A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Gyula elméletében van az anyagnak egy másik típusa, ami szintén összecsomósodik, de a két típus taszítja egymást. Ezt abból származtatja, hogy nincs antianyag, csak elkülönülő anyagtípusok.
Különben az elektron miért nem zuhan bele a protonba?
"...hogyan állapítod meg, hogy a valaki, v. valami lebeg és közeledik hozzá a Föld, v. fordítva? esik a víz a "vízesésben", v. a Föld mozdul a Föld mozgása által a felületet elhagyó áramló víz irányába?"
Roppant egyszerű a válasz.
A Föld átellenes oldalán a víz a vízesésben éppen ellenkező irányban esik. Ha a Föld esne, nem a víz, akkor a Földnek egyszerre minden irányban esnie kellene, ami nyilvánvaló képtelenség. Ezt szerintem te is belátod.
"ha megnézed az "ejtő" kísérletet, amely nemrég szóban volt, akkor láthatod, hogy az elengedett tárgy nem rögtön mozdul a rögzítés helyzetéből, mintha lebegne, hanem kell némi idő. nem sok, de nem azonnali a zuhanás látszata."
A testre ható gravitációs erő mindig működik. Az alátámasztás megszüntetése után a tárgyak nulla sebességről indulnak (a Földhöz képest), ezért tűnik úgy, mintha nem rögtön indulnának.
"az űrhajost nem vonzza az űrállomás, amikor amellett lebeg, pedig jóval nagyobb a tömege. sőt, a Föld irányába sem halad."
Ez is tévedés. Az űrhajóst vonzza az űrállomás, de ez észrevehetetlenül kicsi.
A Föld is vonzza az űrhajóst is és az űrállomást is. De mivel közel körpályán keringenek a Föld körül, a centrifugális erő kiegyensúlyozza a tömegvonzásból származó erőt.
Az űrállomáson működik a gravitáció. Hiába mondják a TV-ban a "tudományos" műsorokban, hogy a világűrben megszűnik a gravitáció, mert az űrhajósok lebegnek. Butaságot beszélnek.
A gravitáció mindenütt működik, csak a keringésből származó erő kiegyensúlyozza a gravitációt. Ezért lebegnek az űrhajósok.
Senki sem tapasztalt még taszítóerőt semleges testek között, csak vonzót.
Vagyis nem mágneses és villamosan nem töltött testek között.
De a semleges testek között is működik az anyagvonzás, azonban taszítóerőt még senki nem tapasztalt semleges testek között.
Gyula sem végzett olyan mérést, amely semleges testek közötti, vagy semleges elemi részecskék közötti taszítóerőt mutatott volna ki, csak elméletben, mint feltételezést vezette be.
["A tömeghez tartozó gravitációs erő, ami olyan mezőt kelt maga körül akár az elektromos töltés vonzó formája."
Ez már jobb.]
már csak a bizonyító mérés hiánycikk. az űrhajost nem vonzza az űrállomás, amikor amellett lebeg, pedig jóval nagyobb a tömege. sőt, a Föld irányába sem halad.
"Ugorj le a 10 emeletről. Meg fogod kapni a választ."
miből gondolod, ugorni kell? hacsak nem távol akarsz kerülni a tető szélétől és ezért mint távolugró ugrassz. ha pedig valaki eltávolodik, v. valamit eltávolítasz a tetőtől a tér, vagyis a tárgy nélküli üresség irányába egyetlen lépéssel, vetődéssel, vetéssel, akkor a következményekben hogyan állapítod meg, hogy a valaki, v. valami lebeg és közeledik hozzá a Föld, v. fordítva? esik a víz a "vízesésben", v. a Föld mozdul a Föld mozgása által a felületet elhagyó áramló víz irányába?
