" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
'A rejtély akkor is feltárul, ha "puszta kézzel" (górcső nélkül, "puszta ésszel") gondolkodunk. (Minden esetben ezt a megoldást ajánlanám mindenek felett!) Béla bácsi és Miklós bácsi kivijei előtt is csak akkora csodálkozással kell állnunk, mint egy elfagyott fügefa előtt az elmúlt 120 év legenyhébb KÖZÉPhőmérsékletű tele után, amelybe az egyetlen előfordult havazás utáni holdvilágos, szélcsendes éjszakán becsusszant egy -19,6 fokos minimum, miközben mindenki az igazak álmát aludta és föl sem figyelt rá.
Akkor nézzük csak:
Igaz ugyan, hogy a tavaszi hónapok, köztük a május is, átlag feletti csapadékmennyiségeket hoztak, de a térségben május utolsó hetétől június utolsó hetéig "becsusszant" egy totálisan csapadékmentes hónap. Ebből június második hetét 30-35 fokos hőmérsékletek jellemezték. A május végi csapadékos időszakot erős (szárító) északi szeles periódus zárta. A kánikulai héten szintén erős, de déli irányú szelek fújtak. A talajnedvességi mérési adatok szerint ebben a szakaszban a talaj felső rétege (olyan mélységig, ameddig a kivi gyökerei leérnek), jóval 50% alá esett. (Tudni kell hozzá, hogy a kivi számára már az 50% stresszküszöböt jelent.) Az öntözetlen kiviken most megszemlélhetjük, mit okoz náluk a kb. 3 hetes vízhiányos stressznek való kitettség, különösen, ha az olyan fenológiai fázisban következik be, amikor a kivi vízigénye az egész vegetációs időszakon belül messze a legmagasabb. Ha ehhez még a korábban csapadék által összetömörített, majd a szárazságban megrepedezett agyagtalaj és a szomjúságukat a még nedves gyökerekkel oltó rágcsálók által előidézett mechanikai sérüléseket, roncsolódásokat, veszteségeket hozzávesszük, könnyen beláthatóvá válik a következmény. A gyökérproblémákat sok esetben már a szárazság után normalizálódó talajnedvesség sem tudja helyrehozni, ami valami olyat sejtet, hogy egy adott fenológiai fázison túllépve a kivinek nincs, de legalábbis nagyon gyenge a gyökér-regenerálóképessége. Hát erről van szó Béla és Miklós bácsi, valamint még nagyon sok más, kivijeit az év nagy részében vízhiányos stresszben sanyargató kivitulajdonos esetében. A hibát mindig mindenki a növény összeomlása idején jelen lévő körülményekben keresi (pl. kéregrepedés, "elfagyás" fügét is megkímélő hőmérsékletek mellett, stb.) és nem gondol arra, hogy az időzített bomba a vízhiánnyal lett kihelyezve...."
Nem rendelkezel magasabb fekvésben (dombon) lévő területtel/telekkel? Amennyiben igen, kár és fölösleges a fagyzugban lévő ház udvarában sanyargatni ezeket a növényfajokat, magadat eleve kudarcélményekre ítélve.
Csak összehasonlításképpen: Az egzotikus dísznövényeknél most vettem 160 cm-eset aminek több ága is van, 20 l-es konténerben. 3 éves oltvány. Elmondásuk szerint a vele egyidősek között több már termett is, és az enyém is fog jövőre szerintük egészen biztos. És van fajtaneve is: Jiro.
Árát én soknak tartom, s fagyzugos helyen lakom, a ház közelében pedig már nincs hely...
Volt tél, amikor a vastag szőlőkar is elfagyott... Most elvitte a tavaszi fagy az összes mandulát, és kajszit is a szőlő kiheverte (illtve a Pölöskei muskotályon nem volt semmi termés, amely nem a fal közelében van).
A cserszegire azért gondoltam, hátha jobban tűri a hideget.
