A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Olyan rendszerben kellene mérni, amely mozog a földi laborokhoz képest."
A Földi laborok is mozognak egymáshoz képest. Különböző évszakokban ráadásul igen tekintélyes sebességgel.
Azt pedig hiába kukorékolod reggeltől estig, ezek mind nem számítanak valódi mozgásnak. Ebben csak a saját rögeszmédre tudsz hivatkozni. Miszerint ezek mind a Föld gravitációs alattvalói.
De hát ezen a csacskaságon mindenki csak nevet.
Azt se tudtad még soha megmondani, hogy általad követelt mozgó labornak melyik Földi labor melyik pillanatban való mozgásállapotához képest kellene mozognia?
mi a fenének fárasztanám magam a hosszú könyvével,
Ez bizony helyes megállapítás. Amíg ugyanis a Newton-törvények is meghaladják a szellemi képességeidet (amire számos bizonyíték van ezen a fórumon is), addig merő időpocsékolás fizikával foglalkoznod.
Nem azt mondom, hogy az összeillesztés könnyű lesz.
A fene tudja, hogy fundamentális szinten mi történik.
Van "erről" egy vicc.
A fickó megcsúszik a hegytetőn, de sikerül megkapaszkodnia a sziklafal peremébe. Felmászni már nem tud. Kétségbeesetten kiabál, hogy valaki segítsen. Rövid idő múlva megszólal egy dörgő hang:
- Isten vagyok. Segítek neked. Engedd el a sziklát.
Mire az ember:
- Van még valaki más a közelben, aki segíteni tud?
Viccmagyarázat:
A publikálási kényszer miatt mindenki annyura görcsösen kapaszkodik az eddigi sikeres modellekbe, hogy a továbblépés még évtizedekig lehetetlennek tűnik. Előbb minden lerágott csontot le kell rágni még néhányszor. (A kaparódarázs huzalozott logikája soha nem adja fel.)
Miért van az, hogy ha a relativitáselméletről beszélünk, az ésszerű gondolkodást sutba dobjátok?
Persze részben érthető, hiszen ezt tanultátok. És ti azt valljátok, hogy a józanész az agyban összegyűlt tévedések halmaza.
"A fénysebesség is relatív. "
Örülök, hogy felébredtél. A valóságban tényleg relatív, de Einstein elmélete szerint nem. (Ezt Landau helyesen írta a könyvében). Ebből is látszik, hogy semmit sem értesz a relativitáselméletből.
"Ugyanis MINDIG egy vonatkoztatási rendszerhez hozzámérve (relatíve!) lehet fénysebességről beszélni. "
Sajnálom, hogy tőlem kell megtudnod, de a relativitáselmélet szerint nem kell viszonyító test a fénysebességhez, mert mindegyikhez képest ugyanannyi. Ez persze baromság, de a relativitáselmélet így tanítja. Vagy talán megvilágosodtál időközben, hogy a relativitáselmélet ellen beszélsz? Vagy csak össze-vissza beszélsz?
"az egyik KÍSÉRLETI tapasztalata, hogy nem sikerült olyan vonatkoztatási rendszert választani, amihez relatíve a fénysebesség ne 299792458 m/s-nak bizonyult volna. "
Ez egy sima hazugság. Nincs ilyen tapasztalat. Nem is kerestek olyan vonatkoztatási rendszert, és ma sem keresnek, mert félnek a buktától. Egy gyorsan mozgó űrállomáson simán megmérhetnék, de nem akarják, mert azonnal kiderülne, hogy ott nem 299792458 m/s a fénysebesség.
"Minden laboratórium mozog a körbeforgó földfelszínen..."
De mindegyik a Föld rendszerében, okoska. Olyan rendszerben kellene mérni, amely mozog a földi laborokhoz képest. De ott nem mernek mérni.
A Michelson és Morley kísérlet pedig nem erről szól. Ott nem a Föld forgását akarták kimutatni, hanem a haladó (keringő) mozgását.
"1. Elismered, hogy a relativitáselmélet alapja az, hogy a fénysebesség nem relatív."
A fénysebesség is relatív. Ugyanis MINDIG egy vonatkoztatási rendszerhez hozzámérve (relatíve!) lehet fénysebességről beszélni. Az egy másik kérdés, hogy ennek a búvalb@szott realitásnak az egyik KÍSÉRLETI tapasztalata, hogy nem sikerült olyan vonatkoztatási rendszert választani, amihez relatíve a fénysebesség ne 299792458 m/s-nak bizonyult volna. Ez egy kísérleti tapasztalat, amit minden jó fizikai elméletnek bizony-bizony magyaráznia szükségeltetik méghozzá matematikailag számszerűen.
