem én nálad jóval többet digitalizáltam VHS-ről full PAL felbontásban (azaz ahol már kell deinterlace filter), így jól tudom, hogy ostobaság, amit írtál.
Fater felvette a Furcsa pár-t SVHS-re, azt jól megnéztem KVÁZI SVHS-en. Minimális árnyalatnyival jobb, mint a sima VHS felvételem. A képzaj azonban egyértelműen kevesebb, a színek is picit kevésbé csúsznak szerteszét.
Tűrhetô...
Holnap azt is be akarod bizonyítani, hogy nincsen gravitáció?! Ez nem tippelde, ha nem értesz hozzá, nézz utána. Minden SVHS magnó gépkönyvében benne vannak a szabványok. Elég egyértelműen le van írva a sorfelbontási képesség. Ez egy szakmai topic, nem amatőrködési helyszín.
Mint mondottam volt, lehet, hogy az én ET-m nem tökéletes. Az viszont tény, hogy a kifúrt (jó minőségű)kazival szinte megkülönböztehetelen a minőség a gyári SVHS-től. Az ET nálam ettől gyengébb.
Elvileg minden kazettán, mielőtt felvenne tesztelget egy sort, megnézi az előmágnesezés optimális szintjét, hogy kihozza a kaziból a maximumot, a nékül, hogy túlvezérelné a szalagot.
Ha jol tudom, a VR1600-as a JVC 8x00-as sorozatanak felel meg, azaz a B.E.S.T. optimalizalo-rendszerrol van szo. Szerintem ez egy nagy sz@r. A Pana S-VHS magnok nem tartalmaznak ilyet, megis jobbak mind VHS-ben, mind S-VHS ET-ben. (Nativ S-VHS-ben egal a minoseg).
a nálam gagyinak számító 700Ft-os TDK HS nevetve el tudja viselni az SVHS felvételt.
Mindegyik VHS kazetta elviseli azt, "csak"
1. kurva zajos (hangyas) lesz a kep (ugyanez van egyebkent ET-ben is, ha szar kazit hasznalsz)
2. nagyon megnovekszik a vilagos/sotet feluletek talalkozasanal a zavaro csikok (drop-out jellegu) szama. Ez ET-ben szinte egyaltalan nem lathato, ezert jobb IMHO az ET, mint a "kifurt" S-VHS olcsobb kazettaknal. FYI: meg TDK EG-nel (ami 2* annyiba kerul, mint egy kommersz VHS kazi) is eleg komoly ez a drop-out S-VHS-ben, ezert nem ajanlom a VHS kazettak kifurasat senkinek. Az ET egyaltalan nem olyan rossz, mint amilyennek itt egyesek le probaljak festeni.
2. VHS-nél nincs interlacehiba digitalizálásnál, mert kisebb a felbontás, mint 576/2, így nincs csíkozás. SVHS-nél pedig már van, és nagyon brutális, mert a 400 nagyon interferál az 576-tal, ezért sok-sok szűrés kell digizésnél, hogy normális legyen a kép.
Mar ne haragudj, de ebben 0% igazsagtartalom van. A VHS es a komolyabb analog rendszerek kozott a luminancia-jelet tekintve a vizszintes felbontasban van kulonbseg, es nem a fuggolegesben.
Elvileg az SVHS másolható elég sokszor viszonylag kicsi minőségromlással (persze ez videómegnó kérdése is), a VHS 2-3 egymás-alá másolás után elveszti a színeit, felbontását, stb.
Olvastam valahol egy pont ezzel foglalkozo online tesztet. A teszt kb. 20 (husz) generacion kereztul masolhatonak hozta ki az S-VHS-t/S-VHS ET-t normalis zajcsokkento es TBC hasznalata mellett, SP-ben. Zajcsokkento nelkul, ill. LP-ben (ez utobbi persze nincs ET-ben) ez az ertek kb. megfelezodott. A masolhatosag itt felismerheto kepet, de mar teljesen rossz szineket jelent.
Technológiailag sajnos ugyanaz az alapelv, így z SVHS-ben is megvan az a színhiba
Annyira nem durva az S-VHS szinhibaja, mint a VHS-e (kb. feleakkora a "kilogas"). De persze erosen lathato, meg a kommersz, nem VHS alapu hazi rendszerekhez (pl. Beta) is.
Az a SVHS kazetta dolog is olyan mint a 3,5" 720kb - 1.44 Mb-os lemezek? Ott is csak egy luk kellett a 720-asba :-))))
Haaat... azert megnezem, hogy milyen 9 spt (sector per track)-s lemezt hasznalsz _megbizhatoan_ 18 spt-n. Lasd pl. az Amiga viszonylagos megbizhatatlansagat (880k, amit 11 spt 9 spt-s lemezekkel ert el). Vagy 5 1/4-es lemezeknel maradva, meg 15 spt-re is lehetetlen megbizhatoan leformazni egy DD-s lemezt, hat meg 18-ra...
A PAL szabvány az 576 interlace. A számok a SOROKra vonatkoznak, mivel mindig is az volt az alapinformáció a TV-felbontásoknál, a kamerákat is eszerint osztályozzák.
Bizonyítani is tudom, két okkal is:
1. a sor felbontását NEM lehet szabályozni, mivel ANALÓG a rögzítés. Annyi, amennyi.
2. VHS-nél nincs interlacehiba digitalizálásnál, mert kisebb a felbontás, mint 576/2, így nincs csíkozás. SVHS-nél pedig már van, és nagyon brutális, mert a 400 nagyon interferál az 576-tal, ezért sok-sok szűrés kell digizésnél, hogy normális legyen a kép.
