„semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz,”
A mondat első felét „ semmit érte nem várván”, azonnal értelmetlenné teszi a mondat második fele: „a ti jutalmatok sok lesz,”.
Ezt az elvárást legfeljebb egy ateista ember tudja teljesíteni, egy vallásos már nem. (az ateista mivel nem hisz Istenben, ezért a mennyei jutalomban sem.)
Kőbevésett ígazság: Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van; Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt...
Már a középkori teológia felvetette: biztosan nem igaz a 6-napos teremtés szószerint értelmezve.
Számtalan érvet hoztak fel, pl. jellemző okoskodás:
- a transzcendens Isten számára minden végtelenül gyors, azaz nem számíthatunk arra, hogy időre lett volna szüksége,
- s mivel racionális Isten, így nem tételezhető fel, hogy ok nélkül várt volna.
Általában az volt a legjellemzőbb magyarázat, amit a sztoikus filozófia is adott: azaz Isten őselvet teremtett, "beleprogramozott" szabályokkal, s az őselv "kibontakozása" lehetett 6 nap. De maga a teremtés nulla ideig tartott, a többi evolúció volt.
Az evolúció valóban összeférhetetlen az igaz hittel. Hiszen az Íge szerént a halál, fájdalom, betegség, szenvedés, pusztulás a bűn következménye, míg az evolúció szerént ez a "kialakult" élet óhatatlan velejárója.
Sőt, így az áldott hetednap szentsége is értelmezhetetlenné válnék, hisz' a szombat a hatnapos teremtés emlékinnepe, nem penig a milljom éveknyi evolúcióé...
