"Azért az érdekes, hogy Rejtő esetében, mintha már teljessen önállóan a rendörségtől függetlenül tevékenykedne az ügyészség:-))))"
Nem így van. Az ügyészségnek jogában áll külön kihalgatást eszközölnie. Tény.
Eddig is többször élt eme alkotmány biztosította jogával. Tény.
Itt felmerült több Kormánypárti, MSZP közeli személy érintettsége a K&H botránynál. Tény.
Ezen piszlicsáré támadások a független ügyészség felé a nyomozás hátráltatását eredményezik csupán. Ez érdekében csak a vizsgálandó személyeknek állhat. A Főügyész lecserélése is csak nekik használhat. Túl sok az MSZP-s VIP listás ez a baja a pártnak és nektek is.
A rendőrség sincs a helyzet magaslatán Forrót még míndig nem hallgatták ki pl.
Részemröl nem tudok mit hozzátenni. Meggyözödésem szerint ezt a részt kezdjük túlbeszélni. Várjuk meg az elsö pótmagánvádas ítéletet. Két olyan ügy már van, ahol nem nyújtottak be pótmagánvádat (martinsalakos házak, MFB kötvénykibocsátás).
Igen, nagyon jól tudom, hogy nem az ügyészség feladata (lenne), csak hogy körbe járunk, mint a kigyó ami a saját farkába harap:-)))))
-vannak kétes ügyek (legyünk diplomatikusabbak: nem kellöen tisztázotak)
-van feljelentés,
-van nyomozás (rendörség, ügyészi felügyeletttel)
-van javaslat a vádemelésre, (rendörség részéről*)
-nincs vádemelés ügyészség részéről (mivel "nem eléggé bizonyitható", stb, stb.....)
-nincs birói eljárás, ergó büncselekmény sincs, bünös sincs (természetesen felelős sincs, a dolgok csak úgy megtörténtek, mint az eső, a hó az aszály, az árviz....)
-a nem kellöen tisztázot ügyek tehát megmaradnak nem kellöen tisztázotnak.
*megjegyzés: Nem a nyomozást végző rendörség nem emelt vádat, hanem a nyomozást felügyelő ügyész utasítását(utasításait) hajtották végre amikor lezárták az ügyeket. (Lásd: többször idézett Salgó interjú.)
Azért az érdekes, hogy Rejtő esetében, mintha már teljessen önállóan a rendörségtől függetlenül tevékenykedne az ügyészség:-))))
Miért nem lehet nevesítve kimondani, hogy X.Y. közhivtalnok:
-Olyan szerzödést kötött, irt alá, alapján utalt, ami az állam számára hátrányos volt. Azaz helytelenül járt el. Öt ezért erkölcsi, (és/vagy) politikai, (és/vagy) büntetőjogi felelősség terheli, vagy nem terheli. Hiszen a L.Ü. is elismerte, hogy szabálytalan kötöték a szerzödéseket, illetve intéztek kifizetéseket.
Ez és amiröl a késöbbiekben írsz: nem az ügyészség feladata. Személy szerint ezekben az ügyekben is a legnagyobb tanulság a két nagy párt összejátszása. A MEH nem tesz semmit a polgári jogi felelösség megállapítása érdekében. Porhintés.
Az érvelés, miszerint az ügyészség perindítási joga a közbeszerzés elmulasztásakor nem áll, mert az ügyészségnek csak a közérdek sérelme esetén van joga eljárni, az én dilettáns véleményem szerint egy par excellence a közérdek védelmében fennálló szabály megszegésekor nem állhat.
Fordítva. Az ügyész csak a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében indíthat pert. Az mindegy, hogy a közérdek sérelmét mi okozza, az a kérdés, hogy a perrel helyreállítható-e az eredeti állapot.
A többi, amiröl írsz, az nyomozati kérdés, a válaszom: nem tudom;) Pontosabban erre a kérdésre már csak az nyomozati iratok alapján lehetne válaszolni. A pótmagánvádnál majd kiderül...
