Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Ma nézegettem a fákat, és nagyon együtt van a banda a fajták tekintetében. Talán a magyar kajszinál nem látszik még a piros szín a rügyeken, Da az is duzzad rendesen. 1-2 nap, és az is megy a többi után. Ez az idő elhozza március közepére a virágzást.
Farclo ról véleményt a 21044 bejegyzésben lehet olvasni....
A 21040 bejegyzésben pedig egy késői kajsziról írnak.
Múlt évben nálam - 8 C és teljes virágzásban voltak a barackok. Szerintem nincs az a fagytűrőség ami ezt a hideget kibírná.
Lehet, hogy többre mennénk, ha egy-egy fa szakaszosabban virágozna. Több alvó virágrügye lenne a fáknak. Volt olyan évem, amikor az alvó virágrügyből lett csak termésünk.
Lihegve futunk a változó időjárás után, talán lehet, hogy soha nem előzzük már le!
Porzónak írják a Hargrandot. Annak a porzójának meg az Orangeredet. Ebből az következne, hogy egy időben virágoznak. Kérdés, hogy különböző környezetben is igaz e.
A Zard a leírás szerint aprószemű, csak ipari célra, feldolgozásra alkalmas, esetleg nemesítésnél lehetne alapnak használni. Nem véletlen, hogy nem elterjedt fajta. A Bergeronon nálam tavaly két szem maradt, sokkal kevesebb, mint a Göncin, pedig az is jórészt lefagyott.
Farclo kajsziról írják máshol, hogy extra késői érésű (szeptember eleje), de a virágzásra nem találok infót. Nem valószínű, hogy sokkal később virágozna ez sem. Vagy pl még a Zard kajsziról is volt itt szó egy időben, hogy jó fagytűrésű. Nem tudom ezek elérhetőek-e nálunk.
Bergeron és Kioto amiket valaki dicsér, valaki nem. Ez a két fajta kicsit kérdőjeles számomra.
Budapest fajtával mi a helyzet? Egyszer ezt ajánlották nekem a kertészetben. Mintha írta volna valaki régebben, hogy elég pusztulós fajta.
Igen régóta próbáljuk megváltani a világot kajszi és őszibarack témákban. Jó magam is a későn virágzók mellé tenném le a voksom.
De! Az a mostani időjárásnak majdnem mindegy, hogy milyen virágzású a barackjaink. Azért eljönnek hozzánk a hírek, hogy extra későn virágzásúak is léteznek. Miért nem tudunk mi ezekhez hozzájutni?
....vagy az őshonosság akadályozza meg? Úgy érzem, hogy ezen a fórumon tenni akaró, megoldást kereső kertbarátok vannak. Jó volna ha hozzánk bekapcsolódnának olyan szakemberek, nemesítők kutatók, akik valami érdembeli megoldással kecsegtetnének. Többen megjegyezték itt is, meg környezetemben is, hogy nem ültetnek többé kajszit, ami van, az is csak a helyet foglalja. Pár év és csak az export barack marad. Azután meg már felesleges is lesz nemesítgetni...
Ébresztő kutatók, nemesítők! Szeretnénk valami biztató szavakat hallani, hogy végképp ne menjen el a kedvünk!
Az én korai barackom több mint 30 éves, szilva magastörzsű alanyon. Már akkor nagyon idős szomszédomtól kaptam, elmondása szerint már gyerek korában is nagy fa volt. ( Halála után az új tulaj első dolga volt kivágni a fát)
Virágzási ideje márc 15 körül van, érési idő jún. 15 körül. Ha nem fagy le a virágja sok van rajta, ritkítani kell, illatos, lekvárnak való fajta. A fa egyik fele Szegedi mamut, egyidőben virágzik a két fajta, a Szegedi mamut jul.10 körül érik.
A késői virágzású fajtát Szeptemberi kajszi néven kaptam, pár éve terem csak.Más fajtám nincs.
Ha már Szeged mi van a szegedi mamut fajtával leírás alapján mérsékelten érzékeny a tavaszi fagyokra és az kb mikor virágzik a többihez képest Szegeden és a tsunami ill orangered meg hasonló fagyra érzékeny fajták hogyan szerepeltek Szegeden.
Nem csak a fajtán múlik.Azon is milyen a kitavaszodás. Ha lassan melegszik eltolódnak a virágzási idők. Ha gyorsan, akkor meg egyszerre virágzik minden. Pl. nálam a Ceglédi óriás és a Ceglédi arany között is előfordulhat 14 nap.
De tudok olyan fajtát ami itt önmagában tudja a 20 napot. (Ezek ide vonatkoznak. Máshol viselkedhetnek máshogy.)
Ja, ezt én is akartam kérdezni, nekem a virágzás közt pár nap csak a különbség tök mindegy mikor érik (érne, ha nem fagyott volna le az elmúlt 3 évben folyamatosan :(
Szóval 20 nap különbség virágzásban? Milyen fajták?
