" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Iden csak a fiún volt pár virág ami a tavalyi ültetés miatt szép eredmény. A tusciát lehajtottam, de jövőre neveltetek vele egy új egbetörő szárat, az lesz majd a fő vázág.
Most kellene végigjárni az ország minden szegletét és a lágyszárú növényeket és még virító virágokat indikátorként használva, azok állapotát összevetni az illető körzet hivatalos meteorológiai állomásán eddig mért éjszakai minimumokkal. Jól érzékelhető lenne ebből, hogy adott állomás mennyire tekinthető reprezentatívnak a szélesebb körzet vonatkozásában.
Itt, például, a korábbi fagyhullám meteorológiai állomási -5 fokos minimumai után még mindig tart a jószerivel fagymentesnek minősíthető állapot.
Letenye patak menti, szellősen beépített utcája, értelemszerűen a síkon:
Láthatóan a virágtartók elmozdítva sohasem voltak:
Asszem egy helyen vásároltuk. :) Gyakrabban fogok ott szétnézni, hátha rábukkanok más fajtákra is. Az is igaz, hogy ott nincs feltüntetve a fajta. Messze nem lakhatsz tőlem. :)
A múlt évben 1 db. termett , az idén leszedtem vagy 30 darabot .
A pincében vannak raktározva , megfelelő méretű két-két szembefordított virágcserép tartóba .
Azért vannak igy takarva, hogy az esetleges rágcsálók ne férjenek hozzá.
Ezeket még nem érlelem , a pincében sem érik.
A múlt évben kostoltam ,rossz volt , szerintem nem volt rendesen beérve.
Emlékeim szerint kisérleteztem vele, hogy keményen milyen- nem jött be.
Van , az azonosítás szerint Ragnó fám is , ezen volt vagy 40 db. Viszont ezek korábban érnek . naponta fel kell hozni a pincéből pár darabot. Mivel szépen folyamatosan érnek , nem kell
útóérlelni. Még pár napig kitart.
Van egy más fajta is, ezt nem sikerült azonosítani , majdnem 100 db-ot adott.
Ennek az érése a kettő között volt ; így ha elfogy a Ragnó ,az következik.
Ez még csak szorványosan érik ,-úgy értem , hogy alma nélkül.
A talán "tipót " , úgy emlékszem , hogy vagy három , esetleg négy éve vásároltam Miskolcon
Én nemrég vettem két datolyaszilva fát,szép kis lombjuk is van már kb. 160 - 170 cm magasak és ha minden igaz és nem fagynak el tavaszig talán termést is hoznak jövőre.Legalábbis remélem Én is örülnek annak is ha csak 1 darab is lenne de az még a jövő titka.
Apropó Zala megyei vagyok esetleg valakinek van eladó datolyaszilvája itt zalában,mármint gyümölcse?
Ma leszüreteltem az egy szem gyönyörűségemet, nagyon büszke vagyok rá.:) Karácsonyig érlelni fogom. Nem tudtam meghonosítani a kertemben a kiwit sem. Ti nagyon ügyesek vagytok.
de azért a szüret időpontjáról más vélemények is vannak :)
tehát, hogy a mínuszokat semmiképp ne várjuk meg.
ez maximálisan jogos, viszont területileg (és ezek szerint fajtánként is?) változik a helyzet.
szerintem ha egy káki inkább zöldessárga, mintsem sárga (narancs felé elinduló),
és az előrejelzés sem ígér mínusz 1-2-nél hidegebbet, akkor meg lehet próbálni a "zöldeket" fennhagyni. ha persze ez nem fáradság, mert csak 1-2 fád van. ha több, akkor nem érdemes tökölni, le kell szedni.
fajta: lehet, hogy a Tipo tényleg "nehezebben" érik, mint pl. a Rojo?
vagyis hogy több csersav marad benne?
mindenesetre jövőre többet tapasztalhatok, ha a elkezd érni pár szem Rojo is...
ki mit tud erről?
nyilván keményen NEM édes (PCA) versenyzőket kell összehasonlítanunk.
ha valaki ki tudja igazítani ezt a megfigyelést, megköszönöm, nehogy tévinformáció maradjon az utókor fórumozóira.
A kép alján a nagyobb, kb. 8-10 m3, a stég mögött egy picike, talán ha 1 m3. 
A nagyobbik bizony befagyott.
