Még egy kérdés: mint közelben lakó, tudsz-e a csillaghegyi HÉV-állomás mellett látható román stilusú templom alapfalmaradványairól (nyomozásom során ezt találtam Megyer templomáról)?
Bocsánat a gyors tempóért, de az, hogy ilyen közel még ilyen "kincsek" lelhetők, ez nagyon felvillanyozott engem.
Ismerős a belépési dilemma...A lényeg,hogy itt vagy! Élvezettel olvasom beszámolódat,és várom a folytatást. + Remélem,a következő nyílt nap épp azon a hétvégén lesz,amely még program nélkül árválkodik naptáramban. :) Egyébként az "ás(kálód)ás" szerintem nem korfüggő. :)
Ááá, ez nem az én napom. Az 1035 természetesen 1135!
Beszámoló III.
Akkor egy kevés a templomról:
2011 novemberében csak falkutatás volt, ezzel sikerült tisztázni: az 1977-es árokban az egyértelműen templomépület nyugati falánál elhelyezkedő 4X4 méteres torony alapfala került elő. Meglett egy szakaszon az északi, illetve déli hajófal, és a szentély, amely egyenes záródású volt.
Az északi fal mellett előjött egy szakaszon valamilyen oldalépület (vagy sekrestye, vagy kápolna) falazata.
Az épület méretei megdöbbentőek egy „egyszerű falusi” templomhoz: 12 m. széles, 21 méter hosszú, a szentéllyel, ehez még hozzá jön a négy méter alapterületű torony.
„Ez bizony bazilika!” - hallottam a telefonba mondani. :)))
A torony és északi hajórész a karzattal.
Ez a rész jól láthatóan egy későbbi toldása a templomépületnek. Mivel az első épület eléggé a domb É-i. széle közelében épült, csak nyugatra és délre volt lehetőség nagyobbítani. Ezért nyugatra megtoldották mintegy 7 méterrel a templomot, és tornyot építettek hozzá. A nyugati fal előtt pedig egy míves karzat került megépítésre, kő oszlopokon, tégla boltívekkel. A hajó négyzetes padlótéglákkal lett burkolva, amit a törtök hódítás elején elkezdtek felszedni, valamikor ezt követően (1560-90?) szándékosan lerombolták a karzatot. A falak és kődíszek fehérre voltak meszelve.
A hajó nyugati hosszabbításának É-i része, padlótéglákkal, karzat feljáró maradványai, karzat tartóoszlop kibontás közben.
A kitisztított hajórész, beomlott téglaboltozat, és a tartóoszlop-lábazat egy faragott köve: XIII-dik századra jellemző faragvánnyal!
Az épület nyugati végében levő 4X4 méteres torony alapfalai, a korai időszakra jellemző faragott kváder-fríz sorral, tornyon belül vakolással. (Ezen a szakaszon a mélyített kiásás az egykori járószint alá, az alapozásig történt.)
Írott adatokból: 1035-ben említik először, amikor a Duna melletti Megyeren szőlőt adományoznak a Bozóki prépostságnak. (Ott is áll romjaiban a román-kori prépostsági templom).
Már a gravettien-korban (ie. 15 000) megtelepedett itt az ember, a Berdo-nak nevezett domb tetején terepbejáráskor szép pattintott kőeszközök kerültek elő ebből a korból.
A rézkori népesség egyik sírjában volt az a kis vízmerítő edény, amelyik fonott kasú kocsit formáz (Budakalászi kocsi).
Az avar korban valószínűleg kitüntetett kultikus hely lehetett a környéken, ezzel magyarázható a nagyszámú, több, mint ezer síros temető, amelyiknek egyk sírjából újabb egyedülálló lelet, egy bizánci mintára elkészített domborított réz kancsó került elő.
Írott adatokból: 1035-ben említik először, amikor a Duna melletti Megyeren szőlőt adományoznak a Bozóki prépostságnak. (Ott is áll romjaiban a román-kori prépostsági templom).