" Korábban sportújságíró volt... " (Hát, én még nem láttam szerepelni.....)
"Nem vagyok büntetöjogász, meg ha Keller 2006-ig estin elvégzi a jogot, akkor másnak sincs esélye:DDD"
Miért, Polt büntető jogász volt?
Ha D.T. lehetett sport miniszter, Keller is lehet Legföbb Ügyész:-)))))))
Szóval visszatérve az alaptémára. Lehet, hogy Polt minden egyes esetben külön-külön megtalálta azt a jogi eljárást amivel saját maga számára -annélkül, hogy birói szakba kellene engednie bármelyik ügyet- megtalálta a megnyugtató megoldást.
De ettől még nagyon sok kérdésre nem született válasz, sőt esetenként újabbak vetödtek fel.
Csak néhány kiragadott eset.
1, TOI-TOI,
-Állami közhivatal(nok) megbiz egy magáncéget, hogy aug. 20-i ünnepségekre biztositson mobil WC-et.
-Magáncég(közvetitő) -mivel nincs saját eszköze- megbizza alválalkozót a feladat tényleges elvégzésével.
-Elvileg nincs ezzel semmi baj, de néhány kérdés akad:
-Miért kellett közvetitőt igénybe venni?
-Mekkora a közvetitő "jutaléka"?
-Milyen érdemi tevékenységet végzett ezért a "jutalék"-ért?
2, MTV gazdálkodása,
-Állami közpénzből gazdálkodó szervezet folyamatosan, hosszú távon, rendszeresen, lényegesen többet költ, mint amit a költségvetése megengedne.
-Állam felé befizetéseit nem, vagy késedelmessen teljesíti.
-Ugyanakkor folyamatosan rendel külső cégektől, amelyeket folyamatosan fizet.
-Majd első számú vezetője magas állami közhivatalba távozzik.
-Ezzel már elvi problémáim is vannak:
-Állami közpénzből gazdálkodó szervezet, ne költsön többet, mint amit a költségvetése biztosit. Tessék bezárni, végelszámolni, stb.
-A vezető(k) pedig helyezkedjenek el a magánszférában.
3, Millenáris Park:
-Állam által létrehozott intézmény, hosszabb távra biztosított költségvetését gyorsan feléli, majd a vezetöje jelentős "bánatpénzzel, hallgatási(?) díjjal," távozik.
-Ezzel is már elvi problémáim vannak:
-Aki a költségvetését megtervezte, hogy járt el?
-Ha a vezető látta, hogy a költségvetési források nem elégségesek, miért nem állt fel?
-Mi indokolta a jelentős "bánatpénz, hallgatási(?) díj" kifizetését?
Egyébként had idézzek Polt-tól:
"Először: a szerződések semmisségét nem a költségvetési összegek elköltése okozta, hanem az, hogy erre szabálytalanul, a közbeszerzési eljárások megkerülésével került sor. Az esetleges ügyészi perindítás nem kötelezte volna az alpereseket a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére. Egy semmisségi per ezért az ítélet meghozataláig a kifizetéseket bizonyosan nem akadályozta volna meg. Addig pedig a szerződést hatályban kellett volna tartani, és ennek hatályát kellett volna megállapítani."
Számomra ott problémás a dolog, hogy konkrét, nevesithető személyek kötötték a szerzödéseket, utalták a pénzeket, akik közhivatalnokok voltak.
Miért nem lehet nevesítve kimondani, hogy X.Y. közhivtalnok:
-Olyan szerzödést kötött, irt alá, alapján utalt, ami az állam számára hátrányos volt. Azaz helytelenül járt el. Öt ezért erkölcsi, (és/vagy) politikai, (és/vagy) büntetőjogi felelősség terheli, vagy nem terheli. Hiszen a L.Ü. is elismerte, hogy szabálytalan kötöték a szerzödéseket, illetve intéztek kifizetéseket.
