A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Meg lehet mondani, ha megméred a buszon egy 1 kg tömegű test súlyát. Ez az Eötvös hatás. Nem sokan ismerik."
most mire gondolsz pontosan? hogy a mozgó buszban hat a centrifugális erő? mit is mondtunk, hogy a gravitáció a gyorsulás? mit tesz a Föld légkörével? tolja kaotikus mozgásával. a busz áll, miközben kerekei mozognak és az állóbuszhoz képest a mozgó légkör mozdítja utasát. na jó, ez akkor lehetséges, ha a padlót nézed ugye. de hogy a súlyt miképp méred a mozgó buszon, már nem könnyű, ha a busz a Földhöz képest mozog.
"A relativitáselmélet valóban ezt tanítja, de tévesen."
v. mégsem, ha többféle képpen láthatod.
"A Nap hatalmas gravitációja tartja keringési pályán a kicsi Földet."
mármint a Nap tömege által létrejött tértorzulsás miatt? a Nap a térben, mint vízben mozgó, ezért a mozgás által keltett gyűrűkben a testek, mint kényszer, mozognak?
"De vajon a Föld kicsi gravitációja képes lenne-e pályán tartani a hatalmas tömegű Napot? Nyilván nem."
de ezt látni nem látod a Földről, hiszen a Napot még a Hold is képes kitakarni.
"Ez el is dönti a kérdést, hogy a Föld kering a Nap körül."
már amennyiben ezt így látod.
"Lehet, de csak a saját kis környezetében. A Nap is csak a naprendszerben lehet lokális nyugvó pont."
hmm, pedig még a távoli, mármint a Naphoz képest távoli is lokális, hiszen a látható csillagok, mármint szabadszemme, azok mind a Galaxis részei. ezáltal lokálisak, hiszen együtt mozognak velünk, mégha nem is egészen és elég távoliak is.
"Éppen fordítva van. A mozgás és a haladás kelti az idő képzetét."
gondolod, ha azt képzeled nincs idő, vagyis nem mozogsz a tér idejében, akkor megszűnik a vég? ez talán egy álló, v. megállt világegyetemre lenne igaz, de ebben az esetben megszünne a létezés.
"a középpontját nem látod, viszont látod a busz padlóját. ha a busz padlóját figyeled, miközben A-ból B-be érsz, miből mondod meg, hogy a busz mozgot, v. a Föld a középpontjaként állóként rögzített golyócska körül? de ott van még a gyorsan haladó útszéli fa is ..."
Meg lehet mondani, ha megméred a buszon egy 1 kg tömegű test súlyát. Ez az Eötvös hatás. Nem sokan ismerik.
"emiatt aztán úgy is nézheted, hogy a Nap kering a Föld körül."
A relativitáselmélet valóban ezt tanítja, de tévesen.
A helyes gondolatmenet a következő.
A Nap hatalmas gravitációja tartja keringési pályán a kicsi Földet.
De vajon a Föld kicsi gravitációja képes lenne-e pályán tartani a hatalmas tömegű Napot? Nyilván nem. Ez el is dönti a kérdést, hogy a Föld kering a Nap körül. Nem lehet másképpen nézni. Einstein gondolatmenete hibás.
"emiatt nem lehet lokákis egy látszólagos álló, de távoli csillag,"
Lehet, de csak a saját kis környezetében. A Nap is csak a naprendszerben lehet lokális nyugvó pont.
"pedig a mozgások a téridőben történnek. az idő pedig a haladás intervalluma."
Éppen fordítva van. A mozgás és a haladás kelti az idő képzetét.