1299, 1326, 1394 a leglényegesebb dátumok, amikor egy-egy nevezetesebb oklevéllel is rögzített per, esemény történt, ahol szerepelnek Kálózi nemesek. - Érdekes, hogy *de generationem* nem igazán írják őket, így igazából nem igazolt, milyen nemzetséghez tatoztak. -
1274-ben Sándor szerepel Margit királylány szenttéavatási peréében,, mint tanú, megjegyzik róla, hogy folyékonyan tud latinul.
Az itt letelepültek a Khorezmi kabarok magyarokhoz csatlakozott népéhez tartoztak, innen a település neve, majd a falut bíró nemes családé: Khworezm -- Kalez - Kaluz - Kalaz - Kalász. A búza és egyéb kalászokhoz semmi köze.
Templomát, illetve papját 1326-ban, 1329-ben, 1334-ben említik, amikor is (1334), a pápai tizedszedőknek 1 márka 25 garast fizet Ferenc nevű papja.
A török alatt elnéptelenedik, bár említik 1552-ben a török összeírások 1622-től népesíti be az új földesúr, Budai Bolgár Pál. Őtőle - leányági örökségként kerül a Wattay családhoz, akik bírják egész az újabb időkig. 1704-ben még 4 régi magyar családot írnak össze. Az 1710-es összeírás lejegyzi a „régi, török előtti” templomot is: „a falun kívüli dombon, mezőn (sík területen) erős kőanyagból épült, romos régi templom található, amely nem sok vonással javítható”
Kissé zavaros az 1710-1725 között ideköltöző szerb lakoosok hagyomány-tudata: szerintük teljesen llakatlan területre költöztek, azelőtt itt nem élt senki, ők írtották ki az erdőt, hogy fel tudják építeni házaikat, a falu pedig lent, a Duna-parton, a Barát patak torkolatánál volt.
Első templomukat fából építették, ennek helyét jelzi állítólag az úgynevezett. kiskereszt a Budai úton. Templomuk 1752 épült fel, első temetőjük a körül volt, tornya 1782-ben lett kész.
A Kálvária-dombi romokra nem maradt egyetlen utalás sem, pedig már az 1760-as években készültek jó kéziratos színes térképpek!
Már jó ideje készülök jelentkezni, de nem akartam azzal kezdeni, hogy *régóta olvasom*... pedig igaz. (Meg a Váras topikot is...)
Azután meg, időnként tudok rém lusta lenni, időnként meg inkább elmegyek evezni, mintsem topikokra írogassak, no, meg vártam a biztosabb eredményre, a datálási megközelítésekre.
Jó, hogy írod, persze, Dr. Tomka Gábor, mentségemre legyen, hogy jó Torma Istvánnal időnként keverem, - ő lektorálta annak idején a könyvemet.
A nyílt napon fent voltam, no, persze, nem ás(kálód)ni, azt a lelkesebb fiatalokra hagyom. Indoklásul: természetesen lehetőségem van bármikor fotózni a munkaterületen, így én inkább a fotózással veszem ki a részemet a munkából. De, ha esetleg érdekel valakit: terveznek még egy nyílt napot, október elejére, ha tudom a pontos dátumot, megírom. Ha valakinek van kedve hozzájárulni Magyarország „legújabb” Árpád-kori templomának feltárásában, itt/ott lesz a lehetőség!
Nagyon örülök annak,hogy megjelentél beszámolóddal a topikon,hisz az elmúlt időszakban több alkalommal hallottam a budakalászi feltárásokról. Érdekel,hogy ott voltál-e az augusztusi közönségnapon,melyen dr.Tomka Gábor régész vezetésével bárki aktív részese lehetett az aktív munkának. :)
Elérkezett az idő, hogy szóljak egy „új” templomról, amely most van „megszületőben”.
