ezert mondom, hogy ez egy nagyon mas vilag. az en apam nagyon jo apa volt, tenyleg, de o is toredeket fogalkozott velunk, mint mondjuk en a gyerekeimmel.
visszaterve a temara, csaladjogi ugyekben azt a szulot kellene alkalmasabbnak tartani a nevelesre, aki meg akar egyezni, kompromisszumot akar kotni. valoszinuleg o nezi igazan a gyerek erdekeit... csak hat iszonyat horges lenne, ha a gyerekeket alapbol az apanal helyeznek el...
a te ferjed hanyszor cserelt pelenkat, hanyszor vitte edzesre, bolcsibe, oviba, suliba a gyerekeket? hany ovi, suli, sport rendezvenyen vett reszt a gyerekekkel? hanyszor vitte oket a jatszoterre? hanyszor adott nekik reggelit, ebedet, vacsorat? stb...
Tényleg nincs fogalmam .... én csak normális , gyerek-szempontú megoldásokban tudok gondolkodni .
A környezetemben meg , hálisten' eddig ilyen végletes őrültséget nem láttam .
Mi is elváltunk , de eszembe nem jutott volna gátolni az apjukat , ha látni akarta őket , és szívesen mentek . (mondjuk .... miapukánk' nem is akarta őket elvinni , mindig nálam volt a találka ....addig is az én dolgom voltak a gyerekek , eszében sem volt változtatni rajta válás után)
Tehát az nem gond, ha a csak láthatásra jogosult szülő valamit nem képes elfogadni, végül is nem ő kapta a felügyeleti jogot?
igy van, gyakorlatilag en jogfosztott vagyok a gyerekeimmel kapcsolatban. semmibe nincs beleszolasom. (nehany minimalis kerdes, iskolai tovabbtanulasnal ala kell irnom a papirt, de ha nem irom ala, a gyh majd dontest hoz :P)
es csodalkoznak, hogy a ferfiak nem akarnak hazasodni, nem akarnak gyereket. egy jogom van: a tartasdij fizetes...
Valami lehet a háttérben, ami miatt a pasi elég biztos a dolgában, különben nem jöhet ki jól ebből.
nem volt mas ut, vagy lemond a gyerekekrol vegleg, vagy magahoz veszi oket. ebben benne van a korrekt megallapodas, pernyeres eselye, ha veszit, akkor lehet, hogy fel-egy evig felugyelt KTje lesz, de mivel normalis, a kethetente hetveget ugyis megkapja. szumma mindenkepp jobban jar...
A váltott felügyeletet én úgy tudom elképzelni , hogy x ideig kizárólag apánál , x ideig anyánál élnek a gyerekek .
Az éppen aktuális "váltó szülő" gondoskodik mindenről velük kapcsolatban .
De jó ez a gyereknek ? No és mi van , ha a váltás alatt valamiről olyan döntés születik , amit a másik képtelen elfogadni , mert szerinte árt a gyereknek ?
Akkor nem csodálom, hogy rács mögül engedi a gyerekekhez. Valami lehet a háttérben, ami miatt a pasi elég biztos a dolgában, különben nem jöhet ki jól ebből. Ha a gyerekeket az anyának ítélik végül, az előzmények miatt nemhogy váltott elhelyezés nem lesz, hanem nagy eséllyel felügyelet melletti láthatás.
De éppen az a probléma, hogy nem tudnak megegyezni. A nő által elmondottakból sok minden kiderül azért. Pl. nem érti meg apuka, hogy a napirend, meg hogy etetéstől-etetésig, meg alvásidő, meg blabla.
Kíváncsi lennék, hányszor mondta az apának, hogy ha nem elégszik meg azzal, amit ő meghatároz, akkor soha nem láthatja a gyerekeit. Ezt azért is tudom elképzelni, mert szerinte nem közös akarat, hanem diktatúra, hogy az apa váltott felügyeletet szeretne. Úgy egyáltalán, mi az, hogy váltott felügyeletet akar, hogyan képzeli?
Persze, hogy jobb, itt nem ez a kérdés. A tét az apa részvétele a gyerekei életében. A nő nem akart együttműködni, jogos szerintem, hogy az apa tart attól, hogy nem lehet a gyerekei életének részese. Nekem az is sokat elmond, ahogy a nő nyilatkozik a kapcsolatuk megromlásáról. Mindenért kizárólag a pasit teszi felelőssé, valamint azt is nehezen hiszem, hogy az a pasi, aki ennyire elszántan küzd a gyerekeiért, teljesen leszarta volna őket míg együtt voltak.
Még azt is megkockáztatom , hogy a kiskamaszkori dackorszakban a gyerek is önként választaná a másik szülőt , mert az éppen őt nevelővel akkoriban úgysincs túl nagy összhangban .
jaja, roppant valoszinu, hogy a 10x evig alig/nem latott apjahoz akar menni, aki ellen egesz addigi eleteben neveltek... a srac meg varjon 10-14 evet, hatha odakoltozik a gyerek :D
Ezzel megint az a gond, h te normális, kompromisszumkész felnőttekből indulsz ki. Ebben a sztoriban pedig láthatóan nem olyanok vannak, ezért eszkalálódott a helyzet:-)
Minden elfogultság nélkül állítom , hogy ilyen kicsi korban az anyára nagyobb szüksége van a gyereknek , mint az apára . Ha csak utcai láthatásban is tudnának megegyezni , az apát sem felejtenék el a gyerekek .
Gyerekelhelyezésit meg később is lehet indítani . Még azt is megkockáztatom , hogy a kiskamaszkori dackorszakban a gyerek is önként választaná a másik szülőt , mert az éppen őt nevelővel akkoriban úgysincs túl nagy összhangban .
igy is kb. 30% eselyt adok a sracnak, nagyon benne van a pakliban, hogy atrakjak a gyerekekt anyahoz, o meg felugyelt kapcsolattartast kap havi 2 oraban (nem napi 1-et mint o ad a nonek!!!!)
Szerintem még az is jobb ennél a módszernél , ha csak az utcán találkozhatnának . Ott mégis lehet testi kapcsolatot létesíteni ... felveheti/magához ölelheti/megpuszmákolhatja /stb. Ezek az intim dolgok rendkívül fontosak egy kicsi fejlődése szempontjából .
Minden ilyen esetet elsőbbségileg kellene tárgyalni a bíróságnak , hogy minél előbb nyugvópontra kerülhessen a dolog a gyerekek miatt !