"Ha a Föld felszínén egy buszon ülsz, akkor a Föld középpontja a lokális nyugvó pont."
a középpontját nem látod, viszont látod a busz padlóját. ha a busz padlóját figyeled, miközben A-ból B-be érsz, miből mondod meg, hogy a busz mozgot, v. a Föld a középpontjaként állóként rögzített golyócska körül? de ott van még a gyorsan haladó útszéli fa is ...
na jó, ezt tegyük félre. a műhold lehet rögzíve a Föld látszólagos középpontjához és figyeli a Földön lévők mozgását, de abban a pillanatban, ahogy a Föld bizonyítja kaotikus mozgását, létre is jön a bizonyos fokú tévedés lehetősége, mielőtt korrigálja pozícióját.
"Ha a Föld mozgását akarod megállapítani, akkor a Nap középpontja a lokális nyugvó pont."
teheted, hiszen a Föld követi a Napot, vagyis az együtt-haladás eltakarja a Nap eleve létező "előrehaladó", hullámzó mozgását. emiatt aztán úgy is nézheted, hogy a Nap kering a Föld körül.
"Az egész univerzumra érvényes abszolút nyugvó pont nem létezik."
emiatt nem lehet lokákis egy látszólagos álló, de távoli csillag, hiszen az állócsillaghoz képest a Galaxis is mozdult, s benne a Föld extra mozgásokat tett. ezért a háttér akkor is elmozdul, ha időben közeli képeket készít a fotós. a kérdés az; a látszólagos állócsillaghoz képest a fotós mozdult, v. a képen látható csillagok?
"A téridő csak egy hibás fogalom, fizikailag nem létezik."
pedig a mozgások a téridőben történnek. az idő pedig a haladás intervalluma.
"Az abszolút nyugvó pont az, amit önkéntesen annak választok."
Ez nagyon zavaros. Ugyanis ha egy pontot önkényesen nyugvó pontnak választasz, akkor az az nem abszolút nyugvó, hanem csak a relatív (látszólagos) mozgás viszonyítási bázisa lesz. Ezt bármikor megteheted.
De a valóságos (abszolút) mozgás alapját nem választhatod meg, mert ezt már kijelölte a természet.
Ez azonban nem egyetlen egy pont a világegyetemben, hanem pontok rendszere, amelyek csak lokálisan (kis környezetben) érvényes lesznek nyugvó központok.
"Abszolút mozgás az, minek maximális a sebessége, és nem áll meg soha."
Nem. Abszolút (vagy valóságos) mozgás az, amelyet természet által kijelölt lokális nyugvó központokhoz viszonyítasz.
"Abban meg laikusként is kételkedek, hogy az univerzum térideje gyorsulva tágul. "
Az abszolút nyugvó pont az, amit önkéntesen annak választok. Ehhez viszonyítom a mozgást. Abszolút mozgás az, minek maximális a sebessége, és nem áll meg soha. Abban meg laikusként is kételkedek, hogy az univerzum térideje gyorsulva tágul. Szerintem csak az anyaga szóródik szét, akár egy tűzijáték „bomba”.
most ez hogyan került ide? a kérdés nem az volt, hogyan használhatók fel nagy távolságuk miatt a csillagok látszólagos fix pontja az ember tájékozódására, hanem;
hogyan állapítod meg, a test mozod, v. a test amelyen vagy?
mert ezt "A világmindenségben nem találtak még ilyen mozdulatlan testet" mondtad.
tehát, van a Galaxisunknak tengelykörüli nem kis sebességű forgása. ezen kívül az Univerzumban a Galaxis valamilyen irányú mozgást is végez, amely közben tengelyéhez képest inog. (mint a parittya.) a Nap követi a Galaxisban lévő helyzetéhez képest annak mozgását, közben lassan, de halad középpontja felé. már ugye és amennyiben a feketelyuk mindent bevonz. a Föld kering a Nap körül, követve annak Galaxishoz kötődő mozgását, s közben saját tengelye körül forogva inog. (a Föld ezen bonyolult mozgásegyvelege teszi a tömegvonzás látszatát. ez a mozgásegyveleg a kis tárgyakhoz képest, ami hatalmas sebességű, rövidtávon minden irányba kiterjedőek.)
