Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv.
által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a
kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz
kiskorú ne férhessen hozzá, használjon
szűrőprogramot!
Hiánypótló topiknak szánom, a megnevezni nem kívánt itteni komoly szellemi pezsgésű topik utáni űr betöltésének a kísérleteként. Itt lehetne kultúráráról, picit óvatosan politikáról, macskákról, jó interjúkról, szellemi érdekességekről és értékekről, nőkről beszélgetni, picit filozofálni is, vigalmira hangolt módon. Nem kívánom elvenni a részbeni jogelődtől a topikját, vagy annak utódlását -sőt őt is szívesen látnám itt-, de jelenleg egyszerűen nincs hová írnom ezekről, és hátha másnak is vannak ilyen érzései vagy érzetei. Komolyabb moderáció-elemzést, és főleg ezzel kapcsolatos csatározást nem szeretnék itt látni, a diliről jó lenne, ha nem mászkálnának át ide semmilyen figurák, és azokat is szívesen látom, akiket nem kedvelek, ők maradnak, ahol vannak, státuszbelileg, de mindenki azt ír ide a régi gárdából és az esetleges újak is, a szabályok keretei között, amit akar. Meglátjuk, mi lesz belőle, nekem már legalább 3 hete nincs hová írnom. Jó lenne, ha fennmaradna, és esetleg tényleges topikélet is lenne benne. Vitorlák felhúzva, meglátjuk fúj-e a szél és hogy melyik irányból.:)
Lyézusom Mphahha, most nem merek már majd semmit írni MP-ről, ha tényleg olvasni kezdi a topikot!! :) Ne keverj bele minket is, mert bezárja a topikot Opi!
Azt hiszem, a Városháza körüli felhajtásnál az Anonymushoz került titkosszolgálati felvételek következmény nélküli nyilvánosságra hozása után, a komplett NER elhúzhat a brébe, amiatt, milyen módon készített felvételeket MP a feleségével történt beszélgetésről. Ami végül is magánügy...
Kösz, én eddig nem hallottam erről, elkerülte a figyelmemet (így utólag talán valami rémlik), és azt továbbra sem tudom, hogy a cikkben szereplő ifj. Tóth János az rokona-e vagy sem.
(a cikkben szereplő ifj. Tóth János csak névrokona a sokszoros abszolút magyar bajnoknak, mielőtt az esetleg ehhez valamelyest értőket a név megkeverné)
+ egy mondat lemaradt: Iványiról akartam írni, de végeredményben róla nem írtam semmit, legalábbis semmi újat. ;P
Nem ismerem egyébként az ügyet csak nagy vonalakban, és mivel vallási ügy, nem is igen akarom megismerni, mert darázsfészek. Ezért csak annyit mondok: ha valóban jogtalanul üldözik, szomorú. Ha pedig valóban találtak rajta fogást, az is szomorú.
Azt nem tudom, mikor fogja fel az egybites átlagfideszes, hogy Magyar Péter nyilvánosan soha nem mondott rosszat a volt feleségéről.
Sőt. Maximálisan kiállt mellette a pedofil botrányban pl.
A ténsasszony meg körbevonyítja a teljes netet, hogy neki milyen szar volt MP mellett.
Mert egy hülye picsa volt, akit kihasznált a férje.
S nem gondol arra, hogy ezzel a gyenge próbálkozással, hogy terelődjön a figyelem a titkos felvételen elhangzottakról- évekre tönkre bassza a gyerekei jövőjét.
Akiket állítólag annyira szeret.
S közben elkotyog olyat, hogy pl a nagy fia mennyire szereti az apját.
Aki állítólag sanyargatta az anyját.
Hát higgyen neki, aki akar! Felőlem verhette is.... megérdemelte volna.
Pedig most értem vissza. :) Ha már eszembe jutott a feleslegessé vált laptopasztal, szét is kaptam. Élt 7 évet, RIP. :) Most azon gondolkodom, hogy le kéne fűrészelni és keresztpolcot csinálni belőle, mert a férjem dzsumbujfészke mindig örömmel terjeszkedik az új polcokra a dzsumbujfészkeivel. Amiken amúgy befőtteknek kéne lennie légpuska, meg maradék, mentett kacatok helyett, amik még jók lesznek valamire.
Minden hozzászóló számára szeretném világossá tenni, hogy én most nem Magyar Péterről és nem Varga Juditról írok, még ha említem is őket, hanem valami (és valaki) másról.
Én most Iványi Gáborról írnék. Arról az emberről, akit ma a Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak ügyében.