Illetve:" A Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának nem kérdéseket tettem fel, hanem javasoltam új, szabályos keretszerződés megkötését vagy a még megkötendő eseti szerződésekre külön közbeszerzési eljárás lefolytatását. Ez ellenőrizhető tény. " Vajon mit tett az államtitkár a L.Ü. javaslatára/javaslatával?
Esetleg azt mint annó Áder? :-)))
Ez esetben az államtitkár felelössége (erkölcsi/politikai/büntetőjogi???) nem vetödik fel?
És "Negyedszer: 2002. februárban a szerződések átvizsgálását követően - elég vaskos dossziéról van szó, képviselő úr - haladéktalanul megkerestük a MEH-et a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Ez azonnali, tehát kellő időben megtett fellépés volt."
Az L.Ü: részéről, és vajon mit tett a MEH, illetve vetetése, mint szükséges intézkedést?
"Ötödször: az adott esetben nem a perindítás szüntethette volna meg gyorsan és eredményesen a törvénysértő gyakorlatot, hanem az Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség megállapításainak és azonos jogi véleményének elfogadásával a Miniszterelnöki Hivatal. "
Vajon a MEH vezető közhivatalnokainak mit kellet volna tennie? Meg tették-e a szükséges lépéseket?
Sőt tovább mennék egy lépéssel, ha a L.Ü.-látta, hogy nem megfelelöen járnak el és javasolta hogy mit kellene tenniük, akkor milyen eszközei vannak, ha a javaslatait nem fogadják meg? Milyen egyéb lépéseket tud, vagy kell(ene) tennie?
maradjunk annyiban, hogy én nem vagyok jogász, csak olyasvalaki, akinek néha kell jogaszabályokkal bíbelődnie. Én a következőt állítom:
Az érvelés, miszerint az ügyészség perindítási joga a közbeszerzés elmulasztásakor nem áll, mert az ügyészségnek csak a közérdek sérelme esetén van joga eljárni, az én dilettáns véleményem szerint egy par excellence a közérdek védelmében fennálló szabály megszegésekor nem állhat.
(Az már külön kérdés, hogy ezek az egyébként külön-külön kezelt ügyek mind-mind ugyanazt a mintázatot követik, ugyanazokkal a szereplőkkel, és megítélésem szerint egy az igazság kiderítésén intranzingensen fáradozó főügyész nem leszalámizni és mind terjedelmileg, mind jogértelmezésben leszűkíteni próbálná ezeket az ügyeket, mindegyiken megtalálva kisebb-nagyobb sikerrel azt a likat, ahol az adott ügy elhasal, hanem egyesíteni igyekeznék az ugyanazokkal a szereplőkkel, ugyanolyan technikával lezajló ügyeket. Ehhöz csupán csak arra lett volna szükség, hogy a különféle alapokkal - hűtlen, gondatlan, hanyag kezelés, kötelességszegés - elindított ügyek kapcsán felfedezze, hogy a pénzek bizony föltűnően egy irányba vándorolnak, és ezt a megfigyelést gyanú formájában is megfogalmazza: véletlen-e, hogy ezek a hűtlenül, hanyagul kezelt pénzek mind egy-két helyre folytak?)
Csakhogy: a közbeszerzési eljárásokat nem azért írja elő a törvény, mert így szerepel a bibliában, hanem éppen azért, hogy a költségvetési pénzeket ne lehessen az ellenőrzést kikerülve nyakló nélkül költeni.
Egy jogállamban különbözö hatásköröket különbözö szervezetekhez telepítenek azért, hogy ne jöjjön létre túlzott hatalmi koncentráció. Amint korábban is írtam, az ügyész perindítási joga korlátozott. Megállapíthat szabálytalanságokat (ahogy azt meg is tette), de nem mindig indíthat pert. Az ügyben egyébként az ÁSZ is megállapított szabálytalanságokat, Kovács Árpádot viszont (érdekes!) senki sem baszogatja.