ha megnézed az "ejtő" kísérletet, amely nemrég szóban volt, akkor láthatod, hogy az elengedett tárgy nem rögtön mozdul a rögzítés helyzetéből, mintha lebegne, hanem kell némi idő. nem sok, de nem azonnali a zuhanás látszata. persze ha a kamera az elengedett tárgyon van, nyilván az látszik, hogy elhalad mellette a fal, miközben közeledik a homokágy. (ha homokágy)
ha egy meteorit találkozik a Földdel, akkor ugye az nem zuhant, hanem ütközött, ráadásul lassulva, hiszen a légkörrel való surlódása lassítja, nem gyorsítja. a meteor a Föld légkörével való találkozáskor sebességéhez képest lassul. végsebesség? mi is az pontosan, ha a Föld halad a lebegő tárgy felé és nem az zuhan? a Föld haladási sebességének maximuma a lebegő tárgy irányába? a végsebesség pedig a lebegés pillanatától a Föld teljes sebességének elérése? mintha gyorsulna, de nem. na jó, a lebegőhöz képest látszólagos a gyorsulás.
két azonos súlyú ejtőernyős egymás mellett, mikor az egyik kinyitja ernyőjét. mi történik, megáll a zuhanás, v. a kinyílt ernyő miatt a meglévő távolságon tartja az ernyőjét kinyitó ernyőst? igaz, csak egy pillanat, de olyan, mint az ejtőkísérletben az eszköz rögzítőjének feloldása. csak itt fordítva, a látszólagos zuhanás közben pillanatra rögzül egy ponthoz.
„A gravitáció, vagyis az anyag vonzó képessége agyon is valóságos.
Hogy mi okozza, azt még valóban nem tudjuk. „
/mert az agyra is komoly hatással van / :-)
A gravitációt többféle képen definiálják.
Van a térgörbületben lévő feszültség, ami nem kifejezetten erő, hanem egy útvonal a tömeges test számára.
A tömeghez tartozó gravitációs erő, ami olyan mezőt kelt maga körül akár az elektromos töltés vonzó formája. De mi van a taszítóval?
Azonban az aktív tömeg, passzív tömeg és tehetetlen tömeg elnevezésekkel, megbonyolítják tömegvonzás kifejezést.
Viszont ott van a talonban a sötét energia, aminek taszító gravitációs hatást tulajdonítanak.
Azért különleges dolog a matematika, mert bármilyen paramétert felvehetsz hozzá, ha ellentmondásmentes, és igazolható, bizonyított eredmény ad. De a fizikában gyakorlati kísérletekkel kell igazolni a feltevéseket, (az önkéntesen bevitt paraméterek helytállóságát).
na de ne mond nem mondom el mi az a MOND. tehát kérlek, a MOND többszörösen módosított newtoni dinamika. ilyen egyszerű, rövidítés. a gravitáció nagy kérdés. van e egyáltalán és ha látszólagos mi is okozza azt.
"a Szuperfizika szerint az égitestek nélkül egyáltalán nincs gravitációs mező."
talán ez a legeszméletesebb. :)) oszt hol lenne az a mező, talán a gravitonokban?
figyi, egyelőre az öszes gravitációról szóló elmélet veszettnek látszik egyedül a gyorsulásra épített nem. ui. a gyorsulásra épülő gravitációhoz nem kellenek tömegek, gravitonok, mezők, és egyebek az anyagon kívül. bármelyik MOND, merthogy már azt is módosították párszor, és egyéb sötét anyagokkal tűzdelt gravitáció sem jó egyetemesen. kivéve, ha a gyorsulást veszed.