Üdvözöllek! Az általad linkelt oldal féligazságokat tartalmaz. "Szélsőséges teleken a fiatal hajtások lefagyhatnak, de a több éves ágak már nem károsodnak. " Pozitív szélsőségek esetén a mondat második fele igaz :)))) ,de negatív esetében, sajnos csak a hibrid fajták jöhetnek számításba. Az is igaz, hogy a késői fagyok nem tesznek kárt a virágzatban, de azt meg is kell érnie, hogy virágozzon. Nálam egyik évben április 10.én!!! fagyott le róla az összes hajtás, és csak a következő évben virágzott. Összességében egy nagyon korrekt gyümölcsről van szó. Az is pozitívum, hogy konténerben van, de az ára egy kicsit soknak tűnik, az 1méteres mérethez viszonyítva. Nekem nagyon bejön az íze, és ha nem laksz fagyzugban mindenképp érdemes ültetned minimum egyet.
És mint ahogy a topikbevezető is fogalmaz...
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Most semmiképp ne metszd ,de máskor sem javasolt a füge metszése.
Takard be lombbal a tövét. Boríts rá egy fenállót, ha aláfér, de majdcsak akkor, ha megjönnek a mínuszok. Tavasszal korán takard ki, nehogy a befűléstől túl korán kihajtson.
Egy aprócska kérdés: most ültetett fügét--tőről tőosztással vett-- mikor jobb visszametszeni, most, vagy inkább tavasszal? Most próbálkozom ujra, más védettebb helyre. Déli támfal tövébe és a házhoz kb másfél méterre. Egyébként a faluban (Galgagyörk) mindenhol megfagy, hiába takargatják akárhogyis, de igy hátha...
Ráadásul azért írta szilvafélének, mert nyilván nem olvasott utána annak, amiről írt és készpénznek fogadta el a "gazda" vélekedését , aki szintén nem rendelkezik ezek szerint konkrét ismeretekkel a saját gyümölcséről ,mivelhogy most fog róla szedni először gyümölcsöt és nem is igen kóstolhatott még ilyet, mert akkor tudná, hogy semmi köze nem lehet a szilvához.
sztereotípiák (nem az enyém:) : dél Magyarország (talán) oké, nyugat és észak nem oké =
= pl. a fügéről él az a hit (laikusok körében, és persze az ország 70-80%-a az),
hogy Magyarországon csak délen, Pécs környékén él meg és terem.
de ugyanez a hiedelem jelenik meg a Vas Népe cikkben is: délen (pl. Baranya megye) "talán" termeszthető a káki, de Vas megyében nem. Miközben ott van az újságíró orra előtt a példa, egy élő, viruló és termő kákifa! következtetései: ez a "szilvaféle" biztosan kivétel ebben a szombathelyi kertben, valami fatális tévedés! leginkább nem is létezik, csak déibáb. (déli:)
szóba került itt sokszor, a kaki nyári folyamatos öntözése, es így termés megtartása. Nem lettem meggyőzve hisz nálam mind ledobta a tipo. Viszont a kéregrepedést könnyebb lesz bizonyítanom, mert én aztán becsülettel öntöztem a Kivi toveim, ma is ránéztem milyen szép feszesek a "vázágak".
Még ez a mésszel lekenés foglalkoztat, mar csak meszet kell szereznem :)))
Igen, nagyon jó megfigyelés, nagyon jól kapcsolatba hoztad a nyári szárazságot, vízhiányt az őszi kéregrepedéssel.
Én is így jártam azt hiszem 2011 vagy 2012 száraz nyara után, nem volt időm öntözni, kicsit elhanyagoltam, és szeptember-októberben leszakadt az ég, az összeaszalódott növényi szövetek megszívták magukat vízzel, és az egyik eldurrant, elrepedt már a tél elején, a másik kettő pedig februárban.
Sajnos a legtöbb esetben a kivi valamilyen problémája visszavezethető a korábbi vízhiányra.
ezt a hsz-t en toroltetnem az adminnal, en sem tudom eldonteni (pedig olvasom mar a forumot egy ideje), hogy ezek most valos vagy fals infok...eleg sok hulyeseg van ezekrol a novenyekrol leirva a neten, legalabb itt ne legyen.