Mármost itt mellőzték a közbeszerzést és, (ismétlem) és ezután nyakló nélkül kezdték költeni a közpénzt. Tehát azt mondani, hogy a közbeszerzés elmulasztása, majd ami utána történt, az két külön ügylet, és az első elmulasztása nem jelenti a közérdek sérelmét, ez egyszerűen a törvény értelmének, a törvény jelentésének a negligálása.
Két dologról beszélünk. Volt egy keretszerzödés és voltak egyedi szerzödések. A keretszerzödés alapján egyedi szerzödések jöttek létre. Amikor az elsö egyedi szerzödés teljesedésbe ment, akkor már a keretszerzödésnél sem lehet helyreállítani az eredeti állapotot. (vs. Acél XXI-Dunaferr)
Erröl az oldalról szintén megdöl az ügyészség keresetindítási joga.
A közbeszerzés alkalmazása abból, amit Polt mond pusztán cermoniális szabály, amelynek semmi köze a közérdekhez, alkalmazásának, vagy elhagyásának nincsenek következményei. N.b. ha elfogadom Polt érvrendszerét, akkor a közbeszerzés alkalmazását vagy elhagyását Magyarországon nem lehet jogilag kikényzeríteni, mert semmi köze a közérdekhez, tehát az ügyészség nem árthatja bele magát.
Logikád követi a Polt elleni támadások logikáját, ami bizony egy saját farkába harapó kígyó. Poltnak azt vetik a szemére, hogy túlzott hatalmával visszaélve olyan nem tett meg, amire egyébként nincs is hatásköre. Ez paradoxon. Az ügyész perindítási jogát törvény szabályozza. Ha ennek feltételei nem állnak fenn, akkor nem indíthat pert. Eljárásjogi kérdés. Nem Polt és nem az ügyészség tehet arról, hogy a közbeszerzési eljárás Magyarországon mindig is botránykö volt.
Az operáció sikerült (azaz minden szabályt és előírást betartottak); a beteg meghalt.
Remélem, az orvosok körében még nem harapódzik el ez a szemléletmód, mert ott aztán viszonylag hamarost kitörne a parasztgyalázat.
Ezek nagyon kedves és helyénvaló paragrafusrágások, és meg is állják a helyüket, ha az ember abszolúte eltekint a törvények logokájától (ahogy Polt is teszi (és szerintem jó okkal).
a szerződések semmisségét nem a költségvetési összegek elköltése okozta, hanem az, hogy erre szabálytalanul, a közbeszerzési eljárások megkerülésével került sor.
Csakhogy: a közbeszerzési eljárásokat nem azért írja elő a törvény, mert így szerepel a bibliában, hanem éppen azért, hogy a költségvetési pénzeket ne lehessen az ellenőrzést kikerülve nyakló nélkül költeni.
Mármost itt mellőzték a közbeszerzést és, (ismétlem) és ezután nyakló nélkül kezdték költeni a közpénzt. Tehát azt mondani, hogy a közbeszerzés elmulasztása, majd ami utána történt, az két külön ügylet, és az első elmulasztása nem jelenti a közérdek sérelmét, ez egyszerűen a törvény értelmének, a törvény jelentésének a negligálása.
Ha van egy eljárás, amely bizonyos típusú visszaélések megakadályozására szolgál a közérdek sérelmének elkerülésére, és ezt az eljárást mellőzik, és ennek nyomán a közérdek sérül, méghozzá pontosan azon a módon, amelyet az eljárás alkalmazása kiküszöbölni hivatott, akkor a főügyész akkor jár el helyesen szerintem, ha összekapcsolva vizsgálja az eljárás elhagyását, és az annak nyomán előállt helyzetet.