na de miért járnak körpályán az égitestek? ez a már tömeg által hajlított tér. vagyis ehhez sem kell tömegvonzás, MOND és semmi. sebesség, az anyag sebessége révén összeszedi a kissé lassabb anyagokat megfelelő tömeggé, amely ezután más, hasonló módon létrejött tömegeket vesz a hullámterébe, majd létrejön egy csillag és rendszere. ezekből idővel galaxis-ok, majd a Világegyetem. ebben az esetben, talán még a leggyorsabb galaxisok is egyben maradhatnak. (már amennyiben ugye, a gyorsaság nem csak látszólagos. ha ui. ez, akkor teljesen jó a gyorsulásra épített gravitáció és a tömeg által hajlított tér) a fényhajlás pedig a fény, mint elektromos és mágneses tér surlódása egyéb mágneses tereken, v. anyagokon. a bizonytalanság a surlódás mélysége, vagyis milyen közel van a haladási útvonal egy anyaghoz. minél közelebb (keskenyedik a rés), jobban érinti, annál jobban hajlik a fény. mint a gellert kapó röpülő labda, v. égitest. megpattan valamin és rögvest irányt vált.
:O
természetesen kérdés, így volt e, v. egész másként?
Az anyag végtelen mennyisége és benne rejlő végtelen energiája nem kezelhető korrekt módon. Úgy nevezett renormálásra szorul. A szingularitás is egy „zsákutca”, mivel nem tudjuk hová és meddig vezet. A diszkrét elemekből álló 4D téridő, azonban minden további nélkül lehet végtelen. A benne lévő anyag, viszont véges, mert két végtelen nem fér meg egymással. Csak a hely, meg ami benne mozog,(anyag) együtt lehet egy, vagy akár több univerzum, a világmindenség.:)
Valóban van egy kevés hasonlóság a két elmélet között, de mégis alapvetően különböznek egymástól.
- Einstein elméletében gravitációs erő és gravitációs mező nem létezik. A Szuperfizika szerint viszont a tér (vagy téridő) nem létezik fizikailag, csak fogalmilag.
- Einstein elméletében az égitestek csak meggörbítik a teret (vagy téridőt), de nem tudni, hogy mi hozza létre a téridőt. A Szuperfizika szerint viszont a gravitációs mezőt maguk az égitestek hozzák létre maguk körül, és az égitestek határozzák meg a közös mező inhomogén (egyenlőtlen eloszlású) szerkezetét is.
- Einstein elméletében égitestek nélkül (az égitestektől távol) a téridő sima. Ezzel szemben a Szuperfizika szerint az égitestek nélkül egyáltalán nincs gravitációs mező.
- Einstein szerint a tér geometriája határozza meg a testek mozgását. A Szuperfizika szerint a gravitációs mező.
- Einstein elmélete a 4D-s Minkowski geometriával írható le. A Szuperfizika a 3D-s Riemann geometriát használja.
De mindez csak a gravitációval kapcsolatos különbségek listája.
A fény terjedésére vonatkozóan még nagyobb eltérések vannak.
Ami az lendület és a pördülés értékének megmaradását illeti, kozmikus távolságon és időben nem igaz. Az energia univerzális szinten a minimumtól a maximumig, lokalitásonként változik. A téridő közegének köszönhetően, a minimum felé törekszik (entrópia). A lokalitások, az anyagcsomósodások miatt, pedig növekszik, vagy állandósul egy ideig. /De nem Nagy Bumm-tól Nagy Reccsig /
A laikus téridő képzetem szerint, a téridő-kvantumok a legkisebbek, ezért a legsűrűbb közeget alkotják. Azonban van egy olyan tulajdonsága a téridő-kvantumnak, hogy amilyen gyorsan keletkezik, olyan gyorsan megszűnik létezni. Ezzel „szuperfolyékonyságot”, vagyis nagyon alacsony ellenállást birtokol a közege, amiben a tömegnélküli sugárzás, a kölcsönhatás sebessége is korlátozott, vagyis véges. A tömeggel, jóval nagyobb kiterjedtséggel rendelkező testeknek nagyobb a hatás-keresztmetszete, ezért lassabban haladnak benne. Az anyag mozgását, valóban önmaga generálja a töltéseivel, az ütközéseivel és az ejtéseivel. /itt jön Gyula bácsi a képbe/
"Amennyiben az anyag mozgásához nem kell közeg, akkor az anyagban mozog az anyag. Tudod, a hígabban mozog a sűrűbb."