"A fixált pozíció alatt azt kell értened, hogy az „álló” csillagok helyzetét hozzák fedésbe a következő exponálás előtt."
értettem, de a fentiek miatt kérdeztem, hogyan állapítod meg, mi mozdult, amikor a fényképező akkor is mozdul, ha a Föld körül van. ráadásul folyamatosan pozíciót kell tartania, ami csak bonyolítja a fenálló mozgásokat.
A Földön csillagok alapján tájékozódott először az ember, Az első tudományok egyike a csillagászat. A fixált pozíció alatt azt kell értened, hogy az „álló” csillagok helyzetét hozzák fedésbe a következő exponálás előtt. Így figyelik a Földre veszélyes aszteroidákat is. A galaxis mozgása olyan lassú egy aszteroidához képest, hogy állónak tekinthető egy emberi civilizáció alatt. Ha ránézel a Göncöl szekérre, olyannak látta az ősember is mint mi most. Csak számítógépes szimulációval változtatható meg a formája, millióéves tartamokkal.
ok, de a fényképezés közben a fényképező is mozgott, ezért egy másik pozíciónan lett a következő kép elkészítésénél. a másik pozíció alapvetően más mérési erdmény akkor is, ha csak a fényképező mozdult.
A csillagászok úgy állapítják meg az égitestek mozgását, hogy lefényképezik a tágabb környezetükkel együtt. Rögzítik az exponálási pozíciót, az lesz a referencia. A következő fotókat egymásra vetítik, és ebből látják, hogy melyik test merre és milyen sebességgel mozog. Lényegében a téridő a referencia, csak lokális szektorokra kell beosztani, ahogyan a Star Trek-ben is kvadránsokra osztják a galaxist.
"A világmindenségben nem találtak még ilyen mozdulatlan testet"
hogyan állapítod meg, a test mozod, v. a test amelyen vagy? a háromszögelés egy pillanatnyi helyzet, honnan tudo, hogy a következő mérés kor eltérő eredményben mi mozgott?
állsz a Földön, s látod mozog a Nap. na jó, ez volt, mert mára azt magyarázod, mozog minden. hogyan állapítod meg minden mozgását, ha még azt sem tudod, talapzatod mozog, v. a szembejövő? :O
"de még a téridő, amiben mozog, lehet mozdulatlan referencia az anyag számára."
látod, így már mégnehezebb, mert azt mondják, tágul a tér. ha pedig tágul a tér, mi is mozog valójában, amikor távolodni látsz valamit? namost a közeledésben pedig a tágulás egységével azonos lassulást kell észlelj. meg van ez? :O
Miként egy bolond százat csinál, úgy egy kérdés, százat is generál. :)
Az anyag nyugalmi állapotáról azt gondolom, hogy nem sugároz ki energiát. Az elemi részecskék, amiből áll az összetett test, elektromágnesesen és gravitációsan semlegesek. Se vonzás se taszítás. A neutrínók nem csomósodnak egymással, de egy neutrális anyaghalmaz, ami csak a tömege által vonz, vagy esetleg taszít, már nincs kinetikus nyugalomban, ha mozog. A világmindenségben nem találtak még ilyen mozdulatlan testet, de még a téridő, amiben mozog, lehet mozdulatlan referencia az anyag számára.
na és ha megfigyeled, 118km a legrövidebb út. mehetsz másfelé, akkor már hosszabb. persze lehet a hosszabb rövidebb, mert pl. nincs dugó, mint pl. a 0-on szokott.
"A relatív szó pusztán csak viszonylagosságot jelent."
hát épp ez az, viszonylag látod, méred a dolgokat.
"
Milyen távol van Budapest?
Ez relatív, mert attól függ, hogy honnan mérem. Szegedtől 200 kilométer, Szolnoktól 100 kilométer, de Hatvantól csak 60 kilométer. Ezzel semmi baj sincs."
ez hogyan jött ki? ahonnan én indultam, Budapest, onnan bizony ölég volt 52. hmm. na de mentem már 72. is ugyanoda Budapestről.
