Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
Talán az még pontosabb kép a folyamatról, hogy gerjesztés után megjelenik egy elektron részecske a felhőben, ami a mozgása miatt EM hullámot is kelt, de emiatt veszít is a gerjesztett energiából, ezért elkezd visszatérni az eredeti pályájára. Az egész egy villanásnyi idő lehet: megjelenik az elektron részecske, a mozgása miatt leadja a fotont, ezután megint hullám lesz, ami nem sugároz, tehát stabil.
Az elektronnak gőze sincs mennyi energiát kapott és mennyit kell leadnia.
Az egész folyamatot a mag erőtere és a kvantumszámok szabályozzák automatikusan. Ezért találják meg hullámként az elektronok a legstabilabb "pályájukat" a felhőben.
mi a fény? ha egyenesen haladó egymásra merőlegesen kilengő elektromos és mágneses mező, amely egyben szállítja a kapott energiát, v. ez maga az energia. az utóbbi eset szerint; a fény egyenesen haladó egymásra merőlegesen kilengő elektromos és mágneses mezőenergia, v. inkább energiamező.
ok, de mi adja a fényt? ha az energia, amely egyben hő is, akkor nem értem miért az Ohm törvénye? ugyanis, ha az energiát nem részecskék szállítják, akkor az az elektromos vezetékeken kívül halad. ha pedig kívül halad, akkor az nem a vezetékből kisugárzott hő, hanem a vezeték körül áramló elektromos és mágneses energiamező, amely ugye tulajdonképpen fény. igaz, ez az emberi szem által nem látható. ez márcsak azért is így lehet, mert a váltóáram egyáltalán nem folyik, viszont ide-oda mozog. ha úgy tetszik a vezetékben 50-60 szor mp-ként jobbra-balra mozgatott, "kapcsolódott" elektronok. az elektronok mozgásával, emiatt, jön létre az energiamező. mégtovább gondolva azért is így lehet ez, mert a trafók és egyéb eszközök miatt nincs közvetlen kapcsolat a fogyasztó és az energiatermelés között.
jön is a kérdés; - ha az energia szállítható önfenntartó elektromos és mátgneses mezőben, akkor minek egyáltalán vezetésk? [(Tesla ingyen áram) az ingyen nyilván relatív, a megfelelő energiát elő kell állítani, de a szállításához lehet nincs is szükség vezetőre] így lehet ez már csak azért is, mert az űrállomás és a földi összeköttetés is "csak" vezeték nélküli kapcsolatokban valósul meg. ha pedig hangot, képet, mozgóképet, s az ezekhez megfelelő energiát vezeték nélkül is lehet szállítani, akkor bizony az elektromos energiához sem biztos a vezeték szükségszerűsége.
de hogy mi adja a fényt még nem tudjuk, hiszen a világűrben a Nap fényétől függetlenül sötét van, miközben a Földön világos. a gyertya lángja is a párolgó viasz. vagyis a gyertya fénye a gyertya lángjában keletkező hő által párologtatott viasz atomjainak ...?
hogyan lehet a CMB-nek hőmérséklete a világűr bármely pontját nézve, ha a Nap sugárzásának nem látjuk hőjét még a Nap és Föld között sem?
magasabb energia állapotba kerül, és ott várakozik, de ekkor sem sugároz
Az elektron mindig a legkisebb energiaszintre törekszik. Nem fog várni semmire. A jelenséget inkább egy villanásnak képzelem. Beérkezik a fényhullám, ami találkozik az elektronhullámmal. Itt valami történik, amiért a két hullám "átalakul" részecskéve és úgy hatnak kölcsön. Amikor az elektron átvette a plusz energiát, megint hullám lesz egy "másik pályán". Itt nem várakozik a piros 107-re, mert nincs miért... a fölös energiát azonnal leadja egy fotonrészecske formájában, ami fényhullámként távozik.
Az elektronhullám visszatér a kényelmes pályára.
Az energia felvétel és leadás szerintem részecskeként történik. Amikor az elektron leadja az energiát, "visszahullik" egy alacsonyabb pályára. Ezt feltételezte Bohr is, de mivel ő állandó részecskének gondolta az elektront a pályán, ezért folyamatos sugárzást is feltételezett. De ez magba hullással is járna. Ilyet meg nem látunk. Visszahullás után megint hullámként fog viselkedni az elektron. A gerjesztés olyan, mint a kétrésben a "megfigyelés". Ilyenkor eltűnik a hullám és csak részecskeként viselkedik.
A Hudson is fényszakaszról ír. Ez tény. A kibocsátott foton egy hf energiájú hullámszakasz lesz, aminek van egy hossza is. Ez hordozza a fotont is. De valaki az mondta itt, hogy ez nem igaz, de nem mondta meg, hol a foton az egészben.
És hogyan alakul át a hullám golyóvá? És a golyóból hogyan lesz hullám ismét?
Hogyan értelmezhető a foton-golyó frekvenciája? Sehogy.
Anyag-antianyag találkozásnál minden átalakul sugárzássá. Ez hogyan lehetséges?
Előbb még két részecske volt, utána már csak egy gamma hullám. Ha ez megint elér egy atomot, akkor fotonként megüti az elektront, úgy fog verődni, mint két biliárdgolyó, de a verődés után megint gammahullám lesz, más frekivel.
Te bunkó, én nem is hivatkozok Maxwell ismeteteire az atomról, de a helytálló M.-e.-re hivatkozok, amit a fizikusok a mai napig, veled együtt, nem értettek meg helyesen!
Aztàn ne hogy jöjj megegyeszer hozzám elmagyaráztatni, hogyan sugározzák ki az atomok a fényt? Mégegyeszer NEM fogom ezt megtenni. És én most nem az írásom többi részéröl beszélek, hanem az atomok fénykibocsátásáról az atomisztikus fizikán belül. Ilyen módon senki a fizikusok közül nem foglalkozok a fénykisugárzással, ök csak mindig az energétikus fizikát vették alapúl, ami már azért is hibás, mert az elektromágneses mezö mint egy nem-konzervativ mezö lép fel.