Tulajdonképpen így is lehet fogalmazni.
A "sűrű" anyag, vagyis a részecskékből felépülő fizikai testek (égitestek) hozzák létre maguk körül a gravitációs mezőket, a "hígabb" anyagot. Ezek a mezők összeolvadva az egész univerzumra kiterjedő közös mezőt alkotnak. Ebben a közös gravitációs mezőben mozognak a fizikai testek, így a mező meg is határozza az egyes testek mozgását.
Olyan ez, mint az emberi társadalom. A társadalmat az egyének összessége hozza létre. De a társadalom meg is határozza minden egyén mozgásterét.
"Ezt a mérést már elvégezték mozgó hajókon a Fekete tengeren 100 évvel ezelőtt."
nem értem, pedig Archibá azt mondta, "minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, ..."
"A tér csak egy fogalom."
akkor a mezők hol vannak? sötétanyag, energia ...?
"
A Föld lokális környezete kb. 1,5 millió kilométer.
A Nap lokális környezete kb. 2 fényév.
A tejút lokális környezete több mint 200 ezer fényév."
honnan szedted ezeket a számokat? ha a Föld lokális környezete "1,5 millió kilométer." akkor a Nap már távoli? ha a Nap lokális környezete ... akkor a Galaxis egyéb részei távoliak, mintha nem is tartoznánk ahhoz?
"A mozgás pedig az anyag alapvető tulajdonsága."
hol tenné alapvető tulajdonságát az anyag, ha nem lenne hely, ahol tehetné ezt?
Arkhimédesz idejében még hittek abban, hogy létezik a világegyetemben egy biztosan nyugvó fix pont.
Galilei ezzel ellentétben azt hirdette, hogy nincs középpontja a világegyetemnek, tehát abszolút nyugvó pont sincsen.
Newton mást gondolt, nála a nyugalmat nem egyetlen pont képviselte, hanem a végtelen kiterjedésű abszolút tér.
Ernst Mach az állócsillagokat tekintette az abszolút nyugalom megtestesítőjének.
Lorentz pedig az éternek szánta ezt a szerepet, ami korábbról fényközegként vált híressé. Ez valójában Newton abszolút terének az anyagiasított változata volt.
De egyik változat sem jött be.
Ezért kitalálták, hogy semmi sem fix, minden csak relatív.
Ez nagy baklövés volt, ami még ma is béklyóban tartja a tudományt.
"Meg lehet mondani, ha megméred a buszon egy 1 kg tömegű test súlyát. Ez az Eötvös hatás. Nem sokan ismerik."
most mire gondolsz pontosan? hogy a mozgó buszban hat a centrifugális erő? mit is mondtunk, hogy a gravitáció a gyorsulás? mit tesz a Föld légkörével? tolja kaotikus mozgásával. a busz áll, miközben kerekei mozognak és az állóbuszhoz képest a mozgó légkör mozdítja utasát. na jó, ez akkor lehetséges, ha a padlót nézed ugye. de hogy a súlyt miképp méred a mozgó buszon, már nem könnyű, ha a busz a Földhöz képest mozog.
"A relativitáselmélet valóban ezt tanítja, de tévesen."
v. mégsem, ha többféle képpen láthatod.
"A Nap hatalmas gravitációja tartja keringési pályán a kicsi Földet."
mármint a Nap tömege által létrejött tértorzulsás miatt? a Nap a térben, mint vízben mozgó, ezért a mozgás által keltett gyűrűkben a testek, mint kényszer, mozognak?
"De vajon a Föld kicsi gravitációja képes lenne-e pályán tartani a hatalmas tömegű Napot? Nyilván nem."
de ezt látni nem látod a Földről, hiszen a Napot még a Hold is képes kitakarni.
"Ez el is dönti a kérdést, hogy a Föld kering a Nap körül."
már amennyiben ezt így látod.