"De a Budapest-Szolnok távolság az mindig 100 kilométer, akár Szegedről mérem, akár Hatvanból."
akkor Einstein vallásos? merthogy egyenlete alapján épp ez jön ki. na jó, hát ott van az az állandó. persze azóta már egyebek sem olyanok, mint anno. pl. ugye a fényhajlást mára sokan a sebességekkel azonosítják.
Jelen ismereteim szerint, Magyarországon csak Budapesten van 0 Km kő, mint referencia pont. Ha a többi településen csak a helyiségjelző táblát veszed figyelembe, amiből egy településen több is van, akkor több Km-es hibahatárral számolhatsz. Hol van az abszolút távolság???
"Van egy fórumtársunk, aki szerint a háttérsugárzás felfedezése óta lett tudomány a kozmológia."
merthogy "kozmikus"? :O a háttérsugárzás lehet tény, de eredetét tekintve kérdés az eredet. márpedig ha nincs tömegvonzás, ezt csak alátámasztja a különböző, vonzó tömeg nélküli, gravitációs egyenletek is, akkor mi tartotta egyben a kezdeti H atom nagyságú valamit?
"De mi lesz, akkor, ha teljesen kihűl?"
a hideg ugye összehúzódás, a szuperhideg talán zuperösszehúzódás. a szuperösszehúzódott anyag esetleg szuperatom, ami a nagy reccsből ... na de a reccs már elveszett gondolat, mint ahogy a durranás is a véghatárát feszegeti. a népszerűsége pedig egyáltalán nem jelenti azt, hogy úgy történt. ehhez elég a kozmológia állandója, ami ugye egy ember áéltal alkotott hiányzó adat. ez valami, de a képlet része, mert csak így hozza az eredményt. most nem írtam "várt".
persze hozzáteszem, hogy a bemondott sötét dolgok ismeretlensége is tetőz.
"Az abszolút 0 Kelvin, már nem hőmérséklet, hanem egy „kezdőpont”, vagy netán végpont, az univerzum számára?"
márugye és amennyiben lett volna reccs. persze itt a víz. a víz nem összehúzódik, hanem tágul hidegben. ráadásul nagyon hidegben sem bomlik atomjaira, amelyek ezután ezután olyan kicsire húzódnának, hogy a többi kicsire húzódott atomokkal együtt egy H atom méretét alkotnák, mint szuperatom.
"
Ha már az anyag, alkotó részecskéi nem bocsájtanak ki semmi energiát, (nyugalmi állapot) akkor felismerhetők-e?"
ki ismerné fel? hogy az ember mit alkot, az más kérdés. ki lehet vonni a kisérleti egységből mindent, hogy abban valóban nyugalmi állapot legyen? még az abszolute nulla sem megy. persze nem pejor, tény. akármiben készíted a tárgy, amiben létrehoznád a nyugalmi állapotot, nincs nyugalomban. mint ahogy a téridő is ott van. így aztán kérdés, az atomok közt mi hat igazán kölcsön? az is kérdés, hogy a kölünböző atomok, az összes, képesek e nyugalmi állapotban egyesülni?
mint ahogy kérdés, tömegvonzás nélkül mi okból jönne létre egy égitest, legyen az akár csillag? főként, hogy előtte gázok halmaza szaladt a tér minden irányába.
rögvest a kérdés; miért történt volna a Big Bang csőalakban? mi akadályozta volna a tér egyetlen irányba terjedését, ha előtte seholsem volt semmi? miért ne terjedt volna mint egy "normál" robbanás, minden irányba?
"De a Budapest-Szolnok távolság az mindig 100 kilométer, akár Szegedről mérem, akár Hatvanból."