A közbeszerzés alkalmazása abból, amit Polt mond pusztán cermoniális szabály, amelynek semmi köze a közérdekhez, alkalmazásának, vagy elhagyásának nincsenek következményei. N.b. ha elfogadom Polt érvrendszerét, akkor a közbeszerzés alkalmazását vagy elhagyását Magyarországon nem lehet jogilag kikényzeríteni, mert semmi köze a közérdekhez, tehát az ügyészség nem árthatja bele magát.
Kösz, a részletes magyarázatott, ha megengeded kiemelnék egy részt:
"Természetesen az ügyész korlátozott perindítási joga nem érinti az ügyben érintettek perindítási jogát. (Az ügyész korlátozott perindítási joga egyébként teljesen indokolt. A szerzödéses szabadságnak csak indokolt esetben lehet gátat szabni.) A vitatott ügyekben az érintett szervek, intézmények bármikor megindíthatják a pert, az eredeti állapot helyreállíthatatlansága az ö perüket nem befolyásolja, csak az ügyészét."
Mondjuk, ha a Legföbb Ügyészség szóvivője -mert gondolom van ilyen:-)) -vállalná, hogy ilyen szinten elmagyarázza, talán kissebb lenne a "balhé".
Ez mindkét félre igaz:-)))
" Egyébként az ellenzéket is minösíti, hogy nincs egy emberük, aki kiállna és érthetöen elmondaná ezeket a dolgokat."
Ja, egyébként ha Legfőbb Ügyésznek jelölnének, én támogatlak:-)))))
Orbán beszólásával egy probléma volt, függetlenül attól, hogy miben tévedett, vagy se, hogy gyakorló miniszterelnök, NE ELŐLEGEZZE MEG a biróság majdani itéletét.
Az külön pech O.V. számára, hogy a biróság nem neki adott igazat.
Gondolom, akkor is ennyire aggódtál mikor Orbán Viktor -mint miniszterelnök- még a biróság döntését is megelölegezte
nem emlekszem, hogy aggodtam-e vagy sem; ha jol tevedek juszt laszlo allamtitokserteserol van szo. azota kiderult ugye, hogy az allamtitokkal nyilvanitasba formai hiba csuszott, ennek eredmenyekeppen orban pert vesztett. nemreg egy masik ugyben pedig kimondta a birosag, hogy az ujsag nem titokgazda, tehat allamtitkot sem serthet (az sertette meg, aki odaadta a papirt a sajtomunkasnak). orban tehat ketszeresen is tevedett.
Mintha lett volna rá példa, hogy nem a megfelelő jogszabályra történt volna hivatkozás
ne feledjuk, hogy ez egy cocasta politikus szajabol jott elo; olyan is. poltnak valami kozerthetonek szant magyarazataba kapaszkodott bele. de az ugyeszseg hatarozatat termeszetesen NEM a szobeli magyarazattal indokolja, hanem konkret jogszabalyi helyekre valo hivatkozassal. valahogy ugy, hogy "az 1996. evi I. torveny 1234. paragrafus (3) bekezdes ertelmeben ... " stb. itt ecceruen *nem lehet* nem letezo bekezdesre hivatkozni. hacsak nem a kilenc es haromnegyedik paragrafust irta az ugyesz (meg a harrypotter hatasa alatt).
Akkor hosszú leszek, de tisztázzuk egyszer, s mindenkorra.
Az ügyész perindítási jogát a Ptké. nevü jogszabály tartalmazza:
Ptké. 36/A. § Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerződés semmisségének megállapítása iránt.
Tehát az ügyész keresetének a közérdekben okozott sérelem megszüntetésére kell irányulnia. Ahol tehát a közérdekben okozott sérelem nem szüntethetö meg, ott fogalmilag kizárt az ügyész perindítási joga!