Hát gyerekek. Először is kib@sztak velem, mert a gagyi (nevezzük inkább alap) kazettánál nem volt előrajzolva a luk. Sebaj. Csavarozni masem volt kedvem, így maradt a pákával történő lukasztás.
Valami sima siemens e-195 nevű kaziról van szó.
Az ET-nél jobb a lukas kazi az úgynevezett kamuSVHS üzemmódban. Viszont gyengébb, mint az EHG volt.
LP-ben kicsit fakulnak a színek, minden fehérebb lesz, de még van TXT, bár kicsit hibázgat. Még az EP-t is bírja, de azé már látszik, hogy nem ez az élete. A DSPC kétszer annyit bírkózik, mint máskor, mire elkapja a fonalat. A TXT jó sok hibával, de kinyerhető. Egymásra vettem 3x a siemensre. Kicsit romlott a minőség.
Magyarán maga az SVHS technológia egy minőségi ugrás a VHS-hez képest. A szalagok is jobbak, de nem annyival, mint amennyivel drágábbak. Reálisan , ha az EHG mondjuk 1000 Ft, akkor az XP max 1500 Ft-nyi értéket tud. Nem majd 3 ropit. Megint jó lehúzzák a népet...
Na, mingyá megint tesz!!!
Előveszem a legszarabb kazettát, és azt is jó feltuningolom.
A TDK-n gyakorlatilag elő van jelölve a luk. Valszínűleg közös az öntőforma, csak egy kis pöcsöt, igénytől függően vagy bent hagynak a formában, vagy szintbe húznak. A nyoma, egy kis kör, az látható. Kvázi nekünk magyaroknak előrajzolták. A kazetta fonákján van egy hosszanti árok, amibe a kazettafék kioldó luk is van középen. Na ennek a bal legszélére kell ütni egy lukat, ami kb. 4mm átmérőjű. Akkor bal, ha a szalagajtó tőlünk távolabbra esik.
HIHI, kérjük a műszaki dokumentációt, hová, mekkora lukat kell helyezni?
Csak a gyártók meg ne tudják, hogy van egy kis ország valahol európában, ahol EZT IS kifigyelték és buherálják!:)
Na, kipróbáltam a VHS tuningot. A kazetta, a nálam legjobban bevált TDK EHG. A teszt alanya ebből egy 195 perces vágatlan verzió :)
Mivel nem volt kedvem szétcsavarozni, ezért Forrasztó Pál segítségével egy tündéri kis lyulat rittyesztettem rá.
Namármost vagy ez nagyon jó szalag, kvázi nem sokkal jobb az XP-180 (amitől előző hozzászólónk óva intett, de nekem eddig még nem volt baj vele), vagy az XP szar. A lényeg, hogy esti fáradt tesztem alatt, amikor is nem biztos, hogy teljes ítélőképességem birtokában voltam, a következőkre jutottam:
-Alig rosszabb a felfúrt kazi SP-ben, mint a gyári SVHS. Teljes TXT. LP-ben kicsit gyengébb. EP-ben határozottan gyengébb.
-A sima VHS-ben felvett anyag SP-ben rosszabb, mint ugyanazon kazi kifúrt változata SVHS módban LP-vel.
-Az ET ezzel a kazival nem olyan rossz, de legalábbis ebben a szalagban van annyi tartalék, hogy érdemesebb kifúrni, és tuningVHS kazettaként használni.
Az ET nem sokkal jobb, mint a sima SP, szerintem a tuningVHS LP-je és SP-je között van félúton.
A konklúzió: ET-t nem érdemes használni, mert jobb a kifúrt kazi.
egyszer engem kijavítottak vhol, h ez sorfelbontás (azaz soron belüli felbontás), vagyis ennyi oszlop van, a sorok száma mindkettőnél ugyanaz, 576 interlaced
A VHS 250 sor, az SVHS garantáltan legalább 400. Ez a legszembetűnőbb. Ebből kitalálható, hogy sokkal jobb kazi kell hozzá, mert az írássűrűség is sokkal nagyobb. Elvileg az SVHS másolható elég sokszor viszonylag kicsi minőségromlással (persze ez videómegnó kérdése is), a VHS 2-3 egymás-alá másolás után elveszti a színeit, felbontását, stb. Technológiailag sajnos ugyanaz az alapelv, így z SVHS-ben is megvan az a színhiba és zaj, ami a VHS-be, ha jó a videó, akkor ezeket megpróbálja "eltüntetni" lejátszáskor. (DNR, stb.) Elhasználódó videónál a szinkron is kezd instabil lenni, ezt TBC-vel lehet jóvátenni.
NAgy különbség még, hogy tudtommal az SVHS iszonyúan nagy jelszinttel dolgozik, hogy tuti megmaradjon az anyag sokáig, ezért is kell a brutál kazetta. (általam tesztelt legolcsóbb legjobb a BASF vagy EMTEC SVHS kazi. TDK XP-től óvakodni, az XP-PRO megfizethetetlenül drága.)
Ha már itt vagyunk, megemlítem a nem túl elterjedt DVHS-t is. Lasabb szalagmozgatás, 3 órás kazira STD-ben is 4 óra fér. Ezt még lehet LS3-ra bontani, azaz 3x annyi fér rá, 3 órás kazira 12 óra, kvázi broadcast minőséggel. Az említett BASF ill EMTEC kazi nagyon jól bírja mindkettőt, a TDK XP sajna elfelejtette 3 hét alatt az LS3 jelet...
Az STD full broadcast minőségű, 20Mbps MPEG2.
Hibája a rendszernek a nemlineáris, kulcskockás rögzítés (ugye MPEG2), így nem lehet vágni, csak archiválásra jó, viszont arra nagyon.