A Budapest-Szolnok távolság az mindig 100 kilométer, ha Szolnokról és Budapestről van szó. Szegedről, vagy Hatvanból hogyan méred le a megjelőlt távot, a térkpről, vagy ki guglizod? :-))
Nem. A katasztrófaelmélet csak egy elnevezés (lehet, hogy nem jó, de így nevezik), ami arról szól, hogy nem tudhatod visszaszámolni a múltat, mert nem ismerheted tökéletesen a történések menetét és egy pici tévedés a körülmények megítélésében óriási mértékben megváltoztathatja az eredményt, amit ki kell számolnod.
"A relativitástól ódzkodsz, mint ördög a tömjénfüsttől..."
Nem a relativitástól ódzkodok, hanem hanem a relativizmustól és a relativitáselmélettől.
Nem szabad összekeverni a dolgokat. A relatív szó pusztán csak viszonylagosságot jelent.
Mondok egy egyszerű példát, hátha megérted.
Milyen távol van Budapest?
Ez relatív, mert attól függ, hogy honnan mérem. Szegedtől 200 kilométer, Szolnoktól 100 kilométer, de Hatvantól csak 60 kilométer. Ezzel semmi baj sincs.
De a Budapest-Szolnok távolság az mindig 100 kilométer, akár Szegedről mérem, akár Hatvanból.
Eddig érthető?
De mit tanít a relativitáselmélet?
Azt tanítja, hogy a Budapest-Szolnok távolság egy gyors űrhajóról mérve csak 80 kilométer. Egy még gyorsabb űrhajóról mérve csak 50 kilométer. Hát nem baromság?
Sőt, még azt is tanítja a relativitáselmélet, hogy nincs valódi távolság, mert minden megfigyelőnek az a valóság, amit ő mér. A 100 kilométer ugyanolyan valóságos, mint a 80 vagy az 50 kilométer.
Na ezért (is) baromság a relativizmus és a relativitáselmélet.
„tudjuk mi okozta a mikrohullámú háttőrsugárzást, v. csak azt hogy van és ezt a vant képezzük az ősrobbanásra, mint eredet?”
Nagyon jó a kérdés. Van egy fórumtársunk, aki szerint a háttérsugárzás felfedezése óta lett tudomány a kozmológia. Van egy sugárzás, ami az ősrobbanás maradványa, mivel az a végtelenül forró, nagynyomású, valamikori „ősatom” mára univerzumot alkotva 2.7 Kelvin- re hűlt ki. De mi lesz, akkor, ha teljesen kihűl? Az abszolút 0 Kelvin, már nem hőmérséklet, hanem egy „kezdőpont”, vagy netán végpont, az univerzum számára?
A Wikipédia, szerint:
„Az abszolút nulla fok az a hőmérséklet, amelynél a testből nem nyerhető ki hőenergia. Ezen a szinten az atomok és molekulák mozgása megszűnik, csupán kvantummechanikai, nullponti energiával indukált részecskemozgást tartanak fenn.”
Vagyis burkoltan elismerik az étert, vagy a (diszkrét téridőt) a nullponti energiában. Egy kérdés tőlem? Ha már az anyag, alkotó részecskéi nem bocsájtanak ki semmi energiát, (nyugalmi állapot) akkor felismerhetők-e? Van-e töltésük, spinjük, tömegük, ami által csomósodnak? Ha ezzel elérik a lehető legnagyobb sűrűséget, akkor fekete lyukakból, netán egy darab”lyukból” áll az egész miskulancia. De ha abszolút hideg, és vonzó, akkor mitől robbanna fel? (na jó, ez már a következő kérdésem)
nehezen? mármint a földi katasztrófára gondolsz? a Világegyetemben mozog egy meteor, aszteroida, akkor arról hogyan? hol történt a katasztrófa, ha azt sem tudod hogy az égitest iránya folyamatos volt e, vagyis nem ismered annak teljes történetét?
ha sehogyan sem, akkor hogyan jön ki az ősrobbanás? tudjuk mi okozta a mikrohullámú háttőrsugárzást, v. csak azt hogy van és ezt a vant képezzük az ősrobbanásra, mint eredet?