Bemásolom Polt azóta is sokat idézett - pontosabban kiforgatott - interpellációválaszát az ügyben. Ebböl szerintem - a fentiek alapján - egyértelmü a helyzet. Megjegyzem a válaszban ki kellett volna emelnie a fentieket, vagyis a Ptké értelmezését. Polt szövege azonban feltételez bizonyos jogi tudást és talán nem számított rá, hogy bölcsészek és közgazdászok fogják citálni egyes - a szövegkörnyezetböl kiragadott, önmagában értelmetlen - szavait.
DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Először van alkalmam arra, hogy az új parlament ülésén felszólaljak, ezért engedjék meg, hogy elöljáróban eredményes és sikeres munkát kívánjak önöknek.
Képviselő Úr! A semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész által indított perben - a törvény szerint - a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet kell visszaállítani. Ez áll a törvényben. A Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. elleni esetleges perindítás azonban több okból sem alkalmas a sérelem megszüntetésére.
Először: a szerződések semmisségét nem a költségvetési összegek elköltése okozta, hanem az, hogy erre szabálytalanul, a közbeszerzési eljárások megkerülésével került sor. Az esetleges ügyészi perindítás nem kötelezte volna az alpereseket a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére. Egy semmisségi per ezért az ítélet meghozataláig a kifizetéseket bizonyosan nem akadályozta volna meg. Addig pedig a szerződést hatályban kellett volna tartani, és ennek hatályát kellett volna megállapítani.
Másodszor: a hasonló tárgyú polgári perek - ezt nem én mondom, a statisztikákból ellenőrizhető - időtartamára tekintettel kellő alappal lehet azt állítani, hogy esetleg marasztaló jogerős ítélet meghozatalára jóval a keretszerződések lejáratát követően kerülhetett volna sor.
Harmadszor: a szerződések tárgyát képező egyszeri szolgáltatásokkal kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítása fogalmilag nem képzelhető el. Vagyis ilyen rendelkezést a jogerős ítélet nem tartalmazhatott volna.
Megjegyzem - és erre fölhívom a figyelmet -, hogy ugyanezt az álláspontot képviselte mintegy háromnegyed évvel ezelőtt a Dunaferr Rt. és az Acél 21 Kft. közötti szerződés semmisségével kapcsolatban az ügyészség. Igaz, erre nem kaptam interpellációt. (Derültség.)
A közérdekben okozott sérelem orvoslására alkalmatlan perindítás helyett az ügyészség olyan intézkedést tett, amely alkalmas volt arra, hogy a semmisséget és további következményeit kiküszöbölje.Erről képviselő urat is értesítettem februárban. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának nem kérdéseket tettem fel, hanem javasoltam új, szabályos keretszerződés megkötését vagy a még megkötendő eseti szerződésekre külön közbeszerzési eljárás lefolytatását. Ez ellenőrizhető tény.
A válaszaim tehát: először is, nincs ellentmondás a szerződések 2002. december 31-ei megszűnése és az eredeti állapot helyreállíthatatlansága között. Ez a két ok éppen egymásra tekintettel zárja ki egy esetleges per eredményességét.
Másodszor: a per szeptemberi megindítása sem akadályozta volna meg - nem tudom, hogy lehetett volna szeptemberben megindítani - a szerződő felek közötti kifizetéseket, mert a perindításnak ilyen következménye nincs.
Harmadszor: az ügyészség nem követett el mulasztást az ügyben, a törvénynek megfelelően és célszerűen járt el. Nincs okom ezért arra, hogy az ügyben akár bármelyik ügyész kollégát, akár magamat felelősnek érezzem. (Közbekiáltások az MSZP soraiból.)
Negyedszer: 2002. februárban a szerződések átvizsgálását követően - elég vaskos dossziéról van szó, képviselő úr - haladéktalanul megkerestük a MEH-et a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Ez azonnali, tehát kellő időben megtett fellépés volt.