Inkább az elmúlt 10 év a kiindulási alap, mint az 1950-1980-as évek. Nevezzük akkor átlagosnak az elmúlt 10 év alapján. Hogy mi számít hidegnek, az relatív. Tavalyhoz képest hideg volt, az elmúlt 10 évhez képest átlagos, 60 évvel ezelőtthöz képest enyhe.
Abban szerintem kiegyezhetünk, hogy minimum ilyen téli hónapok kellenének, mint a január. Kb. ez számítana normálisnak. Nem az, hogy ünnepek környékén másfél hétig 10-12 fok van, és nem az, hogy most februárban másfél hétig 13-15 fokokat mondanak.
Azért kiváncsi lennék milyen fajtáid vannak hogy a virágzás között 20 nap az eltérés mert nekem is van legalább 12 fajta és elenyésző a virágzás közötti különbség.Szegeden márc 28-án akkor szépen átvészelte a fagyokat (teljes termés) mert nálunk -6 fok volt hsz 20242.
Ja, hogy mostmár 2023 január a viszonyítási alap, ami a valaha volt 2. legmelegebb január. Na ahhoz képest tényleg hideg volt. Viszont elmúlt 10 év átlaga felett voltunk egyébként majdnem 1 fokkal. De ha Ti úgy éreztétek, hogy hideg volt, akkor hideg volt. Érzéseket adatokkal nem lehet vitatni.
Képben van az is. Részben azért raktam rá más fajtát. Viszonyításnak. Az még nyugalomban van.
Lehet, de ellene szól, hogy szerintem az már kivégezte volna annyi idő alatt mióta csinálja. Plusz még tavaly is intenzíven hajtott. Meg vannak egyéb szokatlanságok is. Két mai kép:
A rózsán sem kellene most levélnek lenni és a hóvirágnak is egy hónap múlva kellene virágoznia.
Ez is érdekes mert nekem is van orangered fajtából és bánom is hogy nem nagyobb arányban telepítettem én ilyet nem tapasztaltam hogy decemberben tolja a leveleket sőt tavaszi induláskor előbb a virágok majd később a levelek jelennek meg .Teljes mértékben aktuális az egyik ismerősöm megkért nézzek már rá a kajszi fáira nos az első probléma 3-4 éve nem termett ( fiatal telepítés ) nem mert hozzá nyúlni ezáltal rengeteg megvastagodott függőleges hajtás alakult ki az évek alatt ez is egy probléma ültetvény szinten meg lehetetlen a vázágak lekötése munkaerő hiányában ,mert ugye termés nélkül nincs ami lehúzza az ágakat ami szinte szabályozza a vázágak irányát akkor ő most mit csináljon vele ez is egy jó kérdés és a válasz sem egyszerű a megvastagodott vázágak már nem fognak lehajlani termés esetén sem kivágásuk esetén meg elveszítené a fa lombkoronájának 3/4 ét a megfelelő helyen elvágásuk esetén meg könyököltetnénk a vázágakat ami ugyancsak nem szerencsés v valamelyik gallér ág elágazásig visszametszenék az is könyököltetésnek minősülne nehéz ilyenkor bármit is mondani jószándékkal ezért is fontos a folyamatos kontroll és a megfelelő időben a beavatkozás .
1950-80-as adatokkal teljesen felesleges példálózni. Teljesen megváltozott azóta az időjárásunk. December enyhe volt, és most már rendszeresen előfordul, hogy 10 fok körül van karácsony és szilveszter körül. Az elég hideget úgy értettem, hogy kb egyáltalán nem volt 6-7 fok felett, max pár napot a hónap elején és végén. Fele, de inkább megközelítőleg 2/3 éjszakából a hónapban fagy volt. Jó néhány éjszaka volt -7,-8 fok, de nálunk beficcent 2-3x is -9, -10 fok. 2x is esett hó, ami megmaradt (ez manapság nagy szó), és 4-5 nap is volt mire elolvadt, de egyik esetben a házunk északi részénél másfél hét volt, mire elolvadt. Igen, furcsa, de ez manapság szerintem már hidegnek számít, ahhoz képest, amilyen telek vannak az elmúlt 10-15 évben. Lehet egy 70 éves ember kinevetne, hogy én ezt hidegnek tartom 34 évesen, de ez a szomorú valóság az elmúlt 10 év alapján, hogy ez már egy igazi téli hónapnak számított. Na, amilyennek a februárt jelzik most előre azt finoman szólva én sem hívnám hidegnek...
"Idén elég hideg volt a január, szerencsére nagyon alszik még a kajszi"
Nem tudom hol volt elég hideg a január, én most a Bp-i adatokat látom csak, de nem hiszem hogy az országban nagy eltérés lett volna ezektől. Az 1950-80-as átlagnál 3,6 fokkal volt melegebb a január, 2020-23 átlagánál 1,6 fokkal volt melegebb. Ezt azért nem nevezném "elég hidegnek".
A dec-jan együttes átlaga 1,9 fokkal volt melegebb min a 2020-23 átlag, és 2,7 fokkal mint 1950-80 átlaga.