Magyar Pétert – amúgy helyesen – tömegek várták az ügyészség előtt, Iványi Gábort pár tucatnyian. Magyar Péter esetében – jól érzékelhető módon – eltérnek az értelmezések: én most azokat az infantilizmusban, beteges és önkontroll nélküli rajongásban hánykolódó megnyilvánulásokat nem is hoznám szóba, ahol Magyar Péter arcképe közvetlenül a messiás képe mellett ragyog fel, s ahol – amúgy helytelenül és pontatlanul szóba hozott – biblikus és rabbinikus utalások kísérlik meg a párhuzamot felállítani Magyar Péter és a messiás között. Ezeknek csak azt üzenem, hogy habár a Talmud több helyén is az olvasható, hogy a messiás akkor fog eljönni, amikor végképp elhatalmasodik és visszafordíthatatlanná válik a bűn és a gonoszság (ez az állapot a mai Magyarországon kétségtelenül adott), ugyanakkor azt is tudjuk – például Rosenzweigtől –, hogy a messiás eljövetelének sürgetése a türannoszok, a zsarnokok privilégiuma. Az viszont tény, hogy akadnak, akik számára Magyar Péter morálisan súlyosan megkérdőjelezendő és elutasítandó személy (vagy azért, mert a korábbiakban ő is a legcsekélyebb aggály és fenntartás nélkül könyékig dúskált a fideszeseknek kijáró javakban, vagy azért, mert bizonyítottnak tekintik, hogy bántalmazó volt), ám politikailag, legfőképp az ellenzék reménytelennek tetsző állapota miatt maximálisan támogatandónak tekintik; aztán akadnak, akik Magyar Pétert politikailag is támogatandónak tartják és morálisan is elfogadhatónak gondolják, mi több, ez utóbbi tekintetben épp Varga Juditot ítélik el, benne látva a rogáni-goebbelsi gigamanipulációs tröszt megszokott karaktergyilkosságának mindenre kapható eszközét; aztán akadnak, akik Magyar Péterben az „amonnan” átdobott és különféle dezintegrációs feladattal ellátott titkos ügynököt látják; akadnak, akik azt hangsúlyozzák, hogy Magyar Péter mögött még semmilyen értékelhető politikai teljesítmény nincs, s miután erre már egyszer jelentősen ráfaragott az ellenzék, holott akkor is sokan bizonygatták a semmire MZP politikai alkalmasságát, ezért jó lesz MP-vel is óvatosnak lenni; s persze akadnak, akik MP-ben a mocskos árulót érzékelik, s már tíz éve az asszonyverő-asszonyalázó nárcisztikus pszichopatát tudják benne, ám hogy tíz éven át miért tűrték el mindezt, és kínálták meg állásokkal, funkciókkal, sok-sok pénzzel, kegyekkel és keveseknek kijáró lehetőségekkel, arra persze nincs válasz. És én most mégsem Magyar Péterről kívánok írni, hanem Iványi Gáborról. Arról az emberről, akit a pártállami diktatúra is üldözött, illegalitásba kényszerített és felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott, már akkor, amikor a mai fideszes hatalom több privilegizált nagysága még javában az egypárti diktatúrát szolgálta; arról az Iványi Gáborról, akit a mai diktatúra is, mind az Alaptörvény, mind a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szellemiségét súlyosan sértve üldöz, pusztán azért, mert a hazai diktatórikus berendezkedés legfőbb ura és parancsolója személyében gyűlöli őt; arról, akinek egész életéhez az igaz kereszténységéből fakadó morál szolgált útmutatóul: a szegények, a megalázottak és megnyomorítottak, a kisemmizettek, a rászorulók és a nélkülözők támogatása és a mellettük való feltétlen kiállás: az elesettek orvosi ellátása, a sorstalanok oktatása stb., mindaz, amit az állam nem végez el, hogy az erre szolgáló összegek a rendszer hűséges bérencei és kiszolgálói zsebében landoljanak. Arról az Iványi Gáborról írok, akinek politikai nézetei ötven éve következetesek, szilárdak, aki minden esetben a humánum és a kritikus lelkiismeret hangján szólal meg, s talán még azok is ekként hallják, akik vele ellentétes politikai oldalhoz számítják magukat. Arról az Iványi Gáborról, akinek mai esete egyértelműen példázza, amit sokan Magyar Péter ügyével kapcsolatosan is felvetettek: Magyarországon nem adott a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus és alkotmányos alappillére, ami a vonatkozó esetben a végrehajtói hatalom és az igazságszolgáltatás összefonódását jelenti: azt, hogy a politikai hatalom a kiépített maffia csápjain keresztül saját játékszereként és piszkos politikai instrumentumaként mozgatja az ügyészséget, amely vagy nem indít eljárást, pedig kellene (mert az esetek mögött maga a fennálló hatalom és a hatalom pribékjei körvonalazódnak), vagy indít eljárás, ott, ahol csak igényli a hatalom, történjék az privát bosszúból, politikai megleckézetésből és móresre tanításból, vagy a társadalom egészének megfélemlítését szolgáló magasabb célzattal.Magyar Péter személye – és ez nem állásfoglalás kíván lenni, csak ténymegállapítás – morális és politikai tekintetben eltérő narratívákra ad okot, ám Iványi Gáborról – hacsak nem dühödt gyűlölőiről van szó – morális és politika tekintetben aligha lehetségesek egymásnak eltérő narratívák, s esetében még az ügyészség szerepvállalása is kristálytisztán tükrözi a mai magyar politikai berendezkedés tarthatatlanságát, zsarnoki-diktatórikus jellegét.Arról az Iványi Gáborról kívántam írni, akit mindezek ellenére nem tömegek vártak az ügyészség kapujánál, s nem követte a kihallgatását és meggyanúsítását hangos és népes tömegtüntetés, hanem az ügyészségről távoztakor mindössze néhány tucat ember várta csak.Magyarországot, s a magyar lakosságot a létező legpocsékabb állapotba taszították. S tette ezt nem csupán a förtelmes hatalom, hanem maga a magyar népesség is.