Nem tudom ezért elfogadni a képviselő úr kérdésében megfogalmazott állítást, miszerint késlekedtem volna eleget tenni az alkotmányban és törvényben előírt kötelezettségnek.
Ötödször: az adott esetben nem a perindítás szüntethette volna meg gyorsan és eredményesen a törvénysértő gyakorlatot, hanem az Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség megállapításainak és azonos jogi véleményének elfogadásával a Miniszterelnöki Hivatal.
Ezért úgy gondolom, hogy a konzekvenciákat nem a legfőbb ügyésznek kell levonnia.
Köszönöm szépen, és kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a Fidesz soraiban.)
A dolog gyakorlatilag úgy néz ki, hogy ha az ügyész megindította volna a pert a szerzödés érvénytelenségének megállapítása iránt, de a szerzödést idöközben teljesítik, akkor a bíróság megszüntette volna a pert, mivel a közérdekben okozott sérelem (ha és amennyiben van) már nem szüntethetö meg.
Természetesen az ügyész korlátozott perindítási joga nem érinti az ügyben érintettek perindítási jogát. (Az ügyész korlátozott perindítási joga egyébként teljesen indokolt. A szerzödéses szabadságnak csak indokolt esetben lehet gátat szabni.) A vitatott ügyekben az érintett szervek, intézmények bármikor megindíthatják a pert, az eredeti állapot helyreállíthatatlansága az ö perüket nem befolyásolja, csak az ügyészét.
Mutasson nekem valaki egy olyan jogászt, aki a fentieket szakmailag vitatja!!! Keller és bandája hözöngése, az újságok csúsztató publicisztikái megcsúfolják a jogot. Ök megtehetik, nekik semmi sem drága, de nincs egyetlen jogász sincs, aki odáig alacsonyodna, hogy nyilvánvaló a szakmai argumentumokat vitatva szembeköpje magát! Egyébként az ellenzéket is minösíti, hogy nincs egy emberük, aki kiállna és érthetöen elmondaná ezeket a dolgokat.
kerdes, hogy de jure vagy de facto akarjuk betartani a jogallam azon alapelveit, hogy ne hurcoljunk meg artatlan embereket. ha az ugyszseg ugy iteli meg, hogy a felrott buncselekmenyt X.Y. nem kovette el, akkor (en ugy gondolom) ne legyen nyilvanos, az sem, hogy mit mikor es miert nem kovetett el. Az illeton keveset segit, ha az anyja neve meg a szuletesi helye ki van feketitve, ha a nyilvanossagra hozott korulmenyekbol lakokronyezete, munkahelye stb szamara nyilvanvalo lesz.
Megindokolja ugyan, de az esetek döntő részében nem teszi közzé. A személyes adatok miatt meg nem nagyon kell aggódni, annyira nem nehéz preparálni egy iratot.
a korona meghajokaztatasa nem nyert, azt valami mszp-kozeli ceg csinalta. biztos nem igy akarta a fidesz, csak nem neztek at eleg alaposan a pedigrejet.
az mszp-kozeliseget tamasztja ala, hogy keller valahogy nem talalta kozpenzpazarlonak :-)
Akkor én mint állampolgár, megengedem magamnak azt a luxust, hogy elvárom, hogy a Legfőbb Ügyész a szakmai döntését közérthetöen indokolja.
Repeta: az ugyeszseg (legritkabb esetben a legfobb ugyesz) precizen INDOKOLJA a hatarozatait (termeszetesen lehet hibas egy preciz indoklas is, ha nem a megfelelo jogszabalyi helyre hivatkozik, vagy nem hivatkozik a megfelelo jogszabalyi helyre stb ezert lehet a hatarozat ellen panaszt tenni).
sajatos modon a buntetougyekben zuglo_14 szemelyes kivancsisagan kivul egyeb erdekek is megjelennek, amelyeket viszont az alkotmany eleg szigoruan ved. mar az is igen necces (alkotmanyossag szempontjabol), hogy a gyanusitottak neve es a veluk szemben felmerult gyanu nyilvanossagra kerult.
mert hogy van ez?
a politikai ellenfeleket a rendorseg kozremukodesevel vegzaljuk (B.Maria hajnali orizetbe vetele es megujjazasa);
nevuket nyilvanosan meghurcoljuk; egzisztencialisan tonkretesszuk oket (vagyon zarolasa stb) stb.
de neked ez keves, teged azon ugyek reszletei is erdekelnek, amelyek kiestek a szorasbol, nem ismered a meggyanusitottak nevet, lakhelyet stb.