"2. Egyetlen kísérletet sem tudtál mondani, amelyben mozgó laboratóriumban (hajón, vonaton, repülőgépen, űrállomáson) megmérték volna a fénysebességet, és azonosnak adódott volna."
Minden laboratórium mozog a körbeforgó földfelszínen, okoska!
A Stockholmi laboratórium például 833 km/ó-val halad, a Houstoni meg 1443 km/ó-val. És mindkettőben ugyanazt a fénysebességet mérték. (Eleve erről szólt Michelson és Morley kísérlete is: semmiféle sebességváltozást nem tudtak kimutatni akármilyen mozgásállapotban volt az apparátus "abszolút" értelemben.)
1. Elismered, hogy a relativitáselmélet alapja az, hogy a fénysebesség nem relatív.
2. Egyetlen kísérletet sem tudtál mondani, amelyben mozgó laboratóriumban (hajón, vonaton, repülőgépen, űrállomáson) megmérték volna a fénysebességet, és azonosnak adódott volna.
Tehát:
1. Igaz, hogy a relativitáselmélet lényege az, hogy a fénysebesség nem relatív. (bukta)
2. Igaz, hogy Landau hazudott, mert nincs olyan mérés, amiről beszél. (bukta)
Ezek után mi a fenének fárasztanám magam a hosszú könyvével, amelyben bővebben is kifejti a tévedéseit és hazugságait?
Tudjuk, hogy a spec. relativitáselmélet és a kvantummechanikát csak nem gyorsuló rendszerekre tudták összeilleszteni. Kérdés maradt, hogy gyorsuló rendszerekre miért nem sikerült. A Lorentz elmélet választ ad: a nemadiabatikus Lorentz kontrakció megváltoztatja a négyfajta kölcsönhatást biztosító virtuális részecskék tulajdonságait. Ezért akár az is előfordulhat, hogy az elektronok - amelyek lehetnek egy atommaghoz kötve vagy szabadon - taszítani kezdik saját részeiket (akkor is, ha teljes egészében EGY atommag körül keringenek, tehát NEM a kicserélődési integrálra gondolok ). Ez a Schrödinger egyenlet átalakulását eredményezi.
Nem azt mondom, hogy az összeillesztés könnyű lesz. De be kellene látni, hogy ez csak a Lorentz elmélet segítségével lehetséges!
„ A fény sebessége azonban – 300 000 km másodpercenként – ugyanakkorának bizonyult a különböző laboratóriumokban. Következésképpen a fénysebesség nem viszonylagos, hanem abszolút.”
Ami teljesen korrekt, nincs ezzel semmi baj, nem is értem miért próbálsz már előre védekezni?:
"Nehogy azt mond, hogy nem is úgy gondolta, mert ez csak egy népszerűsítő buta kis könyvecske."
Végre kinyögted, mit olvastál Landautól, de miért volt ez ilyen nehéz szülés?
Azt elejétől fogva tudtuk, hogy biztos nem olvashattad a 10 kötetes Landau Lifsitz fizika 2. kötetét (amiben a speciális és az általános relativitáselméletet tárgyalja), hisz abból te egyetlen sort se volnál képes megérteni. Amit persze a világért se ismernél el, hanem ostoba leereszkedő fölényeskedéssel odaveted:
„ A fény sebessége azonban – 300 000 km másodpercenként – ugyanakkorának bizonyult a különböző laboratóriumokban. Következésképpen a fénysebesség nem viszonylagos, hanem abszolút.” (forrás: Landau-Rumer Nehéz kérdések Mi a relativitáselmélet. Móra Ferenc könyvkiadó Budapest 1961)
Nehogy azt mond, hogy nem is úgy gondolta, mert ez csak egy népszerűsítő buta kis könyvecske.
Ugyanis egy igazi tudós nem ír le olyat, amit nem úgy gondol, még akkor sem, ha népszerűsíteni akar.
De amit írt hazugság, mert nem igaz, hogy ugyanannyinak bizonyult, hiszen sohasem mérték meg a fénysebességet mozgó laboratóriumokban.
Neked csak azt az egyetlen könyvet kellene megnevezned, amiről beszéltél, és amit szerinted a relativitáselméletről írt, és amit te állítólag olvastál. Miért nem tudod megnevezni, miért kerülgeted mint a forró kását?
Elárulok egy bennfentes titkot. A fizikatudók szabadkőműves páholyában a "Landau" egy teljes elméleti fizikára kiterjedő tankönyvet jelent. Annyira bevett a megnevezés, hogy bár a tankönyvnek van társszerzője is, a beavatottak csak "A Landau" névvel hivatkoznak rá mindig és mindenhol.
Szépen illusztrálod a logikai szükségszerűséget: a tudást nem lehet bekamuzni. Mindig azonnal lebukik a próbálkozó. Mint most te is.