Lehet egyszerre igaza Varga Juditnak és Magyar Péternek.
Empatizálok Varga Judittal, mint mindenkivel, akinek sikerült kilépnie egy borzasztó kapcsolatból, ahol minimum lelki és verbális bántalmazásban volt része. Ez azonban semmit nem von le a tényből, hogy Magyar Péter hangfelvétele az elmúlt évek legsúlyosabb bizonyítéka a rendszer korruptságára, ennek a kormánynak pedig buknia kell.
Azt látnunk kell, hogy Varga Judit ügye egy személyes trauma, amelyet sajnos a lehető legcinikusabb és legszámítóbb módon politikai célokra használ a kormányoldal, és amivel így a legnagyobb károkat a bántalmazásnak kitett nőknek okozzák. Nőként elborzadva szemlélem, hogy ma politikai hovatartozás kérdése, hogy éppen kinek hiszünk.
Arra az önfeladásra és erkölcstelenségre akar minket kényszeríteni a kormánypropaganda, hogy gúnyolódjunk és hazugnak nevezzünk egy nőt, aki beszámol a párkapcsolati erőszakról. Bármi legyen is az ára, ezt nem fogjuk megtenni.
Azzal együtt írom ezt, hogy pár éve vettem részt nyilvános vitán Varga Judittal, ahol gátlástalanul a szemembe hazudott a magyar jogállam helyzetéről. Volt vele politikai vitám az Isztambuli Egyezmény elfogadásáról is, amely kapcsán szintén a cinikus kormánypropaganda által előre megírt hazugságokat adta elő, és amit máig nem ratifikáltak.
De a fentiek semmit nem vonnak le a tényből, hogy Magyar Péter hangfelvétele egyértelműen bizonyítja a rendszer végtelen romlottságát és maffiaszerű működését.
A két igazság egymás mellett létezik.
A hatalom pont ettől a második igazságtól fél: ezért csinálnak számító lejáratókampányt egy kapcsolati traumából. Hajdú Péternek ugyanis arról is kellett volna kérdeznie Varga Juditot, hogy mi hangzik el a hangfelvételeken; miért nem tett feljelentést az ügyészségi iratok manipulálása miatt; és van-e tudomása további bűncselekményekről. Sőt, még arról is megkérdezhette volna a volt igazságügyi minisztert, hogy miért kapott kegyelmet K. Endre, és ki a valódi felelős a pedofil-ügyben, mert ezekkel a válaszokkal is két hónapja adós. De nem tette, mert őt is csak az motiválta, hogy a családi szennyes ki legyen teregetve, hogy az eltakarjon minden mást.
És ez az igazán felháborító. Rengeteg bántalmazott gyerek és nő, sőt, férfi van az ehhez hasonló történetek mögött. Ezzel az egésszel az ő traumájukat is politikai bunkósbotként használja a kormányoldal, évtizedekkel visszavetve a családon belüli erőszak elleni küzdelem ügyét.
És mindehhez asszisztált Varga Judit. Hiszen bármikor bemehetne például a Partizánba, vállalva a súlyos politikai kérdéseket is. De nem megy, mert láthatóan nem akar válaszolni arra, hogy mi hangzik el hangfelvételen.
Aminek a tartalma az elmúlt évek egyik legsúlyosabb politikai botránya. A hangfelvételen ugyanis nagyon súlyos állítások vannak. Kiderül, hogy vannak olyanok, mint Rogán Antal, akik a törvény felett állhatnak. És ez itt most a lényeg. Ez az, ami az ország jövője szempontjából igazán számít. Ezzel kell most foglalkoznia az ellenzéknek, nem azzal, hogy ki mit gondol a felvételen hallható emberekről.