"Lehet, de csak a saját kis környezetében. A Nap is csak a naprendszerben lehet lokális nyugvó pont."
hmm, pedig még a távoli, mármint a Naphoz képest távoli is lokális, hiszen a látható csillagok, mármint szabadszemme, azok mind a Galaxis részei. ezáltal lokálisak, hiszen együtt mozognak velünk, mégha nem is egészen és elég távoliak is.
"Éppen fordítva van. A mozgás és a haladás kelti az idő képzetét."
gondolod, ha azt képzeled nincs idő, vagyis nem mozogsz a tér idejében, akkor megszűnik a vég? ez talán egy álló, v. megállt világegyetemre lenne igaz, de ebben az esetben megszünne a létezés.
"a középpontját nem látod, viszont látod a busz padlóját. ha a busz padlóját figyeled, miközben A-ból B-be érsz, miből mondod meg, hogy a busz mozgot, v. a Föld a középpontjaként állóként rögzített golyócska körül? de ott van még a gyorsan haladó útszéli fa is ..."
Meg lehet mondani, ha megméred a buszon egy 1 kg tömegű test súlyát. Ez az Eötvös hatás. Nem sokan ismerik.
"emiatt aztán úgy is nézheted, hogy a Nap kering a Föld körül."
A relativitáselmélet valóban ezt tanítja, de tévesen.
A helyes gondolatmenet a következő.
A Nap hatalmas gravitációja tartja keringési pályán a kicsi Földet.
De vajon a Föld kicsi gravitációja képes lenne-e pályán tartani a hatalmas tömegű Napot? Nyilván nem. Ez el is dönti a kérdést, hogy a Föld kering a Nap körül. Nem lehet másképpen nézni. Einstein gondolatmenete hibás.
"emiatt nem lehet lokákis egy látszólagos álló, de távoli csillag,"
Lehet, de csak a saját kis környezetében. A Nap is csak a naprendszerben lehet lokális nyugvó pont.
"pedig a mozgások a téridőben történnek. az idő pedig a haladás intervalluma."
Éppen fordítva van. A mozgás és a haladás kelti az idő képzetét.
"Ha a Föld felszínén egy buszon ülsz, akkor a Föld középpontja a lokális nyugvó pont."
a középpontját nem látod, viszont látod a busz padlóját. ha a busz padlóját figyeled, miközben A-ból B-be érsz, miből mondod meg, hogy a busz mozgot, v. a Föld a középpontjaként állóként rögzített golyócska körül? de ott van még a gyorsan haladó útszéli fa is ...
na jó, ezt tegyük félre. a műhold lehet rögzíve a Föld látszólagos középpontjához és figyeli a Földön lévők mozgását, de abban a pillanatban, ahogy a Föld bizonyítja kaotikus mozgását, létre is jön a bizonyos fokú tévedés lehetősége, mielőtt korrigálja pozícióját.
"Ha a Föld mozgását akarod megállapítani, akkor a Nap középpontja a lokális nyugvó pont."
teheted, hiszen a Föld követi a Napot, vagyis az együtt-haladás eltakarja a Nap eleve létező "előrehaladó", hullámzó mozgását. emiatt aztán úgy is nézheted, hogy a Nap kering a Föld körül.
"Az egész univerzumra érvényes abszolút nyugvó pont nem létezik."
emiatt nem lehet lokákis egy látszólagos álló, de távoli csillag, hiszen az állócsillaghoz képest a Galaxis is mozdult, s benne a Föld extra mozgásokat tett. ezért a háttér akkor is elmozdul, ha időben közeli képeket készít a fotós. a kérdés az; a látszólagos állócsillaghoz képest a fotós mozdult, v. a képen látható csillagok?
"A téridő csak egy hibás fogalom, fizikailag nem létezik."
pedig a mozgások a téridőben történnek. az idő pedig a haladás intervalluma.