Az orszagimazs ugyben szerintem (a mai helyzetben mar) ez a MEH dolga lenne, az ugyeszseg mar nem mondhatja, hogy hoppa. Amugy Keller idonkent bizonykodik is, hogy ezt megteszi, de nem nagyon latom, hogy tenne is.
"Az LB legutobbi felulvizsgalati dontese utan, ugy tunik, az a teendo, hogy a torvenytelen szerzodest meg kell semmisiteni, es a megsemmisitett szerzodes utan eloallt helyzetet a birosag rendezi."
Na de ehhez az "ügyeknek" -legalább- biroság elé kell kerülnie?
És ki vigye biroság elé?
Rendben van, ezzel senki sem vitatkozott, pusztan arra utaltam, hogy
1. egy szerzodes semmisse teheto, noha az eredeti allapot nem allithato vissza, mert annak kapcsan valodi teljesites tortent;
2. ezert, ugy tunik, az az erveles, miszerint (az ugyeszseg altali is megallapitottan) torvenytelenul letrejott (jogaszabalyba utkozo) szerzodes nem semmisitheto meg, minthogy az eredeti allapot nem allithato helyre, minthogy a szerzodes nyoman valos teljesitesek tortentek, elesik.
Az LB legutobbi felulvizsgalati dontese utan, ugy tunik, az a teendo, hogy a torvenytelen szerzodest meg kell semmisiteni, es a megsemmisitett szerzodes utan eloallt helyzetet a birosag rendezi.
Mondtam már, hogy öröm Veled szóba, izé irásba állni?:-)))
Már miért ne kekeckedjek:-)))))
Ha egy bizonyos személy -aki az ország főméltoságainak egyike volt, ráadásul jogvégzett- ki merte jelenteni anno, hogy a Legfőbb Ügyész szakmai véleménye nem számit egy bizonyos ügyben...
Akkor én mint állampolgár, megengedem magamnak azt a luxust, hogy elvárom, hogy a Legfőbb Ügyész a szakmai döntését közérthetöen indokolja.
Nem többet, és nem kevesebbet. De ezt elvárom Töle, mint a Köz szolgájától.
Az LB felülvizsgálati döntésében az októberi jogerős ítélethez hasonlóan újból leszögezte, hogy a megbízási szerződések nem ütköznek jogszabályba, és mivel azok alapján már megtörtént a teljesítés, az eredeti állapot sem állítható helyre.
A jogszabályba ütközés egy érvényetlenségi ok. A jóerkölcsbe ütközés egy másik. Egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy nem létezö munkára kössek szerzödést valakivel, ergo: nem ütközik jogszabályba. Tiltja viszont a társadalom értékítélete: ergo jóerkölcsbe ütközik.
A munkavégzés: ez egy elszámolási kérdés. Tocsik végzett munkát, de nem az érvénytelen szerzödés alapján. Végzett munkát, mert közvetítöi tevékenységet csinált az ÁPV és az önkorik között. (Lepapírozta a nkik járó lóvét stb.) Ezt ugyan az ÁPV-nek kellett volna megtennie, de mivel mégis Tocsik tette meg, ezért jár neki djíazás. DE EZ MÁR NEM SIKERDÍJ, HANEM KÖZVETÍTÖI DÍJ!!! Max. néhány tízmilla szvsz.