Az előzmények:
1977 április. Iskolás gyerekek faültetéshez gödröket ásnak Budakalászon, a Kálvária-dombon. Emberi csontok fordulnak ki a földből, amit gyorsan összekapkodnak. Az iskolaigazgató elküldi a nemrég Óbudáról odakerült Művelődési Ház vezetőnek a zacskónyi leletet. Embercsontok, egy koponya. De a helyiek nem tudnak arról, hogy valaha is ott fent temető lett volna. A Müv. Ház vezető - aki azelőtt Óbudán, a régészek mellett dolgozott -, néhány fiatallal május elején felmegy a Kálváriára, és a leletek helyének közelében megássák a földet, hogy meg tudja állapítani: temetett halott, avagy egyedi jelenség? Az előkerült temetett halott mellén egy ezüst érem, jobb keze kisujján pedig egy ezüst pecsétgyűrű volt. Sír visszatemetve, Szentendrei Múzeum muzeológusa értesítve.
Augusztusban egy hetes kutató-ásatás, egy cca 4X4 méteres alapterületű falnégyzet, annak keleti felén egy cca. 9 méter hosszan követhető É-D irányú hosszanti fal, a falnégyzet D-i oldalánál osszáriumra utaló csont-leleteggyüttessel került elő a domb nyugati végében húzódó kerekded domb alól.
Minden jel egy egykori templom-épületre utalt.
A Magyarország Régészeti Topográfiája 7.-dik kötetében mégis, e lelőhely leírásánál csak mint „egyházi rendeltetésű épület - talán paplak” meghatározással szerepelnek a romok.
Magam így 1995 óta szorgalmazom egy hitelesítő széleskörű régészeti feltárás elkezdését, 2011-ig hiába. 2011-ben viszont a budakalászi Képviselőtestület anyagi támogatást szavazott meg, így Torma Gábor, a Nemzeti Múzeum régésze elkezdhette a feltárást.
Néhány részben megpróbálom ismertetni a leletegyüttest, - amennyit nekem lehetőségem van nyilvánosságra hozni a végleges összefoglalás előtt.
1. A szóban forgó budakalászi Kálvária domb a tetején levő kis platóval. Figyelmes szemlélőnek ez a kis „belső plató” is kellett, hogy mondjon már valamit, az eseményeket figyelembe véve.
A falak több helyen alig 20-30 cm-re voltak a földfelszíntől!
A lábazati részen futó dísz kváder sor már előrevetített valamit a templomépület díszítettségéből, és lehetséges koráról. (Gótikában átépített épület, románkori részekkel?)
Ha nem untatom a Társaságot, akkor holnap folytatom, üdv:
Csak hogy mindenki "képben" legyen,ezekre a látnivalókra számithat az,aki ősszel velünk tart a Tanulmányi kirándulásra:
Berettyóújfalu: herpályi csonkatorony:
Berettyóújfalu: fehértemplom romjai:
Debrecen-Erdőspuszta:fancsikai templomrom:
Nyiracsád: Árpádkori templom:
Nyiradony: gúti templomrom:
Debrecen-Dombostanya: parlagi templomrom:
Bodaszőlő: zeleméri templomrom:
Remélem minél több topiktárs fantáziáját megmozgatja a dolog,és bizom benne hogy lesznek jópáran olyanok,akik nem sajnálják majd erre az egy napra az idejüket,meg az idefelé megtett kilómétereket! :)
Nagyon izgultam,miért kell benéznem szeptember elején. :) Örömmel olvastam soraidat,és hozzád hasonlóan,remélem,az ötletet tett követi.Azon leszek,hogy a többség által megszavazott időpontra szabaddá tegyem magam. Számomra a szeptemberi napok és október 23. a megfelelőek. Hálám jeléül íme egy fotó Neked és Sir Johnnak nyári útjaim egyik "legszebbjéről". A képen Halmágy /Románia,Barcaság/ román stílusú,bazilikás elrendezésű evangélikus templomának részlete látható,mely az 1230-as 1260-as években épült.
Kedves fórumolvasó, régi templomok és romok szépségében gyönyörködni tudó társaim!
