Az igazán nagy matematikusok mindig is tudták, hogy a matematika, csak egy sajátságos valláshalmaz.
" Ha vallás alatt olyan gondolatrendszert értünk, amely bizonyíthatatlan állításokat tartalmaz, akkor Gödel megmutatta nekünk, hogy a matematika nem csak hogy vallás, hanem ez az egyetlen vallás, ami be is tudja bizonyítani magáról, hogy az. " - John D. Barrow (1952 -2020) angol kozmológus, elméleti fizikus és matematikus. A képen jobbra.
+
" Bertrand Russell ( 1872-1970) angol filozófus és matematikus felfedezése alapjaiban rengette meg a matematikát, mivel így kiderült, hogy a hagyományos matematikai logika eszközeivel minden levezethető tétel tagadása is levezethető, vagyis bármi és bármi ellenkezője is bizonyítható, vagyis az elmélet nem ér sokat. " forrás - Így lényegében bebizonyította, hogy Gödel tételei értéktelenek és banálisak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy Gödel az 1940-es évek végén megmutatta, hogy az Einstein-féle általános relativitáselmélet egyenleteinek létezik paradox megoldása. Tehát az is be lehet bizonyítani matematikával.
Egy mesetípus szabályrendszerét egy lapon említeni egy matematikai terület axióma-rendszerével, durva léptéktévesztés, bizony megkérdőjelezi a tudományos hitelességedet, bármilyen végzettséged és praxisod volt is valaha.
A valóságról csak annyit tudhatunk meg, amit a köztudatban megegyezéssel elfogadunk. A szubjektív vélemény akkor számít, ha megegyezik a közösen elfogadottal. Különben marad különvélemény, ami mindenkinek van.;-)
Éppen azt emeltem ki, hogy az általunk alkotott szabályok szerint, korrekt a számtan, vagy matek, akkor nem érdemes tovább ragozni. Azt kell elfogadni, ami a gyakorlatban működik.;-)
... A matematikában szinte bármit be lehet bizonyítani teljesen helyesen és szabályosan. Csak az axiómák és az axiomatikus szabályok felvételén múlik. Így a 2,4+2,4=4,8 egész számra való kerekítési, megfelelő megjelenítési és műveleti sorrend szabály utasítással éppen ilyen. Ebben az esetben 2+2=5 és teljesen logikusan és szabályosan. Továbbá 1+1=10 a kettes számrendszerben és 6x9=42 a tizenhármas számrendszerben. (kettes számrendszerben: 1+1=10) // ( tízes számrendszerben: 1+1=2) // (összevetve: 2=10)???!!! A matematika éppen ezért nem igazán tiszta tudomány, - hiszen kitalált dolgokkal foglalkozik, akárcsak isteneiket tekintve a vallások - csak segédtudomány. Kell hozzá más, nála sokkal tisztább tudományág valóságban is tapasztalható alátámasztása a vizsgált kérdéskörökben, hogy valóban igaz, tényszerű és hasznos lehessen. Persze 2+2, akár három is lehet. A következőképpen 1,6+1,6=3,2 egész számra kerekítése, megfelelő megjelenítési és műveletsor utasítási szabállyal. Ebben az esetben 2+2=3 és teljesen logikusan és szabályosan. ...
E. Szabó László (és 50 évvel korábban Jánossy Lajos) szerint az egymáshoz képest állandó sebességgel mozgó inerciarendszerek között van egy kitüntetett K0 rendszer, mégpedig az, amelyben a távolságmérést lehetővé tevő etalon méterrúd és az időmérést lehetővé tevő etalon óra nyugszik.
De hát ugyanezt fogják üzenni nekünk azok a távoli, és meglehetős sebességgel mozgó E.Szabó Lászlók is, akikkel az eljövendő évezredek alatt felvesszük majd a kapcsolatot. Mindegyikük rámutat a maga etalonjaira, és azt mondja, hogy
"csak a hozzájuk rögzített K01 meg K02, stb. abszolút rendszerekben mérhető az igazi idő meg igazi távolság".
Amit pedig mi itt az etalonjainkkal mérünk, arról azt mondják:
"csupán egy dilatálódot fiktív idő, és csupán egy kontrahálódott fiktív távolság".
S a következőképp okítanak:
"Ahhoz, hogy ezekből az önkényes számolási mennyiségekből megkaphassátok a valódi időt és távolságot, figyelembe kellene vennetek az eszközeitek által elszenvedett dilatációkat és deformációkat".
Így aztán minden újabb civilizáció E.Szabó Lászlója ránk akarja majd kényszeríteni a maga rendszerét, azt állítva, hogy a mi óráink lassabban járnak és a mi méterrúdjaink összezsugorodtak a sebességtől. Természetesen nem csak a Földlakókat vegzálják majd ezzel, hanem egymást is, míg csak ki nem tör az első bolygóközi tudományos háború, a koordináta-rendszerek csatája.
"Fizikus hazudj, de rajt' ne kapjanak", azaz bármi lehet a modellben, tört dimenziók, képzetes idők - ha a megfigyelésekkel nem ütközik, nincs ok támadni.
Összefoglalva: a relativitáselmélet sokat fejlődött az elmúlt száz évben, számos módon igazolódott és érvényességének keretei is egyre tisztábbak. Ezzel szemben az elméletet teljes egészében kétségbe vonó elképzelések egy helyben topognak azóta is, még Jánossy professzor sem talált matematikailag elegáns alternatívát az általános relativitáselméletre.
A sci fi írók és filmesek gondoskodnak arról, hogy legyen részünk egy kis jövőből. Az nem biztos, hogy meg is valósul a jóslatuk, de már volt rá példa. Ha valóban bekövetkezik a technológiai szingularitás, akkor felpörögnek a „megvalósulások”. Elvégre lesz az MI-nek feldolgozandó anyaga.;-)