Elfogadva Sir John tavaszi felajánlását, őszre topiktúrát, egyfajta tanulmányi kirándulást szervezünk Hajdú-Bihar megyébe. Idegenvezetőnk helyismerettel rendelkező topiktársunk lesz.
Tervezett útvonalunk a megyében: Herpály+fehértemplom romja (Berettyóújfalu) - Fancsika - Nyíracsád – Gútpuszta (Nyíradony) - Dombos – Zelemér (Bodaszőlő).
Miután az úti cél már megvan, a következő fontos feladatunk egy jó dátum kiválasztása. A szóba jöhető időpontok: szeptember 29., szeptember 30., október 20., október 22. vagy október 23. Erről a következő néhány napban, szeptember 10-ig kell döntenünk.
A résztvevőktől (és lakóhelyüktől) függően a közlekedési lehetőségekről is egyeztetni kell. Vonattal is lehet utazni (Budapestről pl. a 7.23-as IC-vel), de a legjobb az lenne, ha összejönne az autós utazás (telekocsi), mivel akkor korábban lehet indulni és több idő jut a látnivalókra, ráadásul nem vagyunk menetrendhez kötve.
Kíváncsian várom a véleményeteket, legelőször természetesen az időpont-választást. Remélem, hogy lesz elegendő érdeklődő és jelentkező! És ha összejön egy jó társaság, akkor hagyományt teremthetünk…
A Rákóczi-barlang valóságos csuda!Ma már látogatható,ezért kár kihagyni az arrajárónak. Szoktam volt mondani,hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye kincseket rejt. :)
Köszi. A torony az tiszta, de az alapok mégiscsak.... Na mindegy.
Ez legyen a legnagyobb gondom, kb 20 románkori templom(rom)nál voltam az elmúlt két hétben, csak még haza kell érnem valamikor, és rendszerezni a fotókat.
Ha van egy kis szerencsém, még a héten pár darabot meg tudok nézni.
Jobb ennél az arány, csak ami kérdéses volt, azt raktam be :-). Vagy éppen azzá vált.
A kőszegi az rendben, ellenben az nem teljesen tiszta, hogy a SZ. I.-t miért nem fogadják el. A torony maga nem román kori az világos, de van ott román kori emlék is.
Aszófő (Kövesd): román (szentélyét később gótikussá alakították).
Tihany (!), Apáti: román (egyébként római ház alapjaira épült).
Csopak, Kövesd, Szt. Miklós: román.
Csopak, Szt. István-torony: a középkori templom tornyának barokk átépítése (a templomot 1880-ban bontották le).
Balatonfüred, Papsoka: gótikus (római ház alapjaira épült egy román templom, azt átépítették gótikussá).
Tihany, Újlak: román.
Kőszeg, Szt. Jakab: korábbi, 1289-ben elpusztított templom helyén épült gótikus stílusban 1403 és 1407 között. A 17-18. században több részletét barokká építették át, így kívül-belül gótikus és barokk elemek keverednek.
Hozááértők segítségét kérném. Az elmúlt héten jópár templomromot felkerestem többfelé is az országban, de néhány helyen új információk (remélem tévedések) hatására elbizonytalanodtam, hogy vajon belefér-e a Román kori templomok kategóriába:
Örvényes, templom(rom)
Aszófő, Kövesdi és Apáti templomrom
Csopak, Szent István torony,
Csopak, Szent Miklós templomrom
Balatonfüred, Papsoka templomrom
Tihany. Újlaki templomrom
Illetve ami még érdekelne, Kőzegen a Szent Jakab templom merült fel kérdésként, és esélyesként. Ennek a leírása szerint bizonytalan az eredete, és több átépítésen is átesett.
Az épület nyugati végében levő 4X4 méteres torony alapfalai, a korai időszakra jellemző faragott kváder-fríz sorral, tornyon belül vakolással. (Ezen a szakaszon a mélyített kiásás az egykori járószint alá, az alapozásig történt.)
Kéziratos térkép 1762-ből, „Kissing templomának romja” - írja.
1710. Leírás a dombon lévő templomról.
Horthy-pad